↧
Az "Év vállalkozója" díj 2017
↧
NAV 2.0 - Megújul az adóhivatal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője, Tállai András a 2016. évi Nemzeti Adókonzultáción egy működési és szakmai folyamataiban megújult, 21. századi adóhatóság vízióját vázolta fel, mely elképzelésből mára egy részletesen kidolgozott, a Kormány által támogatott 5 éves stratégiai program lett. A program célja, hogy a NAV 2021-re Európa egyik leghatékonyabb, integrált módon működő adóhatósága legyen, amely az állami adóbevételeket elsősorban az önkéntes jogkövetés ösztönzése és a gazdaság fehérítése útján kívánja biztosítani, mindezt a bürokrácia lehető legkisebb terhe mellett, az adózókat partnerként kezelve. A program megnevezése – NAV 2.0 – a 2011-ben létrejött szervezet teljes megújítását, illetve a digitális folyamatok, eljárások bevezetését és alkalmazását vetíti előre.
A digitalizáció kihívásai
Életünk egyre több területének irányítása kerül át a digitális térbe, a fizikai valóság egyre több eszköze online kapcsolódik össze, átalakul a pénz és a munka fogalma, éveken belül százával tűnhetnek el és alakulnak át a munkahelytípusok. Ezek a változások komoly kihívások elé állítják az egyéneket, gazdasági szereplőket és még a legkorszerűbbnek tekintett szervezeteket is. Az adatrobbanás és a kriptovaluták korszakában csak azok a cégek, szervezetek tudnak életképesek és sikeresek maradni, akik a kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat és folyamatokat alkalmaznak, és akik minél gyorsabban tudnak reagálni a piaci igényekre. Több nemzetközi tudományos cikk szól arról, hogy a közigazgatásnak is követnie kell ezt az átalakulási folyamatot, mivel az ilyen piaci szolgáltatásokat használó ügyfelek egy idő után ugyanazt a szolgáltatási színvonalat várják a közigazgatási eljárások során is.
Új igények az adózás terén
Az adóhatóságok számára is nélkülözhetetlen a nemzetközi szinten azonosított tendenciák, fejlesztési irányok nyomon követése, gyors megválaszolása, valamint az új technológiák átvétele, munkafolyamataik átalakítása. Az adózás történetében talán először kell olyan szolgáltatásokat nyújtani az adózóknak, amelyek figyelembe véve a társadalom heterogén digitális érettségét, megfelelnek egyrészt a hagyományos szolgáltatásokkal szemben támasztott követelményeknek, másrészt ki tudják elégíteni az Y és Z generációk digitális ügyfél-élményét is. Az adózók és a közigazgatás elvárásának kizárólag egy informatikájában, munkafolyamataiban és kommunikációjában megújult szervezet tud eleget tenni.
Azok az állami szervezetek lesznek sikeresek a jövőben, amelyek folyamatosan reflektálni tudnak a változó körülményekre, olyan képzési rendszerrel rendelkeznek, amely naprakész tudást biztosít a munkavállalók részére, és olyan karrierutat tudnak felmutatni, amellyel meg is tudják tartani a jól képzett kollégákat. Ezekre a tendenciákra tekintettel az innováció központi elemként jelenik meg a program során: a NAV képessé kell, hogy váljon a folyamatos megújulásra, fejlődésre.
A megújulás stratégiai programja
Az állami költségvetés bevételeinek alakulását alapvetően négy tényező befolyásolja: gazdaság teljesítménye a jogszabályi környezet, az adó-tudatosság, valamint a beszedési-behajtási hatékonyság. Az utóbbi két tényező az, amire a NAV képes közvetlen hatást gyakorolni, ezáltal fokozva Magyarország versenyképességét és biztosítva a költségvetés stabilitását.
A Program erre a két tényező fejlesztésére, megújulására fókuszál. Az adótudatosság fejlesztése rövid és hosszú távú célokat egyaránt megfogalmaz: meg tudja szólítani a különböző adózó típusokat és ezáltal elérni az adómorál javulását. A beszedési-behajtási hatékonyság pedig egyaránt tartalmazza az adózók adózási folyamatainak az egyszerűsítését valamint a NAV belső eljárásainak, működésének racionalizálását, illetve a már korábban megindított és sikeres szemléletmódbeli változást is.
A vizionált jövőkép elérése érdekében a Program célkitűzései az alábbi három stratégiai irány mentén kerültek meghatározásra:
1) Ügyfélközpontú, szolgáltató tevékenység megteremtése;
2) Hatósági tevékenység fejlesztése, erősítése;
3) Korszerű, hatékony szervezet létrehozása.
A Program sikeres megvalósításával a NAV képessé válik arra, hogy a jó adózók segítő partnerévé váljon, az adóelkerülő magatartást tanúsítókat is együttműködésre sarkallja, ugyanakkor a célzott ellenőrzéseknek köszönhetően az adócsalók erősebb kontroll alatt lesznek. Közérthetőbbé válik az adózási folyamat, nagymértékben csökkennek az adminisztrációs terhek, ezáltal pedig az adózók ügyintézésre fordított ideje is jelentősen mérséklődik. A valósidejű adatokon alapuló azonnali beavatkozások hatására tovább fehéredik a gazdaság, az ellenőrzések hatékonyságának növekedésével, valamint az önkéntes jogkövetés erősödésével egyidejűleg az adórés csökkenni kezd.
Támogató ügyfélkezelés és minimális ellenőrzés a „jó adózóknál”
Kiemelten fontos az ügyfelekkel való kapcsolattartás javítása, egyrészt az ügyfeleknek a gyakorlatban is érezniük kell, hogy egy sokkal nyitottabb, közérthetőbb és segítőkészebb hivatallal van dolguk, másfelől minél inkább az önkiszolgáló, automatizált ügyfélkezelés felé kell terelni őket. Új alapokra helyeződik az ügyfelekkel történő kommunikáció. Közérthető kommunikációs formák alkalmazásával, az ügyfélszolgálatok szolgáltatási szintjének emelésével és infrastrukturális fejlesztésével egyszerűbbé válik a szolgáltatások igénybevétele, csökkennek az adózók adminisztratív terhei, egyidejűleg pedig folyamatosan bővülnek az elektronizáció nyújtotta előnyök.
A szervezetben lévő adatvagyon elemzésére épülő jogkövetési modell bevezetése meghatározza az adózókkal szembeni hatósági reakciókat, melyek támogató jellege ösztönzi az adótudatosság érvényesülését. Az adótudatosság növelését úgy érhetjük el, hogy szegmentáljuk az adózókat és megvizsgáljuk, hogy milyen különbségek vannak az adózók között. Ugyanis vannak olyan adózók, akik csak elfelejtik határidőre befizetni az adójukat, nekik egy célzott kommunikációval kell jeleznünk, hogy az adóbevallás néhány nap múlva esedékes, továbbá közvetlenül is meg tudjuk őket szólítani, ügyfélkapu, cégkapu vagy a jövőben akár mobil alkalmazásokon keresztül.
Adatból információ – erőteljesebb kockázatkezelés
A másik véglet az adócsalók köre, mely tevékenység megakadályozása érdekében az adóhatóság tipizálja a csalási folyamatokat, így már az első lépéskor kiszűrhető, hogy csalási folyamatot kezdett el az adózó.
Napjainkban az adatok kinyerésének technológiai feltételei sokkal kedvezőbbé váltak, ez pedig megteremtette az adatközpontú gazdaságot: az adat vált a legfontosabb nyersanyaggá, ami hajtja előre a gazdaságot és befolyással van a gazdaság minden szegletére. Azonban az adatok önmagunkban egészen addig nem érnek sokat, amíg lehetségessé nem válik a közöttük lévő összefüggések feltárása. Éppen ezért az adóhatóság az adatforrások körének folyamatos bővítésével, valamint a fejlett adatelemzések bevezetésével egyre tisztább képet kap az adózók tevékenységeiről, így lehetővé válik a ma még nem ismert összefüggések feltárása is.
Ezen adathalmaz az alapja az utólagos és valós idejű kockázatelemzésnek, az ügyfelek szegmentációjának, ezáltal pedig az egyénre szabott, jogkövetésre sarkalló eszközök bevezetésének. Meghatározza a kommunikáció típusát, a támogató eljárás indítását vagy akár egy ellenőrzés lefolytatását. Az adatvezérelt döntéshozatal által kevesebb, gyorsabb, de célzottabb valós idejű ellenőrzést lehet lefolytatni, így csökkennek az adminisztratív terhek mind az adóhatóság, mind pedig az ügyfelek oldalán, emellett növekednek az államháztartási bevételek.
Összességében tehát a cél a jövőben jelentősen növelni a támogató jellegű adóhatósági beavatkozások számát (mentorprogram, támogató eljárás, az adózók valós idejű értesítése adózással kapcsolatos kötelezettségeikről, a bevallások adóhatóság általi elkészítése). A hatósági jellegű beavatkozások területén a mennyiség helyett a minőségre kerül a hangsúly, amelyben segítségre lesznek az elektronikusan az adózókról rendelkezésre álló információk és a program során továbbfejlesztett, az eddigieknél is hatékonyabb, legfejlettebb informatikai megoldásokon alapuló kockázatkezelési és kiválasztási rendszerek.
Elektronikus szolgáltatások – új korszak az adóbevallások területén
A kormány által meghatározott célkitűzések mentén – az E-SZJA mintájára – a jövőben a NAV megkönnyíti a vállalkozások adózással kapcsolatos adminisztrációs feladatait, átvéve minden olyan bevallás kitöltését, amit csak átvehet. A cél az, hogy a NAV a rendelkezésére álló információkat felhasználva elkészítse a különböző bevallásokat, azokat kiajánlva az adózók részére. A személyi jövedelemadó bevallás elindításának a sikere alapot nyújt további szolgáltatások bővítéséhez. Továbbá az online számla rendszer 2018. évi bevezetésével teljeskörűvé válhat az online adatszolgáltatások rendszere, ezzel lehetőséget teremtve az általános forgalmi adó és a jövedéki adó bevallások elektronikussá tételére. Az elektronikus szolgáltatások a járulékbevallások megvalósulásával vélhetően jelentősen csökkenni fognak az adózók adminisztrációs terhei.
A Program intézkedési területei
A Program tervezése során meghatározásra kerültek azok az intézkedések, amelyek komplex megvalósításával alkalmassá lehet tenni a szervezetet a fenti célkitűzések elérésére.
Informatikai és szakmai fejlesztések
A NAV szakmai tevékenység fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a stabilinformatikai infrastruktúra kialakítása, felhő alapú és mobil technológiák alkalmazása, modern hardverelemek és hálózati megoldások kialakítása. Ennek érdekében teljes körűen megújul az IT infrastruktúrája, magas szintű és előremutató technológiák bevezetésével, megfelelve a nemzetközi gazdasági környezetben követett világpiaci trendeknek.
Egyszerűsítjük és automatizmusok bevezetésével gyorsítjuk a belső szakmai és működési folyamatainkat. A legkorszerűbb technológiák és új, innovatív megoldások alkalmazásával jelentős mértékben egyszerűbbé válik az adózási folyamat. Korszerűsítésre kerülnek a belső szakmai rendszerek az ügyintézés gyorsítása és hatékonysága érdekében. A szakmai rendszerek megújításával, illetve racionalizálásával kialakul egy új szakmai minőségi szemlélet, melynek hatására csökkenek a rendszer fenntartási költségei és nő a szervezet reakcióképessége.
Innováció és tudásmenedzsment, professzionális humánerőforrás gazdálkodás
A NAV-ban létrehozandó Tudásközponton belül korszerű tudásmenedzsment rendszer és innovációs háttér kialakításával lehetségessé válik a NAV adatvagyonában és szellemi tőkéjében rejlő lehetőségek feltérképezése és kiaknázása, valamint az adóztatás jövőjének folyamatos prognosztizálása által a proaktív tervezés állandó biztosítása. A kapcsolódó intézkedések megvalósítása által létrejön egy hosszútávon dinamikusan működő, trendek által kevésbé veszélyeztetett és folyamatosan megújulni képes, stabil, tudás alapú szervezet.
A NAV-val szemben támasztott kormányzati elvárások teljesítése érdekében folyamatosan és egyenletesen kell biztosítani a megfelelő szakmai képzettségekkel, végzettségekkel, nyelvtudással, meghatározott személyes képességekkel és készségekkel rendelkező, elkötelezett, eredményorientált és motivált foglalkoztatottakat. A humánerőforrással való eredményes és új szemléletű gazdálkodáshoz a NAV-nak szüksége van egy – a jelenlegi professzionális HR technikákat alkalmazni hivatott – HR Stratégia kialakítására és végrehajtására.
Európában egyedülálló megújulási program
A Program kialakítása során egy összehasonlító elemzés keretében megvizsgálásra került az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai által, az elmúlt években végrehajtott, illetve végrehajtani tervezett megújulási programok és irányok. A tanulmány megállapította egyrészt, hogy a megújulás irányai összhangban vannak más országok gyakorlatával továbbá, hogy ennyire komplex, a szervezet teljes megújulását célul kitűző program Európában egyedülállónak számít.
A meghatározott fejlesztési irányok és a program elkövetkező években történő tudatos végrehajtásával valóban létrejöhet a Program által elérni kívánt vízió: a NAV Európa egyik legfejlettebb adóhatóságként, az adózókra partnerként tekintve „társ lehet az adózásban”.
Szerző:
Kalocsai Kornél
Garami Gergely
Évfolyam:
2018. február:02
Szám:
03
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
↧
E-ügyintézéstől a végrehajtásig
Idén tavasszal is várjuk szeretettel 3 napos szakmai konferenciánkra, mely ezúttal Noszvajon kerül megrendezésre.
Időpont: 2018. április 24-26.
Helyszín: Oxigén Hotel ****superior 3325. Noszvaj, Szomolyai út
A konferencián szó esik az online számlázásról, cégkapuról és az e-ügyintézésről valamint a végrehajtásról és az ellenőrzésről.
Előadóink készséggel megválaszolják felmerülő kérdéseiket is!
Részletes program és tematika hamarosan!
↧
A kisvállalati adó új szabályrendszere alapján készítendő első elszámoló bevallás jellemzői
Mint ismeretes, a kisvállalati adó (kiva) szabályai 2017-től átfogó módosításon mentek keresztül: az adóalap megállapítása során a korábbi pénzforgalmi szemléletű eredmény kategóriája helyett az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye képezi az adóalap egyik összetevőjét; ezen kívül több más részletszabály is megváltozott. Mivel pedig a bevallási nyomtatványok mindig az adott adótörvény „tükörképének” tekinthetők, így értelemszerűen a kiva bevallására szolgáló, ’KIVA jelű nyomtatvány is átalakult az új szabályokat lekövetve. A 2017-es adóévről (általános esetben a 2017. január 1-2017. december 31. közötti időszakról) szóló elszámoló bevallás benyújtása 2018. május 31-éig esedékes; érdemes hát e dátum közeledtével a bevallás fő jellemzőit áttekinteni.
I. A 17KIVA jelű nyomtatvány a számok tükrében
Ha rövid statisztikát készítünk a jelenlegi és a korábbi bevallási nyomtatvány alapulvételével, megállapítható, hogy a 16KIVA bevallás 10 oldalához képest kettővel kevesebb oldal tartozik a 17KIVA jelű nyomtatványhoz: az érdemi, tartalmi változás az előleg-lapot és az elszámoló lapo(ka)t érinti. Az éves elszámolás kimunkálása az, ami jelentős rövidülést hozott: a 2016-os nyomtatványban három oldalt töltött meg az adóalap és az éves adó levezetése, illetve ehhez kapcsolódóan a korrekciós tételek részletezése, a 2017-es nyomtatványban ezek egy oldalt tesznek ki.
Felsorolásképpen a bevallás lapjai és azok tartalma a következő:
• Főlap (17KIVA), melyen a korábbihoz hasonlóan az adózó azonosítására szolgáló adatok, és a bevallási időszakra, a bevallás jellegére vonatkozó jelölések találhatók;
• Előleg-lap (17KIVA-01), melyen az előleg alapjának levezetése az új szabályok szerint történik;
• Éves elszámoló lap (17KIVA-02), melyre az éves adó új szabályok szerinti levezetése mellett bizonyos tájékoztató adatok is rákerültek;
• A kiva-alanyiság időszaka alatt felmerülő, egyes korábbi kedvezmények feltételeinek nem teljesülése miatti szankciós jellegű társasági adó- és késedelmi pótlék-fizetési kötelezettség jelölésére szolgáló lap (17KIVA-04-01);
• Az innovációs járulék- és járulékelőleg-kötelezettség bevallása az ezen adónem alanyainak minősülő adózók részére (17KIVA-04-02);
• Az osztalék utáni adót kiváltó adó levezetésére szolgáló lap (17KIVA-04-03);
• Önellenőrzési melléklet és az ahhoz kapcsolódó nyilatkozat (17KIVA-05 és -06).
Mivel e cikk fókuszát a 2017-től hatályos szabályrendszer bevallásban való leképeződése adja, így a továbbiakban az éves adó levezetéséről lesz szó részletesebben. Mindehhez feltétel a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] rendelkezéseinek megfelelő ismerete is; a szükséges helyeken röviden ezeket is érintjük.
II. A kiva alapja
A kiva alapja két részből tevődik össze:
• a személyi jellegű kifizetések összegéből [Katv. 20. § (2) bekezdés], mely egyben a minimum-adóalap is1;
• a tőke- és osztalékműveletek – néhány egyéb tétellel – korrigált eredményéből [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés]; mely a korábbi pénzforgalmi szemléletű eredmény helyébe lépett. A bevallásban „a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege” elnevezés ezen adóalap-részt jelöli.
1. A személyi jellegű kifizetésekösszegét – a korábbi szabályokhoz hasonlóan – a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítások adják; melybe 2017-től nem tartozik bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja. A 17KIVA-02-es lap kitöltése során kezdő lépésként az 1. sorban kell feltüntetni az említett összeget. [A továbbiakban a sorhivatkozások a 17KIVA-02-es lap megfelelő sorait jelölik]. A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege [Katv. 2. § 20. pontja] – mely a 2. sorba írandó – csökkenti a személyi jellegű kifizetések összegét; így kapjuk meg a személyi jellegű kifizetések miatti adóalap-rész összegét a 3. sorban. E sor összege után tehát mindenképpen megfizetendő a kisvállalati adó; ez alól egyetlen kivétel van: amikor az adózó új beruházást valósít meg és erre tekintettel a kedvező veszteségleírási szabályok szerint csökkentheti a minimum-adóalaprészt (lásd a veszteségleírásra vonatkozó résznél).
2. A tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye mint adóalap-rész a 13. sorban („a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege”) jelenik meg. Ezen egyenleg a következő tételekből tevődik össze:
• tőkeműveletekhez kapcsolódó korrekciós tételek (4-5. sorok),
• osztalékhoz kapcsolódó korrekciós tételek (6-7. sorok),
• pénztár változásához kapcsolódó korrekciós tételek (8-9. sorok),
• nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások (10. sor),
• bírságok, pótlékok (10. sor),
• elengedett követelés (10. sor),
• egyszeri csökkentő tétel a már 2017. előtt is kivás adózóknál (11. sor),
• transzferár miatti korrekciók (12. sor).
A tőkeműveletek közül a kiva-alap megállapítása során a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg növelő tételként veendő figyelembe; a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg pedig csökkentő tétel.
Az osztalékok tekintetében több szabályra is figyelemmel kell lenni a 2017. adóévi bevallás kitöltése során. Az általános szabály az, hogy a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege csökkentő tétel; ha pedig az adózó osztalék jóváhagyásáról dönt az adóévben, az növelő tételt von maga után. A Katv. előírja, hogy a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor az említett korrekciókat a kiva-alanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell. [Például, ha a 2015. adóévi beszámoló elfogadásakor osztalékról döntött a kiva-alany, de azt még (részben, vagy egészben) nem fizették ki 2016. december 31-éig, akkor a ki nem fizetett osztalék is növelő tétel. Ha pedig 2017. január 1. előtt hagyott jóvá osztalékot az a társaság, amelyben a kiva-alany részesedéssel rendelkezik, de azt még nem fizették meg a kiva-alany részére, akkor ez az osztalék is csökkentő tétel kapott osztalék címen.]
A növelő tétel alóli kivétel, ha az osztalék forrása a kiva-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka. Ennek megállapítása érdekében indokolt az adózó nyilvántartásaiban feltüntetni, hogy minek a terhére került jóváhagyásra az osztalék. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a kivában van-e kötelező sorrend az eredménytartalék felhasználására vonatkozóan (az egyszerűsített vállalkozói adó – eva – analógiájára): a Katv. nem ad ilyen sorrendet. Az osztalék fizetésére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezése [39. § (3) bekezdés] irányadó, amely annyit mond, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki ekként (meghatározott feltételekkel – de az eredménytartalék sorrendiségére itt sincs előírás).
Ha például a 2017. adóévtől áll fenn az adózó kiva-alanyisága, és van a korábbi időszakból „hozott” eredménytartaléka, amelyet 2017-ben osztalékként jóváhagy, akkor annak összege nem képez kiva-alapot; tehát a bevallás 6. sora üresen marad.
Mivel az osztalékelőleg a kiva korábbi szabályai szerint a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tétel volt, így a kettős (nem)adóztatás kiküszöbölése érdekében a 2017. adóévi adókötelezettség megállapítására nézve átmeneti szabály írja elő, hogy a korábban (2017. előtt kivásként) megfizetett, illetve kapott osztalékelőleg összegével a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel csökkenteni lehet a növelő tétel összegét (megfizetett osztalékelőleg esetén, mivel azt a korábbi szabályok szerint már leadózták), illetve a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel növelni szükséges a csökkentő tétel összegét (kapott osztalékelőleg esetén).
A pénztár változása a következőképpen veendő figyelembe (a változás irányától függően): a pénztár értékének növekménye növeli, csökkenése pedig csökkenti az adóalapot. Mindkét esetben felső korlát érvényesül: a pénztár értékének növekedése esetén legfeljebb a pénztár tárgyévi záró értékének a mentesített értéket meghaladó része a növelő korrekció; ha pedig a pénztár értéke csökkent, akkor legfeljebb a pénztár előző évi záró értékének a mentesített értéket meghaladó része a csökkentő tétel. A mentesített érték a Katv. 2. § 23. pontja alapján a 2017. adóévben a következő három érték közül a legmagasabb:
• a 2017. adóévi összes bevétel 5%-a,
• 1 millió forint,
• a pénztár 2017. adóévi nyitó értéke (a későbbiekben ez utóbbi érték figyelése elválik a „régi” kivások és a „későbbi” kivások esetében2; 2017-ben azonban éppen egybeesik).
[A pénztár mentesített értékét egyébként nem kell külön feltüntetni a bevallásban, csak az adózó által kiszámított megfelelő korrekció összege – amennyiben felmerül – írandó a 8., vagy a 9. sorba].
A 2017. adóév sajátos még annyiban is, hogy a szabályozásból adódóan a mentesített érték vagy éppen az előző évi záró értékkel esik egybe, vagy afelett van; így az előző évi záró érték egyik esetben sem haladja meg a mentesített értéket. Számszakilag tehát 2017-ben nem lehetséges olyan eset, amikor a pénztár csökkenésére tekintettel korrekciós tétel lenne alkalmazható (a 9. sor a 2017. évi bevallásokban üres).
A bevallás 10. sorába kerülnek összesített adatként az „egyéb” adóalap-növelő tételek, úgy mint
• a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások [a Katv. e tekintetben kifejezetten a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) részében nevesített esetkörökre utal];
• a kiva-alanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírságok, pótlékok (ide értendő az önellenőrzési pótlék is);
• a nem magánszemély kapcsolt vállalkozással szemben fennálló, behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelések.
A 2017. előtt is kiva-alany adózók számára elérhető egyszeri csökkentő tétel [„a „Katv. 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti egyszeri csökkentő összeg” elnevezésű sor] összegéről és levezetéséről az érintett adózók 2017. december 31-éig már tájékoztató levelet kaptak az adóhatóságtól (e tájékoztatási kötelezettséget a Katv. átmeneti rendelkezése írta elő). Az összeg a következő tételek eredője:
+ tőkebevonás miatt 2013-2016-ban elszámolt csökkentő korrekció
+ osztalék/osztalékelőleg megszerzése miatt 2013-2016-ban elszámolt csökkentő korrekció
– tőkekivonás miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
– osztalék(előleg) fizetése miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
– nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
– transzferár miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
+ (±) 2013-2016. évek pénzforgalmi szemléletű eredménye.
Fontos, hogy csak akkor érvényesíthető csökkentő tétel, amennyiben a fenti számítás végeredménye pozitív összeg.
Tehát összefoglalva, csak a már 2017. január 1-je előtt is a kiva hatálya alá tartozó adózók írhatnak be a 11. sorba adatot (a 2017-től bejelentkezettek nem); és közülük is csak azok, amelyeknél a kiküldött tájékoztató levélben megjelölt összeg pozitív (ha negatív vagy nulla a levezetés összege, akkor az említett sor esetükben is üresen hagyandó). Előfordulhat, hogy az adóhatóságnak nem állt rendelkezésére minden adat a számítás elvégzéséhez (például hiányos, hibás korábbi bevallás esetén), ezen esetekben ennek tényét tartalmazta a tájékoztató levél: az e körbe tartozó adózók saját nyilvántartásaik alapján maguk végzik el a fenti számítást.
A szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti korrekció(k összesített) összege előjelhelyesen kerül a 12. sorba.
A korrekciós tételek beírását követően a 13. sorban jelentkezik tehát a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye. Amennyiben ez pozitív összeg, akkor azt a személyi jellegű kifizetések miatti adóalap-résszel összeadva kapjuk meg a kiva alapját a 14. sorban. Amennyiben viszont a 13. sor szerinti érték negatív összeg vagy nulla, akkor kizárólag a személyi jellegű kifizetések miatti adóalap-rész fog számítani (mint minimum-adóalap, ez kerül a 14.sorba), és a negatív adóalap-rész mint elhatárolt veszteség írható le a következő adóévek pozitív eredménye (adóalap-része) terhére, vagy, ha új beruházást valósított meg az adózó, akkor a tárgyévi minimum-adóalap terhére (a veszteségleírást részletesebben lásd a következő pontban).
Az adóalap eddigi levezetését – az adóalap-részeket számozással jelölve – a következő ábra mutatja.
A külföldi telephellyel rendelkező adózóknál a fentieken túlmenően felmerül, hogy az így kiszámított adóalapot a kettős adóztatás elkerüléseérdekében úgy szükséges módosítani, hogy az ne tartalmazza a Katv. szabályainak megfeleltethető, külföldön adóztatható adóalapot. Mivel a külföldön adóztatható adóalap-rész meghatározására nézve nincs külön előírás, így annak számítása során a Magyarországon adóztatható kiva-alap levezetésével analóg módon indokolt eljárni és a megkapott összeget a 15. sorban szerepeltetni.
III. Veszteségleírás
1. Általános szabályok
Elsőként azt szükséges tisztázni, hogy mit tekinthetünk elhatárolt veszteségnek. A kiva jelenlegi rendszerében ez
• az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye, amennyiben negatív összeg,
• a 2017. előtti szabályozás szerinti veszteség, vagyis a negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény (amennyiben még nem került figyelembe vételre a kiva alapjánál),
• a kiva-alanyiság előtt a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett (és még fel nem használt) negatív társasági adóalap.
Amennyiben az adózó rendelkezik korábbról „hozott” veszteséggel (a 2017. évben ezt a fenti felsorolás második, illetve harmadik tagjaként említett összegek tehetik ki), akkor annak összegét a 16. sorba szükséges beírni. Mivel az általános szabály az, hogy a veszteség a következő adóévek pozitív tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye terhére írható le, így a korábbról hozott veszteség a tárgyévben a bevallás 13. sorának pozitív összegét fogja csökkenteni (az új beruházások miatti szabályokat a következő pontnál tárgyaljuk, itt most feltételezzük, hogy új beruházás nem történt). Ha pedig a tárgyévben a 13. sor összege negatív, akkor (új beruházás hiányában) veszteségleírásra nem kerül sor, és a 13. és 16. sorok együttes összege lesz a további adóévekre átvihető halmozott veszteség, melynek összege a 25. sorba kerül tájékoztató adatként.
Például az adózónak a 2016. adóév során -400 e Ft volt a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye; 2017-ben a személyi jellegű kifizetései 1 300 e Ft-ot tesznek ki, a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye pedig 250 e Ft. Új beruházást sem 2016-ban, sem 2017-ben nem valósít meg. A -400e Ft elhatárolt veszteségből 250e Ft-ot tud az adózó érvényesíteni, így a minimum-adóalap (1 300 e Ft) után fizeti meg az adót, és -150 e Ft-ot veszteségként továbbvisz. A bevallás sorai így a következőképpen alakulnak:
[Megjegyzendő, hogy a 20. sor adata a jelen példa szerinti esetben pusztán összehasonlítási célt szolgál a bevallásban.]
2. Új beruházások miatti veszteségleírás
A meghatározott feltételeknek [Katv. 20. § (7) bekezdés] megfelelő új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések erejéig leírható a veszteségállomány (a korábbi és a tárgyévi veszteség is) a teljes adóalap terhére, vagyis akár a minimum-adóalap „rovására” is.
E veszteségleírási szabályoknál tehát kettős korlátra kell figyelemmel lenni: levonható összeg
• az új beruházási érték, illetve
• a korábbról hozott veszteségnek a tárgyévi negatív tőke- és osztalékműveletek korrigált eredményével növelt összege
közül a kisebb érték.
Átmeneti szabály [Katv. 32. § (11) bekezdés] biztosítja, hogy a korábbi kivás adóévekben megvalósított, de a veszteségleírás során még figyelembe nem vett beruházási érték ne „vesszen el”, ugyanis a korábbról hozott veszteség erejéig ezen összegeket a rendelkezés 2017. adóévi kifizetésnek tekinti. Tehát, ha például az adózó 2016. évben új beruházást valósított meg 1 400 e Ft összegben, és veszteséges volt 2016-ban, a pénzforgalmi szemléletű eredménye -1 500 e Ft volt, akkor 2017-ben a teljes adóalap terhére figyelembe vehető az 1 400 e Ft-os beruházási összeg.
Az új beruházások miatti adóévi kifizetések összege a 17. sorba kerül, a még figyelembe nem vett, korábbról „továbbhozott” beruházási érték pedig a 18. sorba.
A fentebb említett korlát figyelembevételével a bevallás 19. és 20. sorába beírt összegek hasonlítása révén kerül meghatározásra a „végleges” kiva alap, mely a 21. sorba kerül át. A továbbvihető veszteség és a továbbvihető beruházási érték tájékoztató adatként a B) blokkban kerül feltüntetésre.
Példák a veszteségleírásra
1. Az adózó 2016. adóévi pénzforgalmi szemléletű eredménye -2 500 eFt (más, korábbi vesztesége nincs), 2016-ban új beruházást valósított meg 1 800 e Ft értékben. 2017-ben a tőke- és osztalékműveletek egyenlege +300 e Ft, a személyi jellegű kifizetések összege 2 400 e Ft.
A veszteségek leírása a következőképpen alakul: a veszteségállományból a pozitív egyenleg terhére leírható 300 e Ft (tehát a tőke- és osztalékműveletek egyenlege 0-ra csökken); 1800 e Ft pedig a kedvező szabályok alapján, vagyis levonható a személyi jellegű kifizetésekből: 2 400 e Ft – 1 800 e Ft = 600 e Ft, ez lesz a 2017. évi kiva-alap. A továbbvihető veszteség 400 e Ft. Továbbvihető beruházási összeg már nem maradt.
2. Az adózó korábbi adóévekben felhalmozott, még le nem írt vesztesége 1 700 e Ft. 2017. évben a tőke- és osztalékműveletek egyenlege +200 e Ft, a személyi jellegű kifizetések összege 1 400 e Ft. A 2017-ben megvalósított új beruházások értéke 1 900 e Ft.
Az új beruházásokra tekintettel a teljes veszteségállományt figyelembe veheti (1 900 e > 1 700 e), a 2017. évi teljes adóalapja (200 e Ft + 1 400 e Ft = 1 600 e Ft) „lenullázása” után marad 100 e Ft továbbvihető veszteség, az új beruházási értékből ennek megfelelően szintén 100 e Ft vihető tovább.
3. Az adózó nem rendelkezik korábbi veszteséggel. 2017-ben az új beruházásai miatti tárgyévi kifizetések összesen
1 200 e Ft-ot tesznek ki, a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye –600 e Ft, a személyi jellegű kifizetések összege 1 500 e Ft. Az új beruházásokra tekintettel lehetősége van már a tárgyévi veszteségének a leírására (a beruházási összeg arra bőven fedezetet nyújt), ennek következtében 1 500 e Ft – 600 e Ft = 900 e Ft lesz az adóalapja. Mivel továbbvihető vesztesége nincs, így a fennmaradt beruházási értéket sem tudja tovább görgetni.
Ha ugyanezen adózó adatait csak annyiban módosítanánk, hogy rendelkezik 2017. előtti veszteséggel 800 e Ft értékben, akkor a következő eredményre jutnánk:
a teljes veszteségállomány 600 e Ft + 800 e Ft = 1 400 e Ft; az új beruházásokra tekintettel érvényesíthető összeg 1 200 e Ft (tehát nem fedezi a teljes veszteségállományt), az adóalap összege: 1 500 e Ft – 1 200 e Ft = 300 e Ft. Továbbvihető veszteség 200 e Ft, továbbvihető beruházási összeg nincs.
IV. Az adó összege, tájékoztató adatok
Az előzőekben bemutatott levezetés eredményeképpen kialakult kiva-alap 14%-a a 2017. adóévi kisvállalati adó összege (22. sor), melyből az adóévre már bevallott adóelőlegek összegét levonva kapjuk meg a fizetendő/visszaigényelhető adót (mely előjelhelyesen kerül a 24. sorba). A 17KIVA-02-es lap C) blokkjában bizonyos tájékoztató adatok is helyet kaptak, melyek az adózó összes bevételére, adózás előtti eredményére, a kedvezményezett foglalkoztatottak számára, az átlagos statisztikai állományi létszámra, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékére vonatkoznak (27-31. sorok).
A bevallás kitöltő-ellenőrző programja akként került kialakításra, hogy „vezeti” az adózót: a szükséges adatok beírása után az adóalapot és az adó összegét automatikusan megkapjuk, ezzel tovább egyszerűsödik a dolgunk. A kiva 2017-től hatályos szabályainak megértésében segítséget nyújtanak továbbá az adóhatóság honlapján (az Adó/Kisvállalati adó menüpontban) megtalálható információk is.
Az alábbi diagram a kiva-alanyok számának növekedését mutatja be, melyen jól érzékelhető a 2017-től hatályba lépett egyszerűsítés hatása a potenciális adóalanyokra, illetve a 2017. év végén lezajlott népszerűsítő "kampány" eredményessége.
Szerző:
dr. Rabné dr. Barizs Gabriella
Évfolyam:
2018. március:03
Szám:
04
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
GDPR - 2018.05.25. Uniós Adatvédelmi Rendelet
Szinte minden vállalkozást érint az Európai Unióban!
Ön felkészült már? - Mi tudunk segíteni!
Az EURÓPAI UNIÓ kötelező rendeletet alkotott a személyes adatok kezeléséről, amely gyakorlatilag minden vállalkozást érint. A BÍRSÁG igen magas, a világpiaci forgalom 4 %-át vagy maximálisan 20 millió euróig.
A Minta Iratcsomagban benne vannak a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, kérelmek, bejelentések, tájékoztatók. A csomaghoz oktató videók és részletes szöveges leírások is készülnek, az egyes csomagok árai a benne lévő szellemi termékek hordozta értékekhez képes elérhető és megfizethető szinten lesznek.
Az Iratminták várható megjelenési ideje: 2018. március 30., így még marad elég idő a felkészülésre.
A Basic csomagban a legszükségesebb alap szabályzatok és iratok találhatóak, min. 20 fájl, az ára 100.000,- + Áfa. Ajánljuk a minimális létszámú kis szervezeteknek, ahol egy alaptevékenység van és nincsenek olyan speciális adatkezelések, mint webáruház, kamerák, nincsen sokfajta szoftver és adatbázis.
A Gold csomagban az alapcsomagban foglaltakon túl benne vannak a webáruház tájékoztatók, különböző válaszlevelek, szerződött partnerek szerződés mintái is, min. 27 fájl, az ára 249.000,- + áfa. Az öt főnél nagyobb létszámú cégeknek ajánljuk, ahol akár többfajta tevékenység is van, létezik weboldal, számos ügyfél és dolgozó érintett lehet, s vannak részletes adatbázisok.
A Platina csomagban az előző két csomagban foglaltakon túl benne van kamera szabályzat, üzletmenet folytonossági szabályzat, tájékoztató az adatvédelmi hatóság várható eljárásáról, DPO megbízás, hatásvizsgálat és a gyakorlati szempontból perdöntő tájékoztató az Uniós Rendelettel kapcsolat tévhitekről. A csomagban min. 36 fájl található, az ára 489.000,- + áfa. Már néhány éves cégeknek ajánljuk, ahol akár 10 főnél is több az alkalmazottak száma, ahol vannak akár céges telefonok, laptopok, kamerák, beléptető kártyák, többfajta szoftver és akár reklám tevékenység is.
Rendelését az alábbi e-mail címeken juttathatja el hozzánk info@adatvedelmiiroda.hu vagy rendeles@kompkonzult.hu e-mail címre, 10 % előleg fizetés mellett.
| Elérhetőségünk: | HÁTADAT Szakértő Iroda |
| www.adataudit.eu | |
| info@adatvedelmiiroda.hu | |
| 06 (20)777-9042 |
Szakértői Irodánk a Magyar Szabványügyi Testület és a Magyar Minőség Társaság tagja ISO 9001 belső auditor
↧
↧
Az elektronikus ellenőrzés
A technológiai fejlődés következtében az adózók részéről már több éve folyamatos és egyre hangsúlyosabb elvárásként fogalmazódott meg annak igénye az adóhatóság felé, hogy az ellenőrzési eljárások során valósuljon meg az adózók és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartás lehetősége. Az adózók ezen elvárásának jogossága és észszerűsége a NAV ellenőrzési szakterületén, az információtechnológiai eszközök fejlődésével, soha nem volt vitatott, mely a jogalkotó ez irányú döntésével is támogatva, 2018-ban megvalósult.
Bár az elektronikus ügyintézésről számos információ látott már napvilágot, azonban arról, hogy a NAV ellenőrzési tevékenysége során ez milyen jogokat, illetve kötelezettségeket ró az érintett felekre, valamint arról, hogy az ellenőrzött adózónak milyen eszközei vannak a kapcsolattartás tényleges gyakorlására, kevés szó esett.
A tisztánlátás érdekében, a cikk az elektronikus ügyintézés jogszabályi környezetének ellenőrzés központú összefoglalása mellett, kitér a kapcsolattartás módjának és eszközeinek bemutatására, valamint az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalataira is.
Az elektronikus ügyintézés múltja és jelene az ellenőrzésben
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 2017. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján, az ellenőrzési eljárás folyamán, ide értve a hatósági szakaszt is, elektronikus iratküldésre kizárólag az eljáró revízió részéről kerülhetett sor, mely esetben is csak a megbízólevél és az ellenőrzésről szóló tájékoztató levél tárhelyre helyezése valósulhatott meg. Az ellenőrzött adózó a kapcsolattartás formájaként az elektronikus utat nem választhatta, így az ellenőrzéssel kapcsolatos beadványait, nyilatkozatait kizárólag személyesen, postai úton vagy faxon terjeszthette elő az adóhatóságnál.
A témában nagy áttörést és egyben egy újszerű ügyintézési módot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénynek (a továbbiakban: Eüsztv.) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél elektronikus kapcsolatának általános szabályaival, továbbá az elektronikus ügyintézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködésével kapcsolatos rendelkezései, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendeletben meghatározottak hoztak.
Az Eüsztv. 8. § (1) bekezdés alapján az ügyfél jogosult, illetve a 9. § szakaszban részletezett feltételek esetében pedig egyben kötelezett is a NAV előtt ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, melyhez 2018. január 1-jétől a NAV kialakította az ellenőrzések elektronikus ügyintézésének informatikai alkalmazásait. Előbbiek eredményeként biztosítottá vált, hogy mind az adózók, mind pedig az eljáró revízió elektronikus úton tartson kapcsolatot az ellenőrzés teljes folyamata során.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek köre
A 2018. január 1-jén hatályba lépő adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 36. § (4) bekezdése egyértelműen meghatározza az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét. A hivatkozott jogszabályhely alapján, a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot a havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles adózóval, továbbá mindenki mással, aki az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett.
Az Eüsztv. 9. § pedig az Air. rendelkezéseinek pontosításaként meghatározza, hogy elektronikus ügyintézésre kötelezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, valamint az államigazgatás meghatározott szereplői. Emellett az Eüsztv. azt is leszögezi, hogy természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, ellenőrzési aspektusból megközelítve tehát abban az esetben, amennyiben fennállnak az Air. szerinti fenti feltételek. Minden más esetben a természetes személy adózó a jövőben is dönthet úgy, hogy a NAV ellenőrzései folyamán a klasszikus személyes vagy postai úton történő kapcsolattartást választja.
A fenti sorok alapján jogosan vonhatnánk le azt a következtetést, hogy 2018 januárjától a NAV ellenőrzési eljárásai során már nem tart személyes kapcsolatot az ellenőrzött nem magánszemély adózóval, mely megállapítás természetesen nem megalapozott. A kérdést az Air. 36. § (1) bekezdése megnyugtatóan rendezi, hiszen a jogalkotó továbbra is biztosítja a személyes kapcsolattartás lehetőségét az egyes eljárásokban, így az ellenőrzésben is, amennyiben az adott eljárási cselekmény jellege ezt indokolja. Az ellenőrzési gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a revízió például továbbra is végezhet helyszíni eljárási cselekményeket, beidézheti az adózót személyes megjelenésre. Az ellenőrzött adózó pedig továbbra is gyakorolhatja azon jogait, melyek kizárólag az eljáró revízió előtt érvényesíthetőek, mint például az iratbetekintési jog vagy a jegyzőkönyv megismerése.
Az Eüsztv. megalkotásának egyértelmű szándéka az elektronikus ügyintézés általános jellegű elterjesztése volt, melynek eredményeként az ügyfél és az állam közötti eljárások felgyorsulhatnak, míg az egyes feleket terhelő adminisztratív terhek pedig csökkenhetnek egy korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatás nyújtása mellett. Előbbieket figyelembe véve, az ellenőrzésben megvalósuló elektronikus kapcsolattartás legfőbb célja tehát annak biztosítása, hogy az adózók az eljárás során az adóhatóság felé történő adat, illetve információ (pl. nyilatkozat, észrevétel, fellebbezés, stb.) átadását a postai út vagy személyes megjelenés mellőzésével tudják teljesíteni, továbbá az eljáró revízió az eljárás során keletkező iratokat (pl. jegyzőkönyv, végzés, határozat, stb.) is elektronikus formában juttassa el az ellenőrzött adózó vagy képviselője részére. Azon eljárási cselekmények, illetve dokumentumok esetében, melyek lefolytatásához, előállításához, ellenjegyzéséhez vagy akár kézbesítéséhez az adózó személyes közbenjárása szükséges, az elektronikus kapcsolattartás fenntartása nem célja az adóhatóságnak.
Fentiek alapján, az elektronikus kapcsolattartásnak a jogszabályi keretek és az észszerűség határain belül kell megvalósulnia, hiszen a személyes kapcsolat az ellenőrzések egy részében, illetőleg egyes szakaszaiban nem mellőzhető, azonban az elektronikus kommunikáció lehetőségéből adódóan, jelentős mértékben csökkenthető.
Az elektronikus kapcsolattartás módja
Az ellenőrzési szakterület tevékenységének sajátosságai okán a kapcsolattartás az adóigazgatási eljárásokat tekintve kétirányú. Előbbiekből adódóan egyrészt biztosítottá vált az ellenőrzés során keletkező iratok elektronikus továbbításának lehetősége, másrészt az adózók részére is kialakításra kerültek a revízió felé továbbítandó dokumentumok elektronikus küldésének eszközei.
A NAV az ellenőrzési eljárásokban megvalósítandó elektronikus kommunikáció informatikai kereteinek meghatározása során a kialakítandó informatikai rendszerrel szemben egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg:
1. A rendszernek biztosítania kell, hogy az ellenőrzési eljárás során keletkezett elektronikus dokumentumokat a NAV elektronikus úton küldje az ellenőrzött adózó részére, illetve az adózó által a revízió részére küldött iratokat a NAV elektronikus úton tudja fogadni.
2. Az adatforgalom kivétel nélkül az adózó és a NAV tárhelye, informatikai rendszere között történjen.
3. Az adózók számára ne jelentsen plusz fejlesztési beruházást az elektronikus adatküldés.
4. Az ellenőrzésben részt vevő adóellenőrök számára lehetőség szerint egyetlen informatikai rendszeren keresztül legyen biztosított az adatok elérése, illetve küldése.
Fenti célkitűzéseket figyelembe véve, valamint szem előtt tartva azt a szempontot, hogy az adózókkal történő elektronikus kommunikáció egy már kialakított, általuk is megszokott csatornán keresztül történhessen, az elektronikus dokumentum adózók általi küldésére, illetve fogadására az alábbiak szerint van lehetőség.
Dokumentumok adózók általi küldése
Az ellenőrzött adózó által küldeni kívánt elektronikus iratok fogadásának biztosítására a NAV egy új, ellenőrzés specifikus ÁNYK nyomtatványt alakított ki Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során, röviden ELLUGY néven. A nyomtatvány mindenki által könnyen, mindössze néhány, az ügy azonosítása szempontjából alapvető adat rögzítésével kitölthető. Az ellenőrzött adózónak vagy képviselőjének az ellenőrzés ügyszámát, a vizsgált adózó adóazonosító számát, illetve nevét kell rögzítenie, valamint ki kell választania, hogy milyen irattípust kíván küldeni az eljáró revízió részére. Az elektronikusan küldhető iratok tekintetében nincs megkötés, az adózó valamennyi, korábban postai vagy személyes úton, illetve fax útján küldött beadványa, így többek között meghatalmazás, nyilatkozat, iratpótlás, észrevétel vagy bármilyen egyéb irat elektronikus úton teljesíthető. Fontos információ, hogy a jogorvoslatra vonatkozó beadványokat nem ELLUGY nyomtatványon, hanem e-Papír útján kell beküldenie az adózónak.
A nyomtatványon jelölni szükséges továbbá, hogy a beadványhoz tartozik-e melléklet, melyet közvetlenül az ELLUGY nyomtatványhoz történő csatolással küldhet meg az adózó a revízió felé. A mellékletként beküldhető fájl formátum tekintetében az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz előírásokat, mely alapján valamennyi gyakori fájl típus továbbítható a NAV részére. A nyomtatványhoz csatolható melléklet méretkorlátja jelenleg 50 Mbyte, mely azonban a folyamatban lévő fejlesztés eredményeként a közeljövőben jelentős mértékben kerül majd megnövelésre, biztosítva ezáltal akár egy jelentősebb adózói iratanyag továbbításának lehetőségét. A melléklet egyértelmű azonosítása érdekében a feltöltés egyetlen korlátja, hogy egy alkalommal kizárólag egy darab állomány csatolható, amely azonban lehet több dokumentumot tartalmazó összecsomagolt állomány (zip file) is.
A nyomtatvány az ellenőrzési ügy azonosítására szolgáló főlap mellett, természetesen tartalmaz egy szabad szöveges blokkot is, melyen az adózó megfogalmazhatja beadványa lényegi elemeit. Az ELLUGY nyomtatvány feltöltésekor az eBEV a befogadott nyomtatvány iktatószámáról minden esetben értesíti az adózót vagy képviselőjét.
Az ELLUGY nyomtatvány kapcsán további fontos információ, hogy jelenleg a nyomtatványt az adózó, a törvényes képviselők, az adózó/ügyfél nevében a NAV előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő nyújthatja be, akinek:
• teljes körű, valamennyi elektronikusan intézhető adóügyre, vagy ennek hiányában
• valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás és elektronikusan teljesíthető bejelentés, beadvány, kérelem, vagy ennek hiányában
• az egyéb, környezetvédelmi termékdíjhoz nem kapcsolódó bejelentések, beadványok, kérelmekre rendszeresített elektronikus űrlapok benyújtására vonatkozó jogosultsága
az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon bejelentésre került, vagy korábbi bejelentése alapján képviseleti jogosultsága a fentiek valamelyikének megfelel.
Az ellenőrzés során eseti meghatalmazással eljáró meghatalmazott – az ez irányú informatikai fejlesztés befejezéséig – e-Papír útján tarthat elektronikusan kapcsolatot a revízióval. Szintén e-Papír útján küldhet be dokumentumot (pl. nyilatkozat) az az adózó, aki az eljárás során harmadik félként (pl. szerződéses partner) kerül bevonásba az eljárásba.
Dokumentumok NAV általi küldése
A NAV által az ellenőrzött adózó részére küldött dokumentumok tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy 2018. január 1-jétől milyen típusú iratok helyezhetőek ki az adózók tárhelyére. Az eddigiekben megszokott megbízólevél és tájékoztató levél mellett valamennyi, az eljáró revízió által korábban postai vagy személyes úton továbbított ellenőrzési iratot, így például nyilatkozattételre történő felhívást, idézést, végzést, jegyzőkönyvet, határozatot és valamennyi egyéb hatósági iratot elektronikus úton az adózó tárhelyére szükséges helyezni, amennyiben az adózó elektronikus ügyintézésre kötelezett vagy azt önként választotta Az elektronikus iratküldés nem csak az adózók mindennapjait könnyíti meg, hiszen az adminisztrációval járó terhek jelentős csökkenése mellett, az elektronikus formában küldött és tárolt dokumentumok a NAV szakrendszereiben könnyen és gyorsan elérhetőek, visszakereshetőek lesznek.
Az adótitok védelme érdekében a NAV az elektronikus iratküldés teljes folyamata során, azaz az iratok generálásától egészen a tárhelyre történő helyezésig, folyamatosan ellenőrzi, hogy fennállnak-e az elektronikus kézbesítés lehetőségének személyi és tárgyi feltételei, azaz a küldeni kívánt irat a megfelelő képviseleti joggal bíró személy részére kerül-e megküldésre, illetve a címzett rendelkezik-e aktív Cégkapuval vagy KÜNY tárhellyel (korábbi Ügyfélkapu). Amennyiben az elektronikus iratküldés feltételei a folyamat során megszűnnek, a NAV informatikai rendszere hibaüzenet útján tájékoztatja erről az eljáró ügyintézőt vagy a kiadmányozással megbízott vezetőt.
Az elektronikus iratküldésnek NAV oldalán jelentkező alapvető feltétele, hogy az iratot kiadmányozó személy rendelkezzen elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírással rendelkező NAV alkalmazottak aktuális listája a NAV honlapján közzétételre kerül (http://nav.gov.hu/nav/kozerdeku_adatok/egyedi_kozzeteteli_lista/28_elektronikus_alairasok/elektronikus_alairasok_tanusit...), így az adózó annak hitelességét bármikor visszaellenőrizheti.
Az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalatai
Bár messzemenő következtetések alapjául szolgáló tapasztalatokról az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jei bevezetése óta még korai beszámolni, de az eltelt két és fél hónap eredményei – dacára az indulás nehézségeinek – mégis előremutató, a jövőre nézve pozitív eredményeket hoztak az ellenőrzött adózó és a NAV kapcsolatában.
Az elektronikus kapcsolattartásnak köszönhetően a NAV ellenőrzési szakterületén megvalósulhat a korábbi években még elképzelhetetlen, személyes vagy postai kapcsolattartás nélküli ellenőrzés. Annak ellenére, hogy az adózók többsége még csak ismerkedik az elektronikus ügyintézés jogszabályi kereteivel, illetve az azokból adódó lehetőségek, illetve kötelezettségek gyakorlati megvalósításával, már az első tíz hét alatt több száz olyan, jellemzően jogkövetési vizsgálat került lezárásra, ahol az adózó, illetve a revízió kizárólag elektronikus úton tartotta a kapcsolatot.
Az eltelt időszak alatt az adózók részéről folyamatosan növekvő számban érkeznek az ELLUGY nyomtatványok útján küldött beadványok, ami azt mutatja, hogy egyrészt az eljáró revíziók folyamatos tájékozató munkájának, másrészt a NAV honlapján megjelenő tájékoztató információknak köszönhetően az adózók, illetve képviselőik egyre szélesebb körben ismerik és alkalmazzák az elektronikus ügyintézés eszközeit. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 2018 januárjában alig 800 db, 2018 február közepéig már több mint 2.500 db, 2018 március közepéig pedig már több mint 8.000 db ELLUGY nyomtatvány érkezett a NAV-hoz.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő adózók többsége még aznap vagy az azt követő egy-két napon belül megnyitja a NAV elektronikus küldeményeit és rövid időn belül elektronikus úton megküldi a kért bizonylatokat, nyilatkozatot, melynek eredményeként az ellenőrzések a korábbiaknál sokkal gyorsabban kerültek lezárásra. A jogkövetési vizsgálatok esetében a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az ügyintézési határidő a felére csökkent a korábbiakhoz képest.
Az adózói visszajelzések alapján kedvező fogadtatásban részesült az elektronikus ügyintézés a tekintetben is, hogy az adózók, illetve meghatalmazottjaik gyorsan és hatékonyan tudtak együttműködni a revízióval. Számos, könyvviteli szolgáltatást is nyújtó képviselő külön kiemelve értékelte a teljes elektronikus ügyintézés lehetőségét, különös tekintettel a bevallás benyújtási határidőkkel terhelt időszakokra.
Egy új jogintézmény bevezetése a legtöbb esetben számos nehézséggel jár, mely alól nyilvánvalóan az elektronikus ügyintézés sem képez kivételt. Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében a nehézségek azonban hatványozottan jelentkeztek, hiszen az eljárásban részt vevő feleknek a jogi szabályozás mellett, az informatikai keretrendszerrel is meg kellett ismerkedniük.
A tanulási folyamat várhatóan még soká ér véget. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állandó meghatalmazottként eljáró képviselők nem hallottak még az ELLUGY nyomtatványról annak ellenére, hogy megjelenéséről közlemény jelent meg a NAV honlapján, mely információt több szakmai hírportál is publikált. Az adózók egy része bizalmatlanul áll az elektronikus kapcsolattartáshoz, számos esetben elzárkóznak attól annak ellenére, hogy a fentiekben hivatkozott jogszabályok szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek, melyre a revízió felhívja figyelmüket.
A kezdeti nehézségek további oka, hogy az elektronikus ügyintézés biztosításához szükséges informatikai fejlesztési feladatok egy időben jelentkeztek a teljes közigazgatásban, ami valamennyi szerv, így a NAV számára is komoly próbatételt jelentett. Bár a működéshez szükséges alapfunkciók biztosítottak, azonban számos olyan fejlesztés van még folyamatban, mely nagymértékben könnyíti majd meg az elektronikus ügyintézést az egyes felek oldalán.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a már működő informatikai alkalmazások, funkciók továbbfejlesztése – a felhasználói jelzések, javaslatok alapján – folyamatosan zajlik. Az elektronikus ügyintézés kapcsán felmerülő jogszabályi és informatikai kérdések megnyugtató rendezése kiemelt feladat valamennyi, így az ellenőrzési szakterületen is. Az adózók, illetve képviselőik elektronikus kapcsolattartásra történő terelésében, a kapcsolattartásra biztosított eszközök megismertetésében a továbbiakban is kiemelt jelentősége, illetve szerepe van az adózókkal közvetlenül kapcsolatot tartó revíziónak, hiszen a személyesen vagy telefon útján történő tájékoztatás, illetve figyelemfelhívás a NAV hivatalos közleményeivel együtt tudja eredményesen és hatékonyan elérni, megszólítani az adózókat. A kezdeti nehézségek áthidalása és gyakorlati kezelése azonban mind az adózók, mind pedig a NAV munkatársai részéről is sok türelmet igényelnek.
Összegzés
Az Eüsztv. írásom elején részletezett rendelkezései következtében a NAV oldalán már elvégzett és még befejezés előtt álló informatikai fejlesztéseknek köszönhetően bátran kijelenthetjük, hogy 2018-tól a NAV ellenőrzési tevékenységében, az ellenőrzött adózó és a revízió közötti kapcsolattartás módja tekintetében új időszámítás kezdődött. Az ellenőrzési eljárás során mind az adózó, mind pedig a NAV oldalán keletkező tetemes beadvány, illetve irat elektronikus csatornára való terelésével ugyanakkor nem csak egy korszerűbb kapcsolattartási mód valósult meg, hanem lehetőség nyílt egy gyorsabb, hatékonyabb, az ellenőrzött adózó mindennapi gazdasági tevékenységére kisebb mértékben ható ellenőrzés lefolytatására.
Szerző:
Nemes-Somogyi Krisztina
Évfolyam:
2018. április:04
Szám:
05
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
Tájékoztató
Tisztelt Ügyfeleink!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2018. április 5. és április 10-e között irodánk technikai okok miatt zárva tart.
Ezen idő alatt a megkereséseket csak e-mailben tudjuk fogadni a rendeles@kompkonzult.hu mail címen.
Megértésüket köszönjük!
Kompkonzult Kft.
↧
Gyakran ismételt kérdések a személyi jövedelemadó bevallás kapcsán
A 2017. adóév vonatkozásában a korábbi évhez képest kibővült azok köre, akiknek az adóhatóság elkészítette a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet, külön erre irányuló kérelem nélkül.
Készült adóbevallási tervezet a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek részére is, akik ezen tervezet segítségével el tudják készíteni az szja bevallásukat, azonban esetükben a közreműködésük nélkül nem válik bevallássá a tervezet. Az adóbevallási tervezet szerepe 2018-ban még inkább megnőtt, hiszen a munkáltatói adómegállapítás lehetősége megszűnt, így jelentősen nőtt azok száma, akiknek adóbevallási tervezet készült. A tervezet 2018. március 5-étől vált elérhetővé az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek részére, mintegy két héttel korábban a jogszabályban előírt dátumnál. Az ügyfélkapuval nem rendelkezők 2018. március 19-éig kérhették az adóbevallási tervezet papír alapon történő megküldését, ezt követően csak személyesen a NAV ügyfélszolgálati irodáiban kérhető a tervezet papír alapú kiadása. Ügyfélkapus regisztrációt követően mindenki láthatja és módosíthatja, jóváhagyhatja az elkészített bevallási tervezetet. Azoknak, akik még nem rendelkeznek Ügyfélkapu regisztrációval, célszerű azt minél hamarabb megtenniük. A NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, továbbá bármely megyei (fővárosi) kormányhivatalban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi, kerületi) hivatalában, illetve a Magyar Posta Zrt. kijelölt postahelyein is elvégezhető az ügyfélkapunyitás, amely lényegesen leegyszerűsítheti további adóügyek (pl. illetőség-, és jövedelemigazolás kiadása) intézését is.
Fontos kiemelni azt, hogy a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek a bevallási tervezet adatainak felhasználásával tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek, vagyis a tervezet adatait ki kell egészíteniük az önálló illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelemre és az azzal összefüggő adókötelezettségekre vonatkozó adatokkal. Ez azt is jelenti, hogy mind az őstermelők, mind az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek részére elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő leteltét követően nem válik bevallássá, vagyis módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá.
Hogyan érhető el az adóbevallási tervezet Ügyfélkapus hozzáférés esetén?
Az adóbevallási tervezet két úton érhető el:
1) Az adóhatóság honlapjáról (www.nav.gov.hu)
Az e-SZJA 2017 feliratra történő kattintás után, az e-SZJA ikon kiválasztását követően a „Belépés”-re kattintva a rendszer a magyarorszag.hu-ra irányít át. Az ügyfélkapu felhasználónév és jelszó megadása után lehetőség van a bevallási tervezet megtekintésére, módosítására, és az 1+1% -os nyilatkozat megtételére.
2) A www.magyarorszag.hu-n keresztül
Az Ügyfélkapus belépés után a bal oldalon található eSZJA Portálra történő kattintást követően az adózónak lehetősége nyílik a bevallási tervezet megtekintésére, módosítására, és az 1+1% felajánlásáról is nyilatkozhat.
Az e-SZJA portálon azon adózók is megtekinthetik a tervezetüket, akik a 17SZJA jelű bevallásukat 2018. március 5-e előtt már önállóan benyújtották. Mi a teendőjük?
Az adóhatóság az idén küldött az értesítési tárhelyre üzenetet az adóbevallási tervezet elkészültéről, még abban az esetben is, ha március 5-ét megelőzően az adózó már önadózóként teljesítette bevallási kötelezettségét, azaz benyújtotta a 17SZJA bevallást.
Ha az adózó korábban önállóan már nyújtott be 17SZJA bevallást, amelynek adataiban változtatni egyáltalán nem kíván, úgy az eSZJA portálon az adóbevallási tervezettel teendője nincsen. Azonban ha az adózó a már korábban benyújtott 17SZJA bevallásának önellenőrzését vagy adózói javítását szeretné kezdeményezni, úgy azt többek között megteheti az eSZJA portálon elérhető bevallási tervezete segítségével is.
Mi a teendő a tervezettel, ha nem őstermelő, valamint nem áfa fizetésre kötelezett a magánszemély?
• Ügyfélkapus regisztráció esetén
Amennyiben az adózó egyetért az adóbevallási tervezettel és elfogadja azt, akkor a tervezet az ő személyi jövedelemadó bevallásává válik.
Abban az esetben, ha nem ért egyet a bevallási tervezet adataival, akkor a tervezetet az adózónak elektronikus felületen módosítania (kiegészítenie, javítania) kell és be kell küldenie.
• Ügyfélkapus hozzáférés hiányában
Amennyiben az adózó egyetért a papír alapon megkapott bevallási tervezetben foglaltakkal, akkor további teendője nincs, nem kell azt aláírni, sem visszaküldeni.
Amennyiben nem ért egyet a postai úton megküldött bevallási tervezetben foglaltakkal, akkor, tekintettel arra, hogy a papír alapon megkapott tervezetet javítani nem lehet, ezért a 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
A nyomtatvány elérhető
• az Általános nyomtatványkitöltő programon keresztül az alábbi linken: http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/17SZJA.html
• az új internetes kitöltő felületen a http://nav.gov. hu/szja/szja, linken, ahol ügyfélkapus regisztráció nélkül is használható a nyomtatványkitöltő program és üres bevallás nyomtatására is van lehetőség.
Hol lehet véglegesíteni a módosított bevallási tervezetet?
Amennyiben az adózó elvégezte a szükséges módosításokat, kiegészítéseket, és azokat el is mentette, a „Tovább a beadáshoz”, majd a „Beadás” gomb megnyomását követően küldheti be az adóhatósághoz a módosított tervezetet. Ezt követően a bevallás státusza „Beküldött” lesz, a Profil oldalon a státusz alatt pedig az „Ön sikeresen beküldte az adóbevallását” felirat válik láthatóvá.
Ha az adózó nem módosítja, nem egészíti ki a tervezetet, úgy az jóváhagyás nélkül is – az őstermelőket és az áfa fizetésre kötelezetteket kivéve – bevallássá válik 2018. május 22-én.
Mi a teendő, ha az adózó jóváhagyta az adóhatóság által készített bevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül és most mégis változtatni szeretne az abban foglaltakon?
A bevallási tervezet jóváhagyását követően a bevallási tervezet érvényes bevallássá válik, ezért abban módosítani már nem lehet. Módosításra csak önellenőrzés útján van lehetősége az adózónak, ehhez elektronikus úton vagy papír alapon be kell nyújtania egy 17SZJA bevallást, önellenőrzést jelölve a nyomtatvány főlapján. Az önellenőrzés az online kitöltőfelületen is elvégezhető.
Hogyan kell eljárni hiányzó igazolások esetén?
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózónak az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Az adózónak lehetősége van arra, hogy a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjesszen elő.
A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani (ideértve az elkészült bevallási tervezet módosítását is), a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül, azaz 2018. évben május 22-ig kötetlen formában megírt, papír alapú bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság Bevallási Főosztályára.
Amennyiben a magánszemélynek nem sikerül beszereznie a szóban forgó kifizetőtől a 2017. adóévben megszerzett adóköteles jövedelmét tartalmazó igazolást, úgy természetesen lehetősége van kérelmet előterjeszteni a NAV adatbázisában szereplő, a kifizető által bevallott jövedelem, adó- és járulékkötelezettség adatainak kiadása ügyében, mely szükséges az éves személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez. A kifizetői adatok, igazolások kikérésére vonatkozó kérelmet a kifizető székhelye szerint illetékes adóigazgatóság Eljárási és Illeték Főosztályához kell benyújtani.
Az adóhatóság a honlapján egy igazolási kérelem-mintát tett közzé – melynek használata nem kötelező –, amely egyes adókötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgál.
Az „Egyes adókötelezettségek késedelmes teljesítésének (EKKT) kimentésére szolgáló igazolási kérelem minta” elérhető az adóhatóság honlapjáról a főlap bal oldalán található „Letöltések – egyéb” menüpont alatt az Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták között.
Szerepel-e a családi kedvezmény a bevallási tervezetben?
Miután az adóbevallási tervezet a munkáltatók, kifizetők által beküldött bevallások, adatszolgáltatások alapján készül, ezért a családi kedvezmény abban az esetben szerepel a tervezetben, ha év közben azt – a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján – a munkáltató, kifizető figyelembe vette. Ha év közben az adózó nem kérte a családi kedvezmény összegének figyelembevételét, akkor az a tervezetben nem szerepel, a kedvezményre vonatkozó adatokkal, nyilatkozatokkal a tervezetet ki kell egészíteni. Az év közben érvényesített családi kedvezmény összege is módosítható, az adóbevallásban az adóelőleg-nyilatkozattól eltérően is igénybe vehető a kedvezmény összege.
Megosztható-e családi kedvezmény élettársak között? Ha igen, akkor kell-e igazolni a közös lakcímet, és mivel?
Ha az élettársak mindegyike jogosult a családi kedvezményre (például a közös gyermekük után), akkor akár év közben, akár év végén közösen vehetik igénybe a kedvezményt, ebben az esetben nem kell a közös háztartást bizonyítani. Azonban, ha például csak a férfi jogosult a családi kedvezményre, akkor azt a bevallásában abban az esetben oszthatja meg élettársával, amennyiben közös háztartásban élnek.
A bevallás benyújtásakor nem kell a közös lakcímet igazolni, azonban egy esetleges ellenőrzés során azt az adóhatóság vizsgálhatja. Ebben az esetben a közös háztartás biztosan igazolható például a lakcímkártyával.
Ha az adózó 2017-ben adószámos magánszemélyként fizetővendéglátó tevékenységet folytatott, melyre a tételes átalányadózást választotta, a bevallásban fel kell-e tüntetnie a bevételt, ha igen melyik sorban?
Ha készült az adózó részére bevallási tervezet (például azért, mert munkaviszonyból származó jövedelmet is szerzett 2017-ben), akkor annak 174. sorát kell kitöltenie, ahol szerepeltetni kell a szobák számát és a fizetendő adó összegét (38 400 forint/szoba/év).
A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek nem kell a bevételét feltüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban.
Ha az adóhatóság kifizetői adat hiányában az adózó részére nem készített bevallási tervezet, akkor saját magának kell elkészítenie szja bevallását. Ha az adóbevallási tervezet papír alapon történő megküldését kérte a NAV-tól, akkor tekintettel arra, hogy a tervezetet javítani nem lehet, ezért a 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
Az adózó 2017-ben 500 ezer forint bevételt szerzett az őstermelői tevékenysége során. Mi a teendője a bevallási tervezettel?
Ha az adózó által 2017-ben megszerzett éves őstermelői bevétel nem haladta meg az 600 ezer forintot, akkor az őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ezen bevételét nem kell bevallania.
Ha a 600 ezer forint alatti őstermelői bevételen kívül az adózónak nem volt más adóköteles jövedelme 2017-ben, akkor bevallási kötelezettség nem terheli.
• Ügyfélkapus hozzáférés esetén
Ha a 600 ezer forintot meg nem haladó őstermelői bevételen túl más adóköteles jövedelemmel is rendelkezett 2017-ben, akkor – tekintettel arra, hogy az őstermelők részére elkészített adóbevallási tervezet módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá – az internetes felületen be kell lépni a szerkesztés menübe, majd ezt követően a bevallás a „Mentés” gombra kattintva rögzíthető. Amennyiben az így módosított adatok megfelelőek, úgy a „Tovább a beadáshoz” gombra kell kattintani, a bevallás benyújtása pedig a zöld színű „Beadás” gomb választását követően történik.
• Ügyfélkapus hozzáférés hiányában
Ügyfélkapu regisztráció hiányában, ha bevallási tervezetét az adózó papír alapon kérte, és az a 600 ezer forint alatti őstermelői bevételen kívüli jövedelmeit is tartalmazza, akkor – miután a papír alapú tervezet módosítása nem lehetséges – a 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
2017-ben 600 ezer forint feletti bevételre tettem szert őstermelőként. Mi a teendőm a bevallási tervezettel?
• Ügyfélkapus hozzáférés esetén
Ha az adózó által 2017-ben megszerzett éves őstermelői bevétel meghaladta az 600 ezer forintot és a bevallási tervezet nem tartalmazza a teljes bevételét, akkor azt ki kell egészítenie az őstermelői bevételre, költségekre vonatkozó és az őstermelői tevékenységgel összefüggő további adatokkal. Ezt követően bevallást a „Mentés” gombbal rögzítve az beadhatóvá válik.
• Ügyfélkapus hozzáférés hiányában
Ügyfélkapu regisztráció hiányában, ha bevallási tervezetét papír alapon kérte, akkor – miután a papír alapú tervezet módosítása nem lehetséges – az őstermelői tevékenysége során megszerzett valamennyi bevételét, költségeit és az őstermelői tevékenységgel összefüggő további adatokat is tartalmazó 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
Az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni „adókedvezmény érvényesítése” (rendelkezés az adóról) az adóbevallási tervezetben megjelenik-e, illetve azt milyen módon lehet érvényesíteni?
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által kiadott igazolás alapján teheti meg. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
Az állami adóhatóság által elkészített bevallási tervezet az adatszolgáltatás következtében tehát az önkéntes pénztári rendelkező nyilatkozatot is automatikusan tartalmazni fogja.
Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet 2018. május 22-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti. Abban az esetben azonban, ha például több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik az adózó, akkor a rendelkező nyilatkozat megtételéhez az ő közreműködése is szükséges.
A papír alapú bevallási tervezet adataiban javítani nem lehet, azonban ha az adóhatóság nyilvántartása szerint több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik és a 2017. év során több pénztárhoz is teljesített befizetést az adózó, úgy a bevallási tervezethez 17SZJAK elnevezésű nyomtatványt csatolunk, melyen megjelölheti azt a pénztárt, ahová az utalást kéri. Ebben az esetben csak a 17SZJAK nyomtatványt kell kitölteni, melynek visszaküldésével válik a bevallási tervezet az adózó személyi jövedelemadó bevallásává, az összeg kiutalása a beérkezés időpontjától számított 30 napon belül történik.
Amennyiben a bevallási tervezet mellé nem kapott 17SZJAK kiegészítő nyilatkozatot, mert a bevallási tervezetet más okból történő módosítása vagy kiegészítése szükséges, akkor a 17SZJA nyomtatványon kell bevallását benyújtania, melynek 17SZJA-02-es lapján jelölheti meg a pénztárt, ahová az utalást kéri.
Ha az adózó ügyfélkapus regisztrációt létesít, úgy az adóbevallási tervezetét 2018. március 5-étől érheti el ügyfélkapuján keresztül az erre a célra létrehozott elektronikus felületen, ahol az adatokat 2018. május 22-ig ellenőrizheti, javíthatja, kiegészítheti. Itt lesz lehetősége arra, hogy több rendelkezésre jogosító önkéntes pénztári tagsága esetén megjelölje, hogy melyik pénztárhoz kéri a kiutalást.
Az egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári befizetésről szóló igazolást egyik esetben sem kell az adózónak beküldenie a hivatalunkhoz, fontos azonban hogy elévülési időn belül (2023. december 31-ig) meg kell őrizni.
Milyen esetekben küld az adóhatóság kiegészítő nyilatkozatot az adóbevallási tervezettel együtt?
Erre akkor kerül sor, ha az adózó közreműködése szükséges a pótlólagos adatközléshez. Ilyen esetek lehetnek az alábbiak:
• Amennyiben a magánszemély az adóhatóság nyilvántartása szerint több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik és a 2017. év során több pénztárhoz is teljesített befizetést, úgy a bevallási tervezethez 17SZJAK elnevezésű nyomtatványt csatol az adóhatóság, melyen az adózó megjelölheti azt a pénztárt, ahová az utalást kéri.
• Ha az adózó tervezete visszaigényelhető adót tartalmaz és a bevallási tervezetét papír alapon kapta meg, melyhez ezt a kiegészítő nyomtatványt is kézhez kapja, amelyen nyilatkoznia kell arról, hogy mely számlaszámra, vagy postai címre kéri a visszaigényelhető adója kiutalását. A kiutalásra nyitva álló 30 napot e nyilatkozat beérkezésétől kell számolni.
• Amennyiben adott a részletfizetés lehetősége, úgy nyilatkozhat a magánszemély, hogy kíván-e élni vele.
Mennyi időn belül történik a visszaigényelhető adó kiutalása a bevallási tervezet esetében?
Az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia.
Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az adóhatósághoz, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.
Ha a magánszemély a bevallási tervezetét papír alapon kapja meg, úgy a bevallási tervezettel egyidejűleg egy űrlapot is kézhez kap, amelyen legkésőbb 2018. május 22-ig nyilatkozni kell, hogy a visszaigényelhető adó kiutalását mely számlaszámra, vagy postacímre kéri. A 30 napot ezen nyilatkozat beérkezésétől kell számolni. Amennyiben a fenti határidőig a magánszemély nem küldi vissza a nyilatkozatot, úgy utólag a 1817 jelű nyomtatványon van lehetősége kérni az adótöbblet kiutalását.
Ha az adózónak a papír alapon megkapott bevallási tervezetet más ok miatt is módosítania vagy kiegészítenie szükséges, akkor 17SZJA nyomtatványon nyújthatja be bevallását, melynek főlapján a (D) blokkban kell a visszaigénylési adatokat szerepeltetni.
Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek esetében a 30 napos kiutalási határidőt a bevallási tervezet online felületen történő jóváhagyásától, vagy módosításától kell számolni.
Ha a bevallási tervezet befizetendő személyi jövedelemadót tartalmaz, milyen mód(ok)on, lehet azt befizetni?
Az adózók a következő módokon tehetnek eleget a fizetési kötelezettségüknek, ha a bevallással egyidejűleg fizetendő személyi jövedelemadójuk mutatkozik:
• Az online felületen (e-SZJA portálon) bankkártyás fizetéssel;
• Lakossági folyószámláról átutalással, melynek során a közlemény rovatban fel kell tüntetni az adószámát vagy adóazonosító jelét. (NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353);
• A NAV ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel.
• Ügyfélkapun keresztül, az eBEV portálon történő adószámla lekérdezéshez kapcsolódóan VPOS fizetéssel;
• Készpénz-átutalási megbízással, azaz csekken, amit a CSEKK telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén keresztül a 1819-es telefonszámon igényelhet.
Az előzőekben kiemelt kérdéseken kívül további gyakori kérdés-válaszokat tartalmaz az az összefoglaló anyag, ami az adózókat segíti alapvető információkkal, s mely megtalálható az adóhatóság honlapján az új SZJA aloldalon, az „Információk a bevallásról” cím alatt.
Szerző:
dr. Sütő Zsuzsanna
Évfolyam:
2018. május:05
Szám:
06
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
Diákok nyári munkája
A tanulók, hallgatók közül sokan munkába állnak a nyári szünet idején. A diákok munkavállalása a legnagyobb számban továbbra is iskolaszövetkezeten keresztül valósul meg, ezért a cikk középpontjában az iskolaszövetkezetre és a vele szerződéses jogviszonyban álló természetes személy tagokra vonatkozó rendelkezések állnak. Emellett a cikkben röviden helyet kapnak az egyéb foglalkoztatási formák és a hozzájuk kapcsolódó alapvető előírások, adózási szabályok, hiszen a tanulók alkalmazása pl. határozott idejű munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében is történhet.
Mikor állhat munkába a diák?
Az Mt.1 szerint a munkavállalás alsó korhatára a 16. életév, ugyanakkor az iskolai szünet idején az a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is vállalhat munkát, aki a 15. életévét betöltötte. Egyebekben 16 éves kor előtt jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység a gyámhatóság engedélyével végezhető.
Megjegyzést érdemel, hogy a 18 év alatti munkavállaló törvényes képviselőjének hozzájárulásával köthet munkaszerződést, ahogy az iskolaszövetkezet korlátozottan cselekvőképes tagjának jognyilatkozata érvényességéhez is szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.
I. Az iskolaszövetkezeti tag munkavégzése
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövtv.) II. Fejezete rendelkezik az iskolaszövetkezetekről az Egyes sajátos szövetkezetek alcím alatt. A 2016. év közben történt átfogó módosítás és a 2017. év eleji újabb módosítás óta a jogszabályi környezet nem változott jelentős mértékben. Az iskolaszövetkezet alapvető feladata továbbra is a nemzeti köznevelésről szóló törvény2 szerinti középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben3 meghatározott felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók munkavégzési feltételeinek megteremtése, gyakorlati képzésük elősegítése.
Az iskolaszövetkezet tagja egyrészt az előzőek szerinti nevelési-oktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény, másrészt a nevelési-oktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló természetes személyek4, akik személyes közreműködésre kötelezettek. A gazdasági együttműködést, továbbá a személyes közreműködés módját a tagsági megállapodásban kell rögzíteni, valamint a tagsági megállapodás tartalmazza az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartozó konkrét feladatokat is. A személyes közreműködés teljesíthető az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott, ún. külső szolgáltatás keretében is. Külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony esetén az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag között tagsági megállapodáson alapuló sajátos jogviszony jön létre. Az így létrejött jogviszonyra fő szabály szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni az Mt.-nek a Szövtv-ben meghatározott egyes munkajogi szabályaira is.
Amennyiben a személyes közreműködésre külső szolgáltatás keretében kerül sor, akkor a tagsági megállapodás mellett a feladatteljesítés megkezdéséhez szükséges az iskolaszövetkezet és a tag között egy olyan írásbeli megállapodás is, amelyben a felek rögzítik – egyebek mellett – a szolgáltatás fogadójának személyét, a teljesítendő konkrét feladatot, a tag díját és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegét.
Az iskolaszövetkezet továbbá külön megállapodást köt a szolgáltatás fogadójával.
Abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményi tag szakiskola vagy szakközépiskola, akkor az iskolaszövetkezet gyakorlati képzési feladatokat is elláthat, ehhez azonban rendelkeznie kell a gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel.
Az iskolaszövetkezeti tagot megillető juttatásokkal összefüggő garanciális szabályok közül elsőként említendő az a rendelkezés, amely szerint a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló 274/ 2017. (IX. 21.) Korm. rendeletben meghatározott minimális összeg. Ennek alapján az iskolaszövetkezet számára fizetendő szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér/garantált bérminimum egy órára vetített összegének 1,178-szorosával5, amely levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.
A fentiekhez kapcsolódó előírás alapján az iskolaszövetkezetnek az éves nettó árbevétele legalább 85%-át a tagok között fel kell osztania, méghozzá személyes közreműködésük arányában.
Az iskolaszövetkezet számára előírt kötelezettség továbbá egy oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozása, melyben az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át köteles elhelyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül. Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapban elhelyezett összeget csak célhoz kötötten lehet felhasználni. Ez nyújt fedezetet a szövetkezet tagjainak oktatására, képzésére, továbbképzésére.
A fentiek értelmében tehát az iskolaszövetkezet tagja különböző jogcímeken részesülhet juttatásban. A tag részére a külső szolgáltatás teljesítéséért kifizetett díjazás az Szja tv.6 szerint az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért személyi jövedelemadó kötelezettség alá esik. Tekintettel arra, hogy a Tbj.7 alapján nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja (25 éves koráig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt sem), ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az ebben a formában kifizetett juttatás nem képezi a szociális hozzájárulási adó8 alapját, illetve egészségügyi hozzájárulást9 sem kell utána fizetnie az iskolaszövetkezetnek.
Amennyiben az iskolaszövetkezet az adózott eredményéből osztalékot fizet a tagjának, az szintén személyi jövedelemadó kötelezettséget keletkeztet, valamint a tagnak az osztalék után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a 450 000 forintos hozzájárulásfizetési felső határig.
Abban az esetben, ha az oktatási, képzési célt szolgáló alapból finanszírozzák pl. a tag oktatását, akkor a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a juttatás nagyságától függően alakul. Az alapból a tag részére az adóévben nem pénzben juttatott jövedelem együttes értékéből a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásként válik adókötelessé, tehát a tagnak a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell a 15 százalék személyi jövedelemadót megfizetnie. Az előzőek szerinti értékhatárt meghaladó juttatás után pedig egyes meghatározott juttatásként az iskolaszövetkezetnek kell megfizetnie a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója a számára előírt kötelező szakmai gyakorlatot külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében teljesíti, akkor a részére kifizetett díjazás havi összegéből a minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
Az előzőekben részletezettek szerint biztosítottnak nem minősülő, tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tag esetében az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás keletkezéséről és megszűnéséről bejelentést teljesíteni az Art.10 1. számú melléklet 14. és 15. pontjában meghatározottak szerint a ’T1044D jelű adatlapon.
II. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás
Ha a tanulót munkaviszony keretében, munkaszerződéssel alkalmazzák, akkor ugyan 18 éves kora előtt a fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok vonatkoznak rá és fokozottabb védelemben részesül, de pl. a munkabérét az Mt. általános rendelkezései szerint kell megállapítani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató a diák részére teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a hatályos jogszabályban11 előírt bért (minimálbért/garantált bérminimumot) köteles fizetni. Ugyanakkor a közterhek szempontjából nincs jelentősége a munkát vállaló személy életkorának.
A munkaviszonyban álló tanulóra a biztosítási kötelezettség a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiterjed, ezért a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége keletkezik, melyet az Art. 1. sz. melléklet 3.1. és 3.2. pontjában előírt határidők betartásával kell teljesítenie a ’T1041 jelű adatlapon.
A diákot biztosítottként járulékfizetési kötelezettség terheli, azaz a járulékalapot képező jövedelméből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A munkabér az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ezért a tanuló személyi jövedelemadó fizetésére is kötelezett. A kifizetett munkabér után a foglalkoztatónak 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót12, valamint a szakképzési hozzájárulás13 fizetésére kötelezett munkáltatónak 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.
III. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok
Előfordulhat az is, hogy a diákot a nyári szünet alatt a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban foglalkoztatják.
A Tbj. speciális szabályokat tartalmaz az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben. Ezek közül fontos kiemelni, hogy megbízási jogviszony esetén a biztosítás csak akkor jön létre, ha a tanuló e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét14. Amennyiben a kifizetett díjazás alapján a tanuló biztosítottnak minősül, akkor a foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli. A biztosítotti bejelentést a munkaviszonynál leírtak szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a biztosítás elbírálására a kifizetést követően, utólag kerül sor, akkor a bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell benyújtani.
A megbízási díj az Szja tv. alapján önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. (A diákok esetében jellemzően a 10 százalékos költséghányad alkalmazására kerül sor.) A költség levonását követően megállapított jövedelemből kell a diáknak megfizetnie a személyi jövedelemadót, valamint a biztosítási jogviszony fennállása esetén a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ha a biztosítás nem jön létre, úgy járulékfizetés sem merül fel.
A kifizetőt szociális hozzájárulási adó terheli az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállására tekintettel a tanuló részére kifizetett jövedelem után. Amennyiben pedig a szakképzési hozzájárulás alanya, akkor ezt a közterhet is meg kell fizetnie.
A II. és III. pontban említett egyéni járulékok és a személyi jövedelemadó levonása a kifizető feladata. Ezen túl a kifizető a tanulótól levont egyéni járulékot, személyi jövedelemadót, és az általa fizetendő közterheket a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtatványon bevallani. A befizetést ugyanezen határidőig kell teljesítenie.
A diákot mind a munkaviszonya, mind pedig a megbízási jogviszonya alapján megszerzett jövedelmével összefüggésben személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség terheli, melynek az adóévet követő év május 20. napjáig kell eleget tennie.
IV. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött munkaviszony
A diák az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo tv.) előírt szabályok szerint is foglalkoztatható, mégpedig mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka keretében. Alkalmi munkának minősül az Efo tv. szerinti filmipari statisztaként végzett tevékenység is.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony szabályosan akkor jön létre, ha a munkáltató a tanulót a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette az állami adóhatóság felé a ’T1042E nyomtatványon vagy telefonon keresztül a 185-ös hívószámon. A bejelentés teljesíthető továbbá az internetről letölthető, Egyszerűsített foglalkoztatás-bejelentő alkalmazás segítségével is.
A foglalkoztatással kapcsolatban kizárólag a munkáltatónak kell 500, 1000 vagy 3000 forint összegű közterhet fizetnie, tanulónként a munkaviszony minden naptári napjára vonatkozóan.
Az Efo tv. szerint végzett munka ellenértéke az Szja tv. alapján bérjövedelemnek minősül. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről akkor kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha az így megszerzett bevétele meghaladja az ún. mentesített keretösszeget, amely a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy ha a tanuló részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzataként határozható meg. A személyi jövedelemadó bevallásban tehát a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell feltüntetni. (A diáknak azonban nem kell bonyolult számításokat végeznie, mivel az adóhatóság számára is elkészíti az adóbevallási tervezetet.)
A filmipari statisztaként végzett – Efo tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást sem kell benyújtani.
A közteherfizetésen kívül a munkáltató kötelezettsége a ’08-as bevallás beadása. A bevallás és a befizetés határideje ebben az esetben is a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
V. A háztartási munka
A háztartási munkára létesített jogviszony szabályai az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, illetve megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvényben találhatóak.
Háztartási munkaként az alábbi tevékenységek végezhetők: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
A háztartási munkavégzéssel összefüggő rendelkezések mind a tanuló, mind pedig a munkáltatói oldalon álló, szintén természetes személy számára kedvezőek. Abban az esetben ugyanis, ha a munkáltató a foglalkoztatást megelőzően bejelentést tesz a háztartási alkalmazottról, akkor mentesül az általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetés alól. A bejelentés kétféle módon, a ’T1043H jelű adatlapon vagy a 185-ös telefonszámon keresztül teljesíthető. A munkáltatónak háztartási alkalmazottanként kizárólag havi 1.000 forint összegű regisztrációs díjat kell fizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.
Amennyiben a munkáltató határidőben teljesíti a bejelentést és a regisztrációs díjat is rendben megfizeti, akkor bevallási kötelezettség nem terheli.
A tanuló szempontjából előnyös, hogy a háztartási alkalmazottként megszerzett jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek minősül, ezért az sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettéget nem keletkeztet.
Végül említést kell tenni arról, hogy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosult, mégpedig a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelése alatt is)15. Az említett tanulónak/hallgatónak tehát akkor sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha pl. egyszerűsített foglalkoztatottként vagy háztartási alkalmazottként dolgozik és a biztosítási kötelezettség nem terjed ki rá.
1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
2) 2011. évi CXC. törvény.
3) 2011. évi CCIV. törvény
4) A jelenleg hatályos szabályozás szerint a természetes személy tagok aránya az iskolaszövetkezeten belül legalább 90 százalék.
5) Az órabér 2018. január 1-től minimálbér esetén 794 forint, garantált bérminimum esetén pedig 1 038 forint.
6) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
7) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (3) bekezdés b) pontja szerint.
9) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
10) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.
11) A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet.
12) Az Eat. rendelkezései szerint munkaviszony esetén a kifizető a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.
13) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény alapján.
14) 2018. január 1-jétől a minimálbér 138.000 forint, melynek 30 százaléka 41.400 forint, az egy naptári napra jutó összeg pedig 1.380 forint.
15) A Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja és a 16/A. §-a szerint.
Szerző:
Szőke Krisztina
Évfolyam:
2018. június:06
Szám:
07
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
↧
Szabadság
Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy irodánk 2018. június 22 - július 2-ig zárva tart.
Megkereséseiket ezen idő alatt e-mailben juttathatják el hozzánk a rendeles@kompkonzult.hu e-mail címen.
Megértésüket köszönjük!
Kompkonzult Kft.
↧
Mit kell tudni az online számla adatszolgáltatásról?
Az Online Számla rendszer célja
Mindannyian jól ismerjük az elmúlt hónapokban már a sajtóban is sokat emlegetett mondatot, miszerint 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról.
A belföldi adóalanyok közti ügyletekről történő adatszolgáltatás nem új keletű kötelezettség, hiszen 2013. január 1-jétől 2 millió forint áfa tartalomtól kötelező volt a számlák adatait tételesen és utólagosan szolgáltatni (belföldi áfa összesítő), mely tekintetben a jogalkotó 2015. január 1-jétől 1 millió forintra csökkentette az értékhatárt.
A 2018. július 1-jétől alkalmazandó online számla adatszolgáltatás bevezetésével tulajdonképpen ez a kötelezettség alakul át, az értékhatár változása mellett legmarkánsabban az adatszolgáltatás módját érintve.
Az új rendszer bevezetése nem lehet meglepő senki számára, hiszen az elmúlt évek gazdaságfehérítő intézkedései, mint az OPG és az EKAER rendszer jelentős hatással bírtak az áfa bevételek növekedésére és az áfa adórés csökkentésére, mely hazánkban jelenleg 13,7 százalék, szemben a 25,5 százalékos régiós átlaggal.
A kiállított számlákról történő valós idejű, strukturált formában történő adatszolgáltatás lehetővé teszi az adatok gyors elemzését és azok felhasználásával az ellenőrzés munkájának támogatását, az adócsalások mielőbbi feltárását.
A rendszer bevezetésének másik oka egy folyamat következő lépcsőjének is tekinthető, hiszen az adóhatóság rendelkezésére álló adatok felhasználásával, kiajánlásával történő szolgáltatás nyújtás az európai gyakorlatba illeszkedően hazánkban már jelen van. Jogos elvárás ugyanis az adóhatóságok felé, hogy a digitális adatrobbanás következtében rendelkezésükre álló nagyszámú adatot valamilyen hasznosítható formában mutassák vissza az adózók számára. Magyarországon is számos ilyen szolgáltatás működik, gondoljunk a különböző lekérdezési lehetőségekre, de legkomplexebben a tavaly bevezetett eSzja rendszer testesíti ezt meg. Az online számla adatszolgáltatás bevezetése ezért az adózók felé nyújtandó adóbürokrácia-csökkentő szolgáltatások biztosítását is megcélozza.
A szabályozás és a rendszer kialakításakor kiemelt szempontként fogalmazódott meg az azonnaliság, az emberi beavatkozás nélküli, gép-gép kapcsolaton alapuló adattovábbítás, a kézi számlázás visszaszorítása és lehetőség szerint az elektronikus számlázás ösztönzése.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió tagállamainak gyakorlatát megvizsgálva megállapítható, hogy számos tagállam írja elő a számla adatok adóhatóság felé történő kötelező beküldését. Az egyes országok azonban egyedi megoldásokat alkalmaznak a szolgáltatandó adatok, a határidők és az informatikai megoldások tekintetében.
Portugáliában például a számlázási reform keretében előírták, hogy a számlák kiállításához, a jogi- és természetes személy adózók kizárólag az adó- és vámhatóság által előzetesen hitelesített számítógépes számlázási programokat használhatnak, kivéve, ha a forgalmuk 100.000 euró vagy annál kevesebb volt az előző adózási időszakban. Azok az adózók, akik a rendelet hatálybalépésének időpontját követően számítógépes számlázási rendszert kívánnak bevezetni, valamint a multinacionális vállalatok számlázási programját használók szintén hitelesített programokat kötelesek használni. Az adatszolgáltatás utólagos, a SAF-T alapú portugál szabványban kell az adatokat szolgáltatni, de eltérő adatkörben, mint amit a magyar szabályozás rendel. Az adóalanyok minden kiállított számlát kötelesek megküldeni értékhatár nélkül, függetlenül attól, hogy adóalanyok közti ügyletről (B2B) vagy magánszemélyek felé kibocsátott számlákról (B2C) van szó. Ugyanakkor maga a szolgáltatott adatok köre viszonylag szűk, nem része pl. az adatszolgáltatásnak B2B tekintetben sem az értékesített termék, vagy szolgáltatás. Lengyelországban az adatszolgáltatás a bevallási időszakhoz kötött, Portugáliához hasonlóan a SAF-T szabvány alkalmazásával történik, a bekért adatok köre viszont lényegesen bővebb. Lengyelország a számlaadatok szolgáltatása mellett split-payment rendszert is bevezetett 2018 év elejétől.
Spanyolországban a jogszabály a számlakiállítást követően 4 napos határidőt ad az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, ami megengedőbb, mint a hazai szabályozás, egyebekben azonban hasonlít a mi rendszerünkre. Ugyanakkor a vállalkozói gyakorlatban jellemzően nap végén megtörténik az adatszolgáltatás. A spanyol számlaadat szolgáltatási rendszert fel kívánják használni a jelenleg tervekben lévő áfa bevallás ajánlás összeállításához.
Olaszországban kötelező elektronikus számlázást kívánnak bevezetni az állami beszerzésekre már vonatkozó rendszer kiterjesztésével, és ehhez kapcsolják az adatszolgáltatást. Az áfa irányelvtől való eltérést a Bizottságtól megkérték, 2019. január 1-től fogják bevezetni. Természetesen hosszan lehetne folytatni a sort, hiszen számlaadatok kötelező szolgáltatását vezettek be például Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban is.
A fentiekből látható, számos Európai Uniós tagállam kíván rálátást biztosítani az adóhatóság számára a számlázási információkra.
Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma
A 2018. július 1-jétől hatályba lépő kötelezettség jogi alapját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. számú melléklete, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16. § (9) bekezdése, a számlázó programok adatszolgáltatásának módjára vonatkozó rendet pedig – az EU műszaki notifikációs eljárásán sikeresen abszolvált – a 2/2018. (VI.1.) PM rendelettel módosított 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet és a NAV honlapján publikált Műszaki leírás teremti meg.1
A szabályozás értelmében a belföldön nyilvántartásba vett adóalany (így az áfa regisztrált is), valamint az eva alany által egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott 100 000 forint összeget elérő vagy meghaladó áfa tartalmú számlákról (függetlenül azok földrajzi előállítási helyétől) kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás az adózó döntésének függvényében teljesíthető a 100 000 forint alatti áfa tartalmú számlákról is, de csak akkor, ha a vevő is (belföldi) adóalany. Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a fordított adózás alá eső ügyletekre.
Az „alap” számlák mellett a módosító és érvénytelenítő számlákról is adatot kell szolgáltatni, ha az eredeti számla áfa tartalma elérte az összeghatárt, a módosító számlákról továbbá akkor is, ha a módosítás eredményeként éri el az áfa a100 forintos összeghatárt.
A beküldendő adatok körében az Áfa tv. 169. §-ra utal vissza a jogszabály, az abban foglalt adatok szolgáltatása kötelező. Az adózó saját döntéseként több adatot is beküldhet (ez a későbbi lekérdezéseknél még segítséget jelenthet számára), azonban azokat csak az XSD szerinti formátumban teheti meg.
Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a számlázó programmal előállított számlákra és a nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával előállított számlákra is, de az adatszolgáltatás módja és határideje jelentősen eltér. Az online pénztárgép használatával kibocsátott számlákról viszont továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás – függetlenül attól, hogy számlázó programot, vagy kézi számlát használ a vállalkozás – kizárólag az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásnak a NAV Online Számla felületén biztosított regisztrációját követően kezdhető meg.
Míg a számla kibocsátás tekintetében átalakul (megszűnik) az utólagos, tételes adatszolgáltatási kötelezettség, addig a számla befogadó adatszolgáltatási kötelezettsége vonatkozásában megmarad a bevalláshoz kötött, utólagos, tételes belföldi összesítő jelentés. Az értékhatár azonban természetesen itt is megváltozik, 1 millió forint helyett 100 ezer forint lesz. Az áfa vagy eva bevallás mellékletében feltüntetendő számla adatok köre ugyan lényegesen szűkebb, mint a kibocsátott számlák esetén, az értékhatár csökkenésével azonban jelentősen megnő az adatszolgáltatással érintett számlák darabszáma. Miután – a későbbiekben leírtak szerint – az Online Számla rendszerben lekérdezhetővé válnak azok a számlák, melyen az adott belföldi adóalany vevőként szerepel, és amelyről a számla kiállítója adatot szolgáltatott, könnyebbé válhat az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, különösen majd az adatok exportálhatóságának megteremtésével.
Az adatszolgáltatás módja számlázó program és kézi számla használatakor
Az adatszolgáltatás – mint ahogyan a fentiekben említettük, az adatszolgáltatás módjától függetlenül – az adózó regisztrációját követően kezdhető meg. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózó nevében az arra jogosult törvényes képviselő vagy állandó meghatalmazott regisztrálhat (elsődleges felhasználó). A lekérdezési jogok kiosztását az elsődleges felhasználók (amellett, hogy ők valamennyi adatot láthatnak) tehetik meg a másodlagos felhasználók számára. A számlázó programból kiállított számlák adatainak szabályoknak megfelelő módon, emberi beavatkozás nélkül, gép-gép kapcsolat útján történő küldéséhez, szükség van egy ún. technikai felhasználó regisztrálására is. A számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikáció során az adatszolgáltatás a technikai felhasználóval történik, melynek adatait meg kell adni a számlázó program számára.
Programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, interneten keresztül a számla kiállítását követően azonnal továbbítani kell a NAV-hoz. Az új szabályozással együtt meghatározza a jogszabály, hogy a számla kiállításának az az időpont minősül, amely időponttal a számlázó program az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatait lezárja. Az adatszolgáltatás ehhez az időponthoz kötődik. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatásnak azonnal teljesülnie kell, ha a számlázó program a számla adatait lezárta (előállította), vagyis az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül. Az azonnaliság fogalma nem engedi meg, hogy az adózó csak a nap végén csatlakoztassa az eszközét az internetre. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az azonnaliság követelménye az adatszolgáltatás megkezdésére vonatkozik, de az adatbeküldés teljes folyamata – főleg a tömeges számlakibocsátóknál – hosszabb időt is igénybe vehet.
A számla kibocsátása és a számla kiállítása nem szinonim fogalmak. A számla kiállításának időpontja az az időpont, amikor a számla adattartalma már nem változtatható meg, a számlázó program az adatokat lezárja. Ezzel szemben az Áfa tv. rendelkezése szerint a számlát főszabály szerint az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kell kibocsátani. Ebből következően a számla kiállításának időpontja vagy egybeesik a kibocsátás időpontjával, de meg is előzheti azt. A rendszer kialakításának fontos szempontja volt, hogy az adatszolgáltató rendszer nem, vagy nem megfelelő működése ne akadályozza az adózót a számla kibocsátásában.
Az adatszolgáltatás egy folyamat, mely akkor minősül teljesítettnek, ha az megfelelő módon történt és az adóhatóság rendszere visszaigazolta a sikeres feldolgozást. A feldolgozás eredményéért a számlázó programnak kell bekérdezni és akkor megfelelő az alkalmazás, ha a feldolgozás eredményét az adózó számára értelmezhető formában megmutatja. A feldolgozás eredményeként háromféle válaszüzenet érkezhet: rendben (nincs teendő), warning (figyelmeztetés, az adatszolgáltatás feldolgozható, de pl. összefüggés hiba van), vagy error (az adatszolgáltatás nem feldolgozható, blokkoló hiba). Error válaszüzenet esetén az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Hibás adatszolgáltatás akkor is előfordulhat, ha az adóhatóság rendszere feldolgozta az adatokat és elfogadó nyugtát kapott vissza az adózó, azonban észleli, hogy egyéb hiba van az adatszolgáltatásban (pl. minden összegadathoz hozzátett a programja egy nullát).
Az adatszolgáltatás nem, illetve késedelmes, hiányos, hibás, vagy valótlan adattartalmú teljesítése miatt az adózó szankcionálható: magánszemély adózó a mulasztással érintett számlánként 200 ezer, míg más adózó 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.
Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – kézi számlázás – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.
Ugyanez a webes felület szolgál a hibás adatszolgáltatás, vagy üzemszünet esetén előírt esetleges manuális adatbevitelre is.
Az adatszolgáltatások fogadására készített Online Számla rendszer informatikai szempontból megfelel a nagy teherbírás, magas rendelkezésre állás, gyors feldolgozás és kiemelt információbiztonság követelményeinek.
Az adózók felkészülése
A 2018. július 1-jei kötelezettségre készülve az adózóknak át kell tekinteniük eddigi számlázási gyakorlatukat. Amennyiben egy vállalkozás rendelkezik számlázó programmal, akkor – az internetkapcsolat biztosítása mellett – meg kell győződnie arról, hogy az általa használt program 2018. július 1-jétől megküldi az adatokat a NAV számára.
Mint a fentiekben említettük az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást az adóhatóság rendszere visszaigazolta, vagyis a feldolgozás eredményét a számlázó programnak le kell kérdeznie. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózók számára azonban az is fontos, hogy a lekérdezés eredményét a program az ezzel foglalkozó alkalmazottak, képviselők számára olvasható formában megjelenítse. Ez teszi lehetővé számukra, hogy hibás adatszolgáltatás esetén a beavatkozzanak, vagy figyelmeztető üzenetnél megkezdjék a probléma áttekintését.
Önszámlázás esetén – függetlenül attól, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség és az esetleges bírság a számla kibocsátására kötelezettet terheli – érdemes a partnert a mielőbbi regisztrációra és technikai felhasználó megképzésére ösztönözni, hiszen így lesz biztosított, hogy a szükséges azonosító adatok a kellő időben a program rendelkezésére állnak.
Abban az esetben, ha az adózó eddig számlatömbből állított ki papír alapú számlát, viszont az új szabályozás miatt nem szeretné az adatokat kétszer – a számlatömbben és az adóhatóság adatszolgáltatásra biztosított webes felületén is – rögzíteni, célszerű áttérnie számlázó program használatára.
Miután a kötelezettség csak adózói regisztrációt követően teljesíthető – függetlenül attól, hogy milyen módszer szerint számláz valaki –, szükséges ellenőrizni, hogy van-e a vállalkozás nevében regisztrálásra jogosult személy és ő rendelkezik-e ügyfélkapuval. Tekintettel arra, hogy a másodlagos felhasználók jogosultsága differenciált, így az adott személy feladatához szükséges rögzítési, lekérdezési, stb. jogok kiosztási lehetőségét is át kell tekinteni.
A számlázó programok fejlesztői a felkészülést a rendszer bevezetése előtt közel fél évvel már tesztelési lehetőséggel folytathatták, hiszen a rendszer 2018. január 25. óta teszt-környezetben elérhető. Ezen időponttól az oldalon számos információ, mint például a vonatkozó jogszabályok, gyakran ismételt kérdések, tájékoztatás a regisztrációról is megtalálható. A felület tartalma három nyelven – magyarul, angolul és németül – teszi elérhetővé az egyre bővülő tartalmat.
A 2018. július 1-jei éles indulás előtt megnyílik a regisztráció és ezzel egy időben lehetőséget biztosítunk az ügyfelek számára az ún. token kérésre, amely lehetővé teszi, hogy a technikai felhasználóhoz kapcsolódó adatokat (felhasználónév, jelszó, kommunikációhoz szükséges generált kulcsok) kipróbálják, hogy az megfelelően került-e beépítésére a számlázó programokba.
Az adózók felé nyújtott szolgáltatások az Online Számla rendszerében
Az adatszolgáltatás teljesítésekor a NAV rendszere lefuttat egy ellenőrzést az adatszolgáltatásban szereplő számlák, illetve módosító okiratok tekintetében. A szabályozás értelmében az adatszolgáltatás akkor teljesített, mint ahogyan korábban írtuk, ha az adózó meggyőződött annak sikerességéről. Error válaszüzenet esetén a hiba olyan súlyú, hogy az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Előfordulhatnak ugyanakkor olyan hibák is, amikor az adatszolgáltatás sikeres, de az adatszolgáltatás, vagy maga a számla valamilyen hibát tartalmaz. Ezeket a figyelmeztetéseket automatikusan, strukturált formában visszaadja a rendszer a számlázó programnak, melyről az adózó azonnal értesül. A warning típusú üzenetek segítik az adózókat bizonylatolási gyakorlatuk, míg a szoftver fejlesztőket a számlázó programok működésének javításában.
Az adatszolgáltatással érintett számlákat az adózók a beküldést követően lekérdezhetik, akár kibocsátói, akár befogadói oldalon szerepelnek az adott ügyletben. Ezzel szinte valós időben hozzáférnek akár a vevők is a számlaadatokhoz.
Az adózó lekérdezés szolgáltatás eredményeként a számlakibocsátó meggyőződhet arról, hogy az adott partneri adószám a NAV nyilvántartása szerint létező és érvényes-e.
A felületen biztosított például kimenő számla esetén a vevő adószáma, illetve bejövő számla tekintetében az eladó adószáma alapján történő lekérdezés lehetősége is.
A rendszer akkor fog teljes körű szolgáltatást biztosítani, ha a hosszabb időintervallumra biztosított tömeges lekérdezések eredményét exportálhatóvá teszi, mégpedig xls, pdf, csv formátum mellett xml-ben is. Ez a szolgáltatás jelentős segítséget nyújthat a vállalkozások könyvelési tevékenységet végző szakemberei számára.
Segítség az adminisztrációban – az Online Számlázó
Jelenleg Magyarországon – a bejelentett adatok szerint – több mint kétszáztíz ezer vállalkozás használ különféle számlázó programokat. Ez azt jelenti, hogy a számlaadatok adatszolgáltatási kötelezettségével érintett több százezres potenciális adózói körhöz képest nem meghatározó számú a számlázó programot használó adózók köre, a nyomdai gyártású tömbből történő „kézi számlázás” legalább ugyanolyan nagyságrendű, de feltehetőleg még nagyobb részt tesz ki a számlázási gyakorlatban.
A járulékos adózói terhek csökkentése, a számlázó programok használatának elterjesztése, valamint az elektronikus számlázás ösztönzése érdekében a NAV ingyenesen használható számlázó programot készít a vállalkozások számára. Az Online Számlázó kialakításával megcélzott szegmens a kis- és középvállalkozások köre, elsősorban azok, akik a továbbiakban már nem kézi (számlatömbös) számlát kívánnak kiállítani, de bárki használhatja, aki az általa eddig alkalmazott számlázó program tekintetében változtatni szeretne.
Az Online Számlázó rendszer bármely adózó számára elérhető lesz, aki az adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében sikeresen regisztrál a NAV Online Számla aloldalán.2 A számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikáció során az adatszolgáltatás a technikai felhasználóval történik, melynek adatait hasonlóan bármely piacon elérhető programhoz, meg kell adni a számlázó program (Online Számlázó) számára.
Az Online Számlázó – mindamellett, hogy számlakiállítás végezhető benne nem adóalanyok részére is – teljesíti mindazokat az elvárásokat, amelyeket az adóhatóság a számlázó programokkal szemben jogszabályok alapján elvár. Így az adatszolgáltatási funkciót mind a számlázó programok automatikus bejelentési kötelezettsége, mind pedig az úgynevezett adatexport kötelezettség tekintetében biztosítja. A program jogszabályoknak megfelelő működését külső szakértők is auditálják.
A program használatához el kell fogadni a felhasználási feltételeket, így például azt, hogy a program az Áfa törvényben biztosított lehetőséggel élve a belföldi áfa-alanyok számára kiállított számlák adatait a 100 ezer forintos értékhatárra tekintet nélkül beküldi az Online Számla rendszerbe.
A program működése egyszerű, könnyen kezelhető, felhasználói élmény, biztonság és tartalomkezelés tekintetében rendelkezik mindazokkal a fő jellemzőkkel, amelyeket egy hasonló piaci rendszer is nyújt az ügyfeleinek. A rendszer lehetőséget ad papír és elektronikus számla kiállításra. A számláról és a módosító számláról a véglegesítés előtt megtekinthető az előnézet, amely után megtörténhet a számla véglegesítése. A számla képe letisztult, nyomtatásban is esztétikusan jelenik meg.
A számlakiállítás mellett több, a jövőben bővülő kényelmi funkciót is biztosít a rendszer. Így például a felhasználónak lehetősége van partnerek kezelésére; a számla létrehozásakor a partnertörzsben szereplő alanyok közül ki tudja választani a vevőt, akinek az adatai így automatikusan betöltődnek. A partnerek listája könnyen áttekinthető, rendezhető, a partnerek nevére, címére és adószámára kereshető.
Létrehozható emellett terméktörzs is, amellyel a számlatételek hozzáadása egyszerűsíthető és gyorsítható a számlakiállítás során. A létrehozott termékek listája könnyen rendezhető és kereséssel szűrhető, akár a termék VTSZ/SZJ száma alapján is.
A program által biztosított kényelmi funkciók mellett a számlázással vagy a program működésével kapcsolatos kérdések megválaszolása is biztosított. A programot használó ügyfelek a 1819-es telefonszámon hívható NAV Infóvonal külön menüpontjában, vagy e-mailben benyújtott, akár szakmai, akár informatikai kérdés esetén szakszerű tájékoztatást kapnak.
A számlaadatok online adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez az adóhatóság egy kényelmesen használható, egyszerűen kezelhető, ám mégis többletfunkciókkal bővített számlázó-program szolgáltatást biztosít a vállalkozások számára. Az Online Számlázóval egy olyan ingyenesen használható eszközt kapnak az ügyfelek, mely az adókötelezettség teljesítésének könnyítésén túl az adózókat a vállalkozási tevékenységükben is támogatja.
Az online számla adatszolgáltatás várható hatásai
Az online számla adatszolgáltatás elsődleges eredményeként jelentős mennyiségű, jó minőségű azonnali adat érkezik az adóhatóság rendszerébe. A gyors és pontos kockázatelemzés támogatja az adóhatóság célzottabb kiválasztását és a jelen idejű ellenőrzéseket erősítő tevékenységét, ezáltal a feketegazdaság elleni küzdelem újabb hatékony eszköze áll az adóhatóság rendelkezésére. A gyors kockázatelemzés gyorsabb beavatkozást tesz lehetővé, időben kiemelve az adókikerülő vállalkozásokat, ezáltal segítve a jogkövető vállalkozások versenyképességét.
Ügyféli oldalon a bürokratikus terhek számottevő csökkenése várható, hiszen – egyelőre csak – a számlakibocsátónál megszűnik az utólagos adatszolgáltatási kötelezettség, azt a számlázó program automatikusan teljesíti. Az online számla adatszolgáltatás rendszere megteremti az általános forgalmi adó bevallások kiajánlásának későbbi lehetőségét is, ezzel is jelentősen egyszerűsítve az adózói adminisztratív kötelezettségeket.
Az adózók számára biztosított szolgáltatások jelentős mértékben támogatják a vállalkozások tevékenységét. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatstruktúra, melyet immár minden számlázó programnak biztosítania kell, lehetővé teszi, hogy az adóhatóság rendszeréből lekérdezett számlaadatok a könyvelési rendszerekbe egyszerűbben beemelhetők legyenek. Az egységes adatstruktúra segíti a vállalkozást a partneri adatok áttekintésében, valamint a könyvelési, könyvvizsgálati tevékenységben, míg az adóhatóságot egy majdani áfa bevallás kiajánlásában.
A számlázó programok adatszolgáltatásának meghatározott struktúrája kikényszeríti, hogy a korábban nem megfelelően működő számlázó programokat, valamint a helytelen számlázási gyakorlatot az adózók javítsák. A számlázó programok adatszolgáltatási kötelezettsége ugyanis számos olyan helytelen adózói gyakorlatot hozott felszínre például a számlák módosítása tekintetében, amelyet most – tekintettel arra, hogy az eddig megszokott, de nem megfelelő eljárás az adatszolgáltatásnak gátja lesz – meg kell az adózóknak változtatni.
A differenciált szabályozás, amely a számlázó program használatára ösztönzi a kézi számlázókat, az ehhez biztosított NAV-os ingyenes számlázó program, valamint a strukturált számlaadat tartalom mind abba az irányba hatnak, amelyek segítik Magyarországon az elektronikus számlázás elterjesztését.
Az már most látható, hogy a fentieken túl az Online Számla rendszer számos további bővítési és kiaknázási lehetőséget rejt, akár a szabályozással érintett adatkörök, akár az adatok elemzése és abból kínálható szolgáltatások tekintetében.
Mindezt áttekintve, talán szerénység nélkül mondhatjuk, hogy az online számla adatszolgáltatás, bár kötelezettségként írja elő a jogszabály, valójában egy mind a piaci szereplők, mind az adóhatóság működését hatékonyabbá tevő, remélhetőleg kölcsönös megelégedettségüket eredményező, európai viszonylatban is haladó és előremutató, mértékadó rendszer.
Szerző:
Sinkáné dr. Csendes Ágnes
Évfolyam:
2018. július:07
Szám:
08
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
Az adószámla-kivonatok és az adószámla elektronikus megtekintése
Kaptam egy levelet a NAV-tól! Tudná ezt valaki értelmezni? • Tartozom, fizetnem kell? • Túlfizetésem van, visszajár? • Mit tegyek? Fizessek? Igényeljem vissza?
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket a mindennapok során akár a közüzemi szolgáltatóktól kapott számlákkal, vagy levelekkel, akár a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) érkezett értesítésekkel, kivonattal kapcsolatban. Ha esetleg mégsem vagyunk érintettek, akkor pedig ismerőseinktől hallhatjuk az értetlenkedő mondatokat.
A közüzemi szolgáltatóktól kapott számlákon, kimutatásokon, éves elszámolásokon a fogyasztásunk alapján keletkező fizetési kötelezettségeink, az arra beérkezett befizetéseink, illetve ezek egyenlege szerepelnek. Ennek megfelelően pedig látható, hogy tartozással, túlfizetéssel, vagy éppen rendezett egyenleggel rendelkezünk-e az adott szolgáltatónál. Ugyan ezen elvek alapján készülnek a NAV-nál az adószámláról kiállított kivonatok is.
A NAV nyilvántartásának egyik legfontosabb eleme az adózók adószámláinak vezetése, amely sok esetben egyfajta tükörként is szolgál bizonyos eljárásoknál (pl.: köztartozás felülvizsgálat, adózói minősítés stb.) az adózóról alkotandó kép meghatározásánál.
Ezekről az adószámlákról, továbbá amennyiben késedelmi pótlék felszámításával érintett, annak összegéről, részletezéséről és levezetéséről a jogszabályi kötelezettségének {az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Adóig.vhr.) 22. § (1) és (2) bekezdése} eleget téve a NAV évente egyszer, október 31-ig értesíti azokat az adózókat, akiknek az adószámlája – ebben az évben - 5.000 forintot meghaladó tartozást, vagy túlfizetést mutat.
Nyilvánvalóan ezek az értesítések kizárólag akkor érik el a céljukat, ha az adózók az adószámlán nyilvántartott, illetve az azzal kapcsolatosan közölt adatokat értelmezni is tudják. Sok esetben ez azonban – különösen magánszemélyként – rendkívül bonyolultnak tűnhet.
Mindezeket szem előtt tartva cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy támogatást nyújtsunk az adószámlákról kiküldött kivonatok értelmezéséhez, kitérve az adószámla elektronikus lekérdezési lehetőségeire is. Megkíséreljük bemutatni, hogy ez a feladat sem nehezebb, mint eligazodni bármelyik közüzemi szolgáltatótól kapott számlán.
Mindenekelőtt azonban fontos annak meghatározása, hogy ki az, aki az egyes feltételek fennállása esetén (5.000 forintot elérő egyenleg és/vagy 2017. évi pótlékkötelezettség) sem „várhat” papír alapon kiküldött értesítést az adószámlájáról.
E tekintetben szükséges kiemelni azon változást, hogy az elmúlt években az információ-áramlásban és a kommunikációs csatornákban bekövetkezett fejlődést (a papíros ügyvitelt folyamatosan felváltja az elektronikus), továbbá az ehhez igazított jogszabályi környezetet „kihasználva”, lehetővé, illetve bizonyos esetekben kötelezővé vált a NAV számára az adózókkal történő elektronikus kapcsolattartás.
Ennek megfelelően a NAV-tól az adószámlával kapcsolatos „levél” érkezhet postán, vagy elektronikusan is.
I. Postán, vagy elektronikusan?
Tekintettel arra, hogy jelen cikk nem hivatott az elektronikus kapcsolattartás részletszabályainak a bemutatására, így azt csak általánosságban, a kivonat kiküldésével összefüggésben érintjük.
A témakörre vonatkozó részletes ismereteket az ADÓVILÁG 2018/01-02. számában, „Elektronikus ügyintézés az adóhatóságnál: a legfontosabb tudnivalók” címmel megjelent cikk nyújt.
Nézzük mi is dönti el, hogy ki kap postán és ki kap elektronikusan értesítést az adószámlájával összefüggésben. A korábbi években ennek meghatározásánál a kiindulópont az volt, hogy a vizsgált időszakban az adózó nyújtott-e be elektronikusan bármilyen bevallást és/vagy adatszolgáltatást a NAV-hoz. Ha igen, akkor részére kizárólag elektronikus tájékoztatást küldött a NAV, annak hiányában pedig papíros formában kapta meg az adószámla-kivonatát, illetve a pótlékértesítőjét.
A vizsgálati feltételekben változást hoztak azonban a 2018. január 1-jével hatályba lépett törvényi rendelkezések, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, illetve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.).
A jogszabályi előírások alapján a NAV írásban, a meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban részt vevőkkel.
A kapcsolattartás formáját (papíros, elektronikus) általánosságban az adózó választja meg, de ha rá vonatkozóan jogszabály kötelező jelleggel határozza meg annak módját, akkor az mind az adózó, mind pedig a NAV részére kötelező. (Bizonyos ügyekben természetesen jogszabály kizárhatja az elektronikus kapcsolattartást is, például amikor az ügyfél személyes megjelenése indokolt.)
Tehát 2018. január 1-jétől ha az adózó a hivatkozott törvények alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az adószámla, illetve a késedelmi pótlék elektronikus lekérdezhetőségéről az Adóig.vhr. 22. § (2) bekezdése alapján kizárólag elektronikus tájékoztató levelet kap, egyéb esetben pedig az adószámla adatairól, illetve a pótlékáról postai küldeményt.
Tekintve, hogy a gazdálkodó szervezeteknek/személyeknek (pl.: gazdasági társaság, ügyvédi iroda, egyéni vállalkozó stb.) elektronikus kapcsolattartást ír elő a törvény, így elmondható, hogy az adószámlával összefüggésben számukra többségében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyre (a továbbiakban: KÜNY tárhely) (ügyfélkapura), vagy a Cégkapura helyezi ki a NAV a tájékoztatást. Figyelembe véve azonban, hogy az Eüsztv. alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek például a lakásszövetkezet, így ezek az adózók az adószámlájuk állapotáról továbbra is papíros formátumban kiküldött kivonattal értesülnek.
A természetes személyek részére törvények kötelező jelleggel nem határoznak meg elektronikus kapcsolattartást, elsődlegesen – amennyiben lehetséges – ezen adózókkal is elektronikus úton tartja a NAV a kapcsolatot. Ha azonban az adózó erre vonatkozóan tiltó nyilatkozatot tesz, akkor a jogszabályi rendelkezések szerint elektronikusan nem értesíthető.
Ennek megfelelőn a kivonatok kiküldése során, ha a természetes személy (vagy az állandó meghatalmazottja) rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra alkalmas KÜNY tárhellyel és nem tesz elektronikus kapcsolattartást kizáró nyilatkozatot, akkor a NAV papírosan nem küld értesítést az adószámla állapotáról, kizárólag elektronikusan tájékoztatja a lekérdezési lehetőségekről.
*
Az egyes feltételek alapján postai úton megkapott, illetve elektronikusan lekérdezett adószámla esetén az adózó következő feladata annak értelmezése az esetlegesen szükséges teendők megtétele érdekében. Ehhez nyújt segítséget a kivonatok mellé csatolt rövid Tájékoztató levél, továbbá – célja szerint – cikkünk is a következőkben részletezettekkel, elsőként a papíros formátumot áttekintve.
II. Papíros formában kiküldött adószámla-kivonatok
Az adózók részére postai úton eljuttatott adószámla-kivonat és pótlékértesítő alapvetően négy főbb részre tagolható:
• ELŐLAP,
• ADÓNEM-EGYENLEG kimutatása,
• ADÓNEM EGYENLEGEK TÉTELES RÉSZLETEZÉSE, és érintettség esetén
• NETTÓ PÓTLÉKSZÁMÍTÁSI LISTA.
Előlap
A kivonatok előlapja a címzésre és a feladóra vonatkozó adatokon túl további fontos információkat tartalmaz.
Az előlap bal felső részén található adatok utalnak arra, hogy az adószámla-kivonat mely adózóra vonatkozóan készült.
Természetes személyeknél az adóazonosító jel, tevékenységét folytató egyéni vállalkozónál az adóazonosítón kívül az adószám, gazdasági társaságok esetében pedig az adószám szerepel. Abban az esetben, ha az adózónak vámmal összefüggő kötelezettsége keletkezett, vagy egyéb ezzel kapcsolatos tétel könyvelődött az adószámláján és rendelkezik vámazonosító számmal, akkor az is megtalálható a kivonaton.
Ezen azonosítók a NAV nyilvántartásának, továbbá a hivatal és az adózók közötti kapcsolattartásnak is fontos hivatkozási elemei. Ennek megfelelően szükséges tehát, hogy ne csak a hivatal, hanem az adózók is feltüntessék adóazonosító jelüket, vagy adószámukat a NAV-hoz benyújtott valamennyi beadványukon. Mindez lehetővé teszi az egyértelmű beazonosíthatóságot és ezáltal az adott beadvány mielőbbi feldolgozását, az esetleges eljárások lefolytatását.
Az azonosítókra hivatkozás elősegíti továbbá az adózói befizetések pontos beazonosítását és annak haladéktalan lekönyvelését, elszámolását is. Ennek érdekében a fizetési kötelezettségek teljesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az átutalás közlemény rovatában, illetve a csekk befizetőazonosító mezőjében mindig az adózó saját adóazonosító jele, adószáma szerepeljen.
A kivonat előlapján további információk szerepelnek arra vonatkozóan, hogy a NAV mit tart még nyilván az adott adózó általános adatai között, így például gazdálkodók esetén itt olvashatók a működési állapotára (működő, felszámolás alatti, végelszámolás alatti… stb.), illetve tevékenységének megkezdésére vonatkozó adatok is.
Az adózó megszólítását és az általános tájékoztatást követően pedig az adószámla-kivonattal kapcsolatos esetleges észrevételek megtételéhez nyújt segítséget.
A megjelölt ügyfélfogadási helyen és időpontokban az észrevétel megtehető személyesen az adószámlát vezető illetékes adó- és vámigazgatóság ügyfélszolgálatán.
Megtalálható továbbá az előlapon az adószámlát vezető adó- és vámigazgatóság címe is, ahova írásban elküldhető az esetleges észrevétel. Ehhez a kivonathoz csatolt, továbbá a www.nav.gov.hu internetes oldalról letölthető „Észrevétel adószámla-kivonatra és a kapcsolódó késedelmipótlék-értesítőre” elnevezésű nyomtatványt biztosítja a NAV, az ügymenet gyorsítása érdekében.
Természetesen lehetőség van az észrevétel elektronikus benyújtására is az e-Papír szolgáltatás “Adószámla” témacsoportján belül a https://epapir.gov.huútvonalon, továbbá az adószámlával, illetve a késedelmi pótlékkal kapcsolatosan egyedi telefonos tájékoztatás is kérhető az ÜCC rendszernek az előlapon feltüntetett elérhetőségén keresztül, a megfelelő azonosítókkal (a NAV-tól igényelhető ügyfélazonosító számmal, illetve a kormányablakokban, okmányirodákban kérhető részleges kódú telefonos azonosítóval).
Az észrevételek megtétele során szintén hasznos lehet – az adózó azonosítóján túl – a kivonatok iktatószámát, mint hivatkozási számot is feltüntetni, amely szintén megtalálható az előlap bal felső részén.
Adónem-egyenleg
A papíros értesítés előlapot követő része, az adónem-egyenleg oldal az adószámla alakulásáról egy összesített, egyenlegszintű kimutatásban nyújt tájékoztatást.
Ez a felsorolás átlátható és könnyebben értelmezhető képet ad az aktuális adószámla-állapotról, egyértelműen megmutatja, hogy az adózó melyik adónemben rendelkezik többlettel {TÚLFIZETÉS/ TÖBBLET (FT) (-) oszlop adatai}, illetve melyik adóneme vonatkozásában van elmaradt tartozása, a kivonat előállításáig még rendezetlen befizetési kötelezettsége {TARTOZÁS/ HÁTRALÉK (FT) (+) oszlop adatai}.
Az egyes adónemeknek a kivonat készítésekor aktuális egyenlegei az adónemek növekvő sorrendjében jelennek meg a kimutatásban. Ha az adózó egyes speciális vámtevékenységeinek folytatásához elkülönített vámszakmai biztosíték-, letétszámlával (pl.: 912 - Vámletét letétszámla; 945 - Jövedéki letétek elszámolási számla) is rendelkezik, akkor az azon nyilvántartott egyenleget a kivonaton a többi adónemtől elkülönítve, „LETÉT SZÁMLÁK” megnevezés alatt láthatja.
Fontos megjegyezni azonban, hogy vannak olyan adónemek, amelyek az értesítéseken továbbra sem jelennek meg. Nem érdemes keresni például a 898-as Bűnügyi letétszámla, a 404-es EKAER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték, vagy a 302-es Háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díj adónemek adatait. Ezeket a NAV az adószámla nyilvántartásában elkülönítetten kezeli.
Az egyenlegek áttekintése és az adózó saját nyilvántartásával történő összevetése során figyelembe kell venni, hogy az értesítéssel közölt egyenleg nem minden esetben a megfizetendő adózói hátralék teljes összegét mutatja.
Nem jelennek meg a kivonaton közölt egyenlegekben a behajthatatlanság címén törölt tartozások sem. Amennyiben tehát az adózónak ideiglenesen behajthatatlanként nyilvántartott tartozása áll fenn, úgy az értesítéssel közölt egyenleg nem a teljes tartozása. Erre az érintett adózók figyelmét a NAV az adónem-egyenlegek felsorolását követően külön tájékoztató szövegben hívja fel.
Figyelembe kell venni továbbá, hogy az adószámlára kerülő adatok feldolgozása, könyvelése időt vesz igénybe. Ezért előfordulhat, hogy a kivonaton még nem szerepel olyan tétel, amelyet a kivonat készítését megelőző néhány nappal korábban nyújtott be, illetőleg fizetett meg az adózó.
Tekintettel arra, hogy a kivonaton kizárólag annak készítéséig könyvelt és esedékes tételek szerepelnek, így az értesítés alapján az előremutató dátummal nyilvántartott tételekről sem tájékozódhatnak az adózók.
Ezt figyelembe véve a közölt egyenleg a késedelmi pótlék adónemen a kiküldött értesítőben megállapított aktuális pótlékelőírást sem tartalmazza, mivel a megelőző évre felszámított és az értesítéssel közölt pótlék fizetési határideje november 15., a kivonatot pedig október 31-ig postázza a NAV. Cikkünk harmadik részében ismertetettek szerint azonban a NAV elektronikus felületén, az eBEV portálon a megfelelő időszakra történő lekérdezéssel az előremutató tételek – így a felkönyvelt késedelmi pótlékelőírás is – megtekinthetőek az esedékességüket megelőzően.
Amennyiben az egyenlegek áttekintése után az adózó megállapítja, hogy tartozása, vagy többlete van, és az a saját nyilvántartásában is megmutatkozik, úgy intézkednie kell a szükséges teendőkről.
Olyan tartozás esetén, amelyet az értesítés kézhezvételéig még nem rendezett, a befizetést, vagy túlfizetés esetén a többlet tartozásra történő átvezetésének kezdeményezését, haladéktalanul teljesítenie kell, az esetleges végrehajtás és a további késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében.
Tartozás hiányában fennálló túlfizetés esetén pedig a visszatérítést a 1817-es számú „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatvány benyújtásával, valamint az ÜCC rendszeren keresztül kezdeményezheti.
A befizetések és az átvezetési/kiutalási kérelmek lehetséges módjairól az adózó a kivonathoz csatolt Tájékoztató levélben kap részletes tájékoztatást. Ha az egyenleges kimutatás alapján azonban az adózó eltérést tapasztal a saját nyilvántartásától, akkor az esetleges észrevételek, intézkedések megtételét megelőzően érdemes az egyenlegek részletezését is áttanulmányoznia, amely segítséget nyújt annak vizsgálatában, hogy az egyes különbségek miből, milyen könyvelési tétel(ek)ből, vagy az adószámláról esetlegesen hiányzó adatokból adódhatnak.
Adónem egyenlegek részletezése
A kivonat az adónemek egyenlegeit tételesen, „Kötelezettség” (kötelezettség és támogatás jellegű tételek) és „Pénzforgalmi” (a kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi rendezések: tényleges befizetések; kiutalások/átvezetések) oldalanként elkülönítve is részletezi az adózói egyeztetések elősegítéséhez. A részletes kimutatás a megelőző év elejétől, a kivonat elkészítésének időpontjáig könyvelt és esedékes adószámla tételeket tartalmazza. A felsorolásban a megelőző és a tárgyév adatait (jelenleg a 2017. és a 2018. évi tételeket) szaggatott vonal választja el. Ez is jelzi, hogy visszamenőlegesen a megelőző évre könyvelés már nem történhet, az adatok véglegesek; ezek adják a késedelmi pótlék számításának alapját. A tárgyévi tételek viszont csak tájékoztató jellegűek, mivel a folyamatos feldolgozás és könyvelés következtében az adott évi adatok lezárásáig még változhatnak.
A kimutatás adatait tekintve a „KÖTELEZETTSÉG OLDAL” elsősorban az adózóknak az adókötelezettségeikről – a jogszabályi előírások alapján – benyújtott bevallásaikból (ide értendők az önellenőrzések is) származó adatokat tartalmazza. Szükséges kiemelni, hogy az adószámlán nem jelentkezik a bevallás teljes adattartalma, csak a pénzügyileg teljesítendő kötelezettség és/vagy a visszaigényelhető költségvetési támogatás összege szerepel. Ezen az oldalon találhatóak még a NAV által megállapított egyéb kötelezettségek (pl.: az ellenőrzés keretében megállapított kötelezettség, mulasztási bírság, illeték(előleg) stb.), továbbá más jellegű adatok is (pl.: a fizetési könnyítési, mérséklési tételek). Egy adott kötelezettség típusáról, jogcíméről a „MEGNEVEZÉS” oszlop tartalma ad szöveges tájékoztatást.
A kötelezettség oldalon látható „ESEDÉKESSÉG DÁTUMA” azt az időpontot jelöli, ameddig az adózó a kötelezettségét késedelmipótlék-mentesen fizethette meg, vagy amely naptól az adó-visszaigénylési joga megnyílt. Ezen az oldalon a „+” előjelű összegek megfizetendő kötelezettséget, a „-” előjelűek kötelezettséget csökkentő tételt, jóváírást, az adózó részére visszajáró összeget jelentenek.
Az adott kötelezettség megfizetéséhez információt nyújt az adónemhez tartozó pénzforgalmi számlaszám, amely a kivonaton az adónem-tábla felett, az adónem kódjával és megnevezésével egyező soron látható.
Az adószámla „PÉNZFORGALMI” oldalán jelennek meg az adózói befizetések, az adónemről teljesített kiutalások és az adónemek közötti átvezetési tételek. A „TELJESÍTÉS DÁTUMA” oszlopban feltüntetett dátumok mutatják azt, hogy ezek a pénzforgalmi tételek milyen időponttal teljesültek, tehát a befizetett összeget a NAV milyen nappal tekinti megfizetettnek, a kiutalást, vagy az átvezetést milyen nappal végezte el. Az egyes tételekhez kapcsolódó pénzügyi tranzakció módját – a befizetéseket, a kiutalásokat és az átvezetéseket – a „TÍPUS” oszlopban szereplő kód és annak a kivonat végén elhelyezett magyarázata („PÉNZFORGALMI TÉTÉEL TÍPUSÁNAK MEGNEVEZÉSE”) alapján lehet megkülönböztetni.
A pénzforgalmi oldalon szereplő „FIZETÉSI SZÁMLA JELZŐ” oszlop adata azt a pénzforgalmi számlaszámot jelöli, amely számláról, vagy amely számlára teljesült az adott befizetési vagy kiutalási tétel.
Ezen az oldalon a „-” előjelű tételek jelzik a befizetést/átvezetést másik adónemről, míg a „+” előjelűek a kiutalást/átvezetést másik adónemre.
Az egyes adatok további értelmezését az adott könyvelési tételeknél feltüntetett kódok és a kivonat végén elhelyezett megnevezések, magyarázatok is segítik.
Nettó pótlékszámítási lista
Azon adózók, akik/amelyek 2017-ben késedelmesen, vagy nem teljesítették valamely fizetési kötelezettségüket, illetve költségvetési támogatást annak esedékességét megelőzően vettek igénybe és emiatt 5.000 Ft-ot elérő pótlékuk keletkezett, az adószámla-kivonaton túl papíros formátumban kiküldött pótlékértesítőt is kapnak.
A nettó pótlékszámítási lista a késedelmi pótlék összegének részletes és tételszintű levezetését tartalmazza, valamennyi, a nettó pótlék megállapításában részt vevő adónem és könyvelési tétel feltüntetésével. Eltérően azonban a kivonattól a pótlékértesítő kizárólag a 2017. január l-je és 2017. december 31-e közötti tételeket és az azokra felszámított késedelmi pótlékot tartalmazza, mert a pótlék a NAV mindig lezárt időszak adatai alapján és lezárt naptári évre állapítja meg.
A levezetésen a pótlékszámításban részt vevő tételek legfontosabb adatain (esedékesség/teljesítés dátuma, megnevezés, adónemkód, összeg) túl számos további információ is segíti a kiszámítás értelmezését.
Nyomon követhető többek között a „PÓTLÉKALAP” változása, amely a kötelezettség és a pénzforgalmi tételek összesítéséből nettó módon számított hátralék összegét, annak időbeli alakulását mutatja meg.
A levezetésben megjelenik továbbá az egyes időszakokban érvényes „JEGYBANKI ALAPKAMAT” mértéke is. Ez határozza meg a késedelmi pótlék mértékét, mivel a nettó késedelmi pótlék minden naptári nap után a fennálló tartozásra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része (három tizedes jegy pontossággal).
A pótlékalap (hátralékösszeg) és a jegybanki alapkamat változásának megfelelően a felszámítással érintett év hátralékos időszakokra különül el. Ezek változását és az időszakonként kezelt hátralékos napok számát a „HÁTRAÉKOS IDŐSZAK/ HÁTRALÉKOS NAPOK SZÁMA” oszlopban követheti nyomon az adózó. A levezetés külön kimutatja ezekre a hátralékos időszakokra eső „részpótlékokat”, az „IDŐSZAKI PÓTLÉKOKAT” is, amelyeknek a pótléklista végén, a „PÓTLÉK ÖSSZESEN” mezőben feltüntetett összesítése adja az adott évre felszámított pótlék összegét. Itt az összeg forintosan jelenik meg, mivel a pótlék kiszámítása minden esetben forintosan történik, azonban annak megfizetése és ezáltal az adószámlára történő könyvelése során figyelemmel kell lenni a jogszabályokban meghatározott egyes előírásokra is. Ennek megfelelően az 5.000 forintot elérő nettó késedelmi pótlékot a NAV a természetes személyek és az egyéni vállalkozók esetében forintosan határozza meg és írja elő, a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig az ezer forintra történő általános kerekítési szabályt alkalmazza.
A forintban kiszámított és a levezetésben feltüntetett pótlék összegének kerekítését az adózók a „MEGFIZETENDŐ PÓTLÉK” mezőben láthatják. Ez az az összeg tehát, amelyet a NAV az adózó adószámláján a felszámítással érintett évet követő év november 15-i esedékességgel (munkaszüneti nap esetén az azt követő munkanappal) előír, és amelyet az adózónak ezen esedékességig kell megfizetnie. Mivel a természetes személyek és az egyéni vállalkozók esetében kerekítés nem történik, így természetesen a forintban kiszámított és összesített pótlék lesz a megfizetendő pótlék összege is.
*
Mint részleteztük, papíros formátumú kivonatot és pótlékértesítőt azonban nem minden adózó kap. Amennyiben az értesítési feltételek fennállnak ugyan, de a cikkünk első részében foglaltak alapján az adózó elektronikusan értesítendőnek minősül, úgy adószámlájának alakulását elektronikusan követheti nyomon.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az adószámla elektronikus lekérdezése nem kizárólag az elektronikusan értesítendő ügyfeleknek, hanem valamennyi adózónak biztosított, aki ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik.
III. Adószámla és pótlékadatok elektronikus lekérdezése
Az adószámla adatok elektronikusan a NAV elektronikus ügyintézési felületén, az eBEV portálon elérhető Adószámla és pótlékadatok szolgáltatással tekinthetők meg, illetve tölthetők le különböző formátumokban. A szolgáltatással az adószámla adatokon túl lekérdezhető továbbá a tárgyidőszakra vonatkozó, a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján várható késedelmipótlék-kötelezettség, továbbá megtekinthető a megelőző évre ténylegesen felszámított és az adószámlán előírt késedelmi pótlék is.
Adószámla lekérdezése
Az adószámla lekérdezéséhez bizonyos paraméterek megadása szükséges. Ennek során elsősorban a megtekinteni kívánt időszakra, illetve a formátumra vonatkozó feltételeket kell kiválasztani.
Az adószámla elektronikus megtekintésére is kiterjedő képviseleti jogosultság, meghatalmazás esetén természetesen előfordulhat, hogy a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó több adózó adószámlájának lekérdezésére is rendelkezik jogosultsággal. Ezekben az esetekben a felhasználó az érintett adózó nevének, azonosítójának kiválasztásával irányíthatja, hogy aktuálisan melyik adózó adószámláját kívánja megtekinteni.
Az adatok az elektronikus felületen évenkénti megbontásban kérdezhetők le. Ennek megfelelően az időszak vége paraméter megadásával a megtekinteni kívánt év szabályozható. Például ha az adózó a 2016-ban benyújtott 2015. évi SZJA bevallása alapján, 2016. évi esedékességgel könyvelt, kötelezettségeit szeretné leellenőrizni, akkor az időszak végének 2016. december 31-ét kell kiválasztania. Aktuális dátum megadása esetén a nyitott tárgyidőszak tételei jelennek meg a lekérdezés napjáig. Előfordulhat az is, hogy az adószámlát nem a lekérdezés napjáig, hanem előremutatóan kívánja a felhasználó megtekinteni, például a jogerős fizetési kedvezmény esetén az egyes részletek esedékességeinek ellenőrzéséhez. Míg erre a papíros formában kiküldött kivonatokon nincs lehetősége, addig elektronikusan a „jövőben” – a lekérdezés napjától később – esedékes tételeket is lekérdezheti, az aktuális naptól későbbi dátum megadásával.
A felhasználó az adószámla típusa választási lehetőséggel azt szabályozhatja, hogy az adószámláját egyenleges formában (Adónem-egyenleges), illetve tételes részletezettséggel, (Tételes/Lista) tekinti-e meg. Az adószámla adónem egyenleges kimutatása a papíros formában kiküldött kivonat elején megtalálható egyenleges összesítéshez hasonló eredményt ad. Ennek megtekintésével az ügyfelek az adószámlán nyilvántartott, a kötelezettség és pénzforgalmi tételek adónemenként összesített egyenlegéről kapnak tájékoztatást.
Részletes adószámla-egyeztetéshez a Tételes (Adószámla-kivonat) lekérdezési lehetőség választása javasolt, mivel ez a formátum tartalmazza az egyeztetésekhez jellemzően szükséges adatokat. Ezen a kimutatáson az egyes könyvelési tételek a papíros formában kiküldött kivonat adónem egyenlegek részletezéséhez hasonló megjelenítésben, a már ismertetett adattartalommal, „Kötelezettség” és „Pénzforgalmi” oldalakon elkülönítve jelennek meg.
A részletes adószámla-egyeztetést a Tételes lekérdezésen túl további adatokkal segíti elő a Lista választási lehetőséggel előállított adószámla megjelenítés.
A Lista esetében az egyes adónemek adatai a kivonattól eltérően nem különülnek el „Kötelezettség” és „Pénzforgalmi” oldalakra, a tételek egymást követő esedékességi sorrendben, az adott tételre jellemző adatokkal (pl.: kötelezettség összeg esetében az esedékesség dátumának, pénzforgalom összegnél pedig a terhelés dátumának feltüntetésével) jelennek meg. A Lista lekérdezésével információt kaphat az adózó többek között arról is, hogy az adott tételt milyen bizonylat alapján, illetve milyen jogcímen könyvelte a NAV. Míg a papír alapú, illetve az elektronikusan lekérdezett kivonat képeken ez a tájékoztatás szöveges formában jelenik meg a „MEGNEVEZÉS” oszlopban, addig a Listán különböző kódok jelölik, például a „053”-as „BIZ.KÓD”érték az SZJA bevallás alapján felkönyvelt tételre utal. A bevallásokból felkönyvelt tételek vizsgálata során hasznosak lehetnek továbbá a „BEVALLÁS IDŐSZAKA” oszlopban feltüntetett adatok is, amelyek a bevallás időszakára (adott év jelölésével), gyakoriságára (E-éves; H-havi, N-negyedéves) vonatkozóan nyújtanak tájékoztatást. Pl.: a „2017 E” érték 2017. évre vonatkozó éves bevallást, a „2017 H 02” 2017. február hónapra vonatkozó havi bevallást, a „2017 N 01” pedig a 2017. első negyedévére vonatkozó negyedéves bevallást jelöl.
Az adószámla-egyeztetést segítik a Lista formátumon a „BÁRKÓD; HATÁROZATSZÁM/EV” adatok, amelyek az adott tételek könyvelésének alapjául szolgáló bizonylat, ügyirat beazonosítására szolgáló nyilvántartási számról (iktatószám), illetve a „KÖNYVELÉS DÁTUMA” oszlopban feltüntetett dátumok is, amelyek pedig az adott tétel adószámlára könyvelésének napjáról adnak tájékoztatást.
Az előzőekben részletezett megjelenítési formák tekintetében a felhasználóknak lehetőségük van arra is, hogy az adószámlájukat ne a teljes, az adószámlájukon nyilvántartott közteher-, vagy támogatásnem tekintetében kérdezzék le, hanem kizárólag – a választásuk szerint – meghatározott adónemekre. Ez a lekérdező felületen az adónem szűrés paraméterrel szabályozható, amely eredményeképpen kizárólag a kiválasztott adónem egyenlege, illetőleg az adott időszakban az adónemen könyvelt tételek jelennek meg. A szolgáltatás leginkább a több adónemmel, nagyszámú könyvelési tétellel rendelkező gazdálkodói adószámlák esetében lehet hasznos, mivel a szűkített adatkörre irányuló lekérdezés eredményének előállítása – a kevesebb adat összegyűjtése miatt – rövidebb időt vesz igénybe, mint a teljes adószámla megjelenítése. Ezeknél az adózóknál specializáltabb lehet bizonyos tevékenységek elvégzése is (pl.: járulékbevallások, áfa bevallások elkészítése), amely során a szűrés segítségével az adott tevékenységhez kizárólag a meghatározott adónem vizsgálható.
Szintén az egyeztetések, korrekciók hatékonyságát növelheti továbbá, hogy az adószámla adatai nem kizárólag PDF fájlformátumban nyerhetők ki a lekérdezések során.
A válasz formátumban megjelölt választás szerint, az adózói igények kielégítése érdekében az adószámla lekérdezések eredményét a NAV XML és EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja az adózók részére.
Az adatstruktúrák és ezáltal az egyes adószámla adatoknak a különböző szempontok szerinti szűrése, rendszerezése és elemzése adózói, könyvvizsgálói oldalról is megkönnyítik a könyvelt társasági adatoknak az adóhatóság által nyilvántartott adószámla adatokkal történő egyeztetését, összevetését. Ezekben a formátumokban kinyert adatokat az egyes könyvelő programok, szoftverek tovább elemezhetik, archiválhatják. Ennek következményeként az esetleges eltérésekről készített listák segítségével könnyebben lehet intézkedni a szükséges korrekciók iránt, javítva a könyvvizsgálati munka hatékonyságát és segítve az adózók nyilvántartásának tisztázását is.
Mivel az ilyen állományok esetén azonban nem zárható ki teljes körűen a későbbi adatmódosítások lehetősége, ezért a felhasználók által indított lekérdezések utólagos visszakereshetőségének biztosítása érdekében megtörténik a lekérdezett eredmények tárolása, amelyre a lekérdezéskor a NAV – külön üzenet megjelenítésével – az adózók figyelmét is felhívja.
A lekérdezésnek az előzőekben ismertetett paraméterek szerinti indítását követően előfordulhat, hogy annak eredménye nem azonnal jelenik meg az elektronikus felületen. Természetesen – a többi eBEV szolgáltatáshoz hasonlóan – itt is biztosított, hogy a felhasználó a portálra visszatérve a későbbiekben tekinthesse meg a lekérdezett adószámláját, továbbá kérheti annak a KÜNY tárhelyre (ügyfélkapura) történő megküldését is, e-mailes értesítéssel együtt, vagy anélkül. A természetes személyeknek további kényelmi szolgáltatásként biztosított az adószámla lekérdezése során a fizetési kötelezettségek internetes bankkártyás fizetés (az ún. virtuális POS, azaz VPOS) útján történő teljesítésének lehetősége is. Erről az ADÓVILÁG 2017/1-2. számában Elektronikus befizetések az adóhatóságnál (VPOS) címmel megjelent tájékoztatás nyújt részletesebb ismereteket.
Késedelmi pótlék prognózis megtekintése
Mint ismert a NAV a fizetési kötelezettségek késedelmes, illetve nem teljesítése esetén alkalmazott szankciót, a késedelmi pótlékot évente, nettó módon (a tartozások összegét csökkentve az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével) a felszámítást megelőző naptári év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakára, napi pótlékolással állapítja meg és közli az adózóval. Az egyes folyamatokra, adózói költségvetések tervezésére tekintettel elvárás lehet azonban az adózók részéről, hogy már az adóévben, vagy az azt követő év elején tájékoztatást kapjanak a várható késedelmi pótlékuk összegéről.
Ezen igény kielégítésére kétféle szolgáltatást is biztosít a NAV. Egyrészt a www.nav.gov.hu internetes oldalán, a Szolgáltatások —> Kalkulátorok —> Pótlékszámítás útvonalon elérhető Pótlékszámító segédprogramot működteti, másrészt pedig az eBEV felületen biztosítja az adózóknak a várható késedelmi pótlék lekérdezésének a lehetőségét. Fontos különbség azonban, hogy míg az internetes kalkulátor nem az adószámlára könyvelt adatok alapján, hanem kizárólag a felhasználó által megadott összeg után számolja ki a választott időszakra eső késedelmi pótlék összegét, addig az eBEV-es Késedelmi pótlék prognózis a lekérdezésig felkönyvelt, tényleges adószámla adatok alapján – a tartozás folyamatos változását figyelembe véve – nyújt tájékoztatást a várható nettó késedelmipótlék-kötelezettségről.
A pótlék prognózis lekérdezése során kizárólag egy végdátum megadása szükséges az időszak vége mezőben, amely időpontig (a nyitott időszak elejétől) megtörténik a várható pótlék kiszámítása. Végdátumként legkorábbi időpontként a pótlékolással még le nem zárt év január 1-je (jelenleg 2018. január 1.) és legfeljebb a lekérdezés napja adható meg.
A megadott paramétereknek megfelelően lekérdezett, várható késedelmi pótlék levezetését a felhasználó a papíros formátumban megküldött nettó pótlékszámítási listával megegyező adattartalommal tekintheti meg. Szükséges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a várható összeget a program kizárólag a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján számítja, amelyek természetesen folyamatosan változhatnak, ezért az előrejelzés kizárólag tájékoztató adat. A ténylegesen megállapított és az adószámlán előírt nettó késedelmi pótlékról, a felszámítással érintett évet követő évben, külön papíros úton, vagy elektronikus lekérdezéssel kapnak tájékoztatást az érintett adózók.
Pótlék-levezetés megtekintése
Egy adott évre felszámított pótlékuk részletes levezetését az adózók a Pótlék-levezetés eBEV szolgáltatáson belül indított lekérdezéssel tekinthetik meg. A lekérdezés során a pótléklevezetéssel érintett év megadásával az adott évre a NAV által megállapított és az adószámlán könyvelt pótlék részletes – a papíros értesítésekkel megegyező adattartalmú – levezetése jelenik meg. Ha a pedig a lekérdezett időszakban az adózó nem érintett pótlékkötelezettséggel, úgy arról a lekérdezés során szöveges tájékoztatást kap.
Fontos, hogy a megelőző évre felszámított pótlék általában csak júniustól tekinthető meg, de a lekérdezhetőség pontos időpontjáról a NAV a különböző felületeken tájékoztatást tesz közzé.
*
Mint azt a cikkünkben részletezettek is mutatják, a NAV a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az egyes elektronikus szolgáltatások biztosítására, így az adószámla és a pótlékadatok széleskörű, különböző formátumokban elérhető lekérdezésére is. Látható továbbá az is, hogy a hangsúly ezen a téren is egyre inkább az elektronikus ügyvitelre helyeződik át. Ennek ellenére továbbra sem kötelezhető minden adózói kör a teljes körű elektronikus ügyintézésre, így változatlan jogszabályi környezet esetén – bár csökkenő tendenciát mutatva – a közeljövőben is megmarad az adószámláról történő papíros értesítés.
Kiemelve azonban az egyes előnyöket (az adószámla folyamatos nyomon követésének, a jövőben esedékes kötelezettségek, várható prognózisok megtekintésének, választható, programok által felhasználható formátumok letöltésének lehetősége) remélhetőleg jelen ismertetővel hozzájárulunk az adószámla lekérdezés elektronikus, kényelmi szolgáltatásainak növekvő számban történő igénybe vételéhez és a szolgáltatott adatok megfelelő értelmezéséhez, bizonyítva továbbá azt is, hogy az adószámlán sem bonyolultabb eligazodni, mint a közüzemi számlákon.
Szerző:
Királyné Baranyi Ágnes
Sebestyén Balázs
Évfolyam:
2018. augusztus:08
Szám:
09
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
Képzési költségek a személyi jövedelemadó rendszerében
A gazdasági társaságok, állami, önkormányzati intézmények, egyéb szervezetek sikerességének záloga a megfelelően képzett, gyakorlattal rendelkező munkaerő foglalkoztatása. Ennek biztosítása érdekében a munkáltatók gyakran vállalják át a dolgozóik képzésének költségét. Jelen írás célja annak áttekintése, hogy milyen közterhek megfizetésével kell számolnia a munkáltatóknak, ha a képzési költségek átvállalása révén kívánják támogatni alkalmazottaikat a munkavégzéshez szükséges szakismeret megszerzésében, illetve elmélyítésében.
Először célszerű az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmával megismerkedni, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendszerében az egyes képzések költségeinek adóztatása függ attól, hogy a képzés iskolarendszerben, vagy azon kívül kerül megszervezésre.
Az iskolarendszerű képzés fogalma
Az Szja tv. 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) bekezdésének h) pontja szerint iskolarendszerű képzésnek minősült a képzés, ha az abban részesülő magánszemély a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Ez a fogalommagyarázat azonban a jogalkalmazók számára nem adott kellő útmutatást arra az esetre, ha az iskolarendszerű képzés valamely külföldi intézményben folyt, tekintettel arra, hogy külön jogszabályi magyarázat alapján tanulói illetve hallgatói jogviszonyon a magyar jogszabályok szerinti tanulói illetve hallgatói jogviszonyt kell érteni.
Ezért – továbbá abból eredően, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett nyújtható juttatások rendszerének 2017. január 1-jétől hatályos átalakítása következtében az Szja tv. 71. § (6) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezésre került – 2018. január 1-jétől az Szja törvény 3. § 87. pontjába önálló fogalomként beiktatásra került az iskolarendszerű képzés fogalma. Az új rendelkezés alapján iskolarendszerű képzésnek azt a képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.
A tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szabályozza.
Tanulói jogviszony
A köznevelési törvény alapján a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétellel vagy átvétellel a beiratás napján jön létre.
Hallgatói jogviszony
A felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony a felvételről vagy átvételről való döntés alapján, a beiratkozással keletkezik.
Iskolarendszerű szakképzés
Az iskolarendszerű szakképzés a szakképzési törvény rendelkezése alapján az a szakképzés, amely köznevelés keretében, illetve a köznevelési és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában folyik, és amelynek résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak.
A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a képzésben részt vevő részére kiállított diákigazolvány igazolja, melynek típusai az oktatás, képzés munkarendjének megfelelően kerültek meghatározásra (nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány).
Külföldi tanulmányok
Az új fogalom alapján külföldi tanulmányok alatt az EGT-tagállamban, Svájcban, illetve például az Amerikai Egyesült Államokban szervezett iskolarendszerű képzést egyaránt érteni kell. Nincs olyan korlátozó rendelkezés sem, amely alapján ne minősülhetne iskolarendszerű képzésnek tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállása esetén egy képzés, amelyet olyan államban folytat a magánszemély, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adózás elkerülésére (például Peruban, Iránban folytatott képzés).
Az iskolarendszerű képzés új fogalmának beiktatása következtében tehát egyértelművé vált, hogy a külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (vagy a külföldi jog szerint ennek megfelelő jogviszonyban) kerül sor, így az ilyen képzés költségeinek munkáltató általi átvállalása révén keletkező jövedelem adókötelezettsége a hasonló jellegű magyarországi képzések költségeinek átvállalása révén keletkező jövedelemre vonatkozó szabályok szerint alakul.
Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma
Az Szja tv. 3. § 88. pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az a képzés, melynek esetében tanulói vagy hallgatói jogviszony nem jön létre a képzésben részesülők és a képző intézmény közt.
Az OKJ-s képzések megítélése
Napjainkban sokan szereznek képesítést ún. OKJ-s képzés keretében, amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, államilag elismert szakképesítést jelent. A szakképzésről szóló törvény 6. §- a szerint az OKJ tartalmazza a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket.
Ennek megfelelően az OKJ-s képzések lehetnek iskolarendszerű, közoktatási intézmény (középiskola, szakképző iskola), valamint felsőoktatási intézmény által szervezett képzések, illetve iskolarendszeren kívüli képzések is. Ebből eredően az OKJ-s képzés minősülhet akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzésnek is, ezért az adott képzésre vonatkozóan vizsgálni kell, hogy a képzésben részt vevő és az intézmény közt fennáll-e tanulói vagy hallgatói jogviszony.
Ha a képző intézmény az OKJ-s képzés résztvevőjével felnőttképzési szerződést köt, tanulói, hallgatói jogviszony nem jön létre, azaz a képzés nem tekinthető iskolarendszerűnek.
Az iskolarendszerű képzésekkel kapcsolatos adózási szabályok
2016. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdés g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősült az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. Amennyiben a juttatás ezt az értéket meghaladta, az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles. E rendelkezés abban az esetben volt alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez volt szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálta. Az Szja tv. 2017-től hatályos módosítása átalakította – jelentősen szűkítette – a munkáltató által kedvezőbb közteher fizetése mellett adható juttatások körét. Az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti szabály alapján a 2016. évben béren kívüli juttatásként adható – a pénzjuttatáson és a SZÉP-kártya alszámláira adható juttatáson kívüli – egyéb juttatások 2017. január 1-től egyes meghatározott juttatásként adhatók.
Az egyes meghatározott juttatás adókötelezettsége
Az iskolarendszerű képzés munkáltató általi átvállalása révén juttatott jövedelem, mint egyes meghatározott juttatás után az adó az Szja tv. 69. § (1) bekezdése értelmében a kifizetőt terheli.
A képzési költség átvállalása esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, a személyi jövedelemadó mértéke az általános szabályok szerinti 15 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) alpontja alapján a kifizető a juttatás adóalapként meghatározott összege után egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, melynek mértéke 2018. január 1-jétől 19,5 százalék.
Példa
A nőgyógyászati magánrendelőt működtető Maternitas Kft. az egyik frissen végzett orvosa ultrahang-diagnosztikai továbbképzésének költségeit átvállalja, mivel a rendelő szolgáltatási körének bővítése érdekében 4D-s ultrahang-készüléket vásárolt. Az orvosi egyetemen hallgatói jogviszony létesítésével megvalósuló képzés 2017-ben kezdődött, két évet vesz igénybe, tanévenként 180 000 forinttal támogatja az alkalmazott tanulmányait a Kft.
A fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az alkalmazottnak képzési költség átvállalása révén juttatott jövedelem 2017-ben egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles.
A kifizetőt terhelő adó alapja 180.000 x 1,18 = 212.400 forint volt, mely után 15 százalék mértékű személyi jövedelemadóként 31.860 forintot, és 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásként 46.728 forintot kellett a Kft-nek fizetnie.
A 2018. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozás alapján az egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ezért az adókötelezettség az alábbiak szerint alakul:
az adó alapja 180.000 x 1,18 = 212.400 forint
15 százalék személyi jövedelemadó
212.400 x 15% = 31.860 forint
19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás
212.400 x 19,5% = 41.418 forint
Az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó szabályok
A képző intézménnyel tanulói illetve hallgatói jogviszonyban nem álló munkavállaló képzési költségének munkáltató általi megtérítése esetén az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésében foglaltak irányadók. E rendelkezés alapján „nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (például eszköz, berendezés, jármű stb.) használatára, szolgáltatás (például világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ideértve – többek között – az iskolarendszeren kívüli képzést, betanítást is.”
Az idézett szabály lényege, hogy a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, ha az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásnak feltételeként történik. A magánszemély a fenti rendelkezés értelmében nem csak a munkavállaló lehet, a tevékenységben közreműködő személynek minősül a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, a kifizető üzleti partnere is. Ebből eredően szintén nem keletkezik bevétele az épületgépészeti cégnél dolgozó magánszemélynek akkor, ha a társaság egyik, légtechnikai berendezések forgalmazásával foglalkozó partnere által szervezett termékismertető tanfolyamon vesz részt.
Az iskolarendszeren kívüli képzések körébe tartoznak a különböző szaktanfolyamok, nyelvi képzések, konferenciák is.
Példa
Ha egy elsősorban külföldi megrendelők részére dolgozó rendezvényszervező cég az üzletkötőit felsőfokú német nyelvtanfolyamra küldi, – amely iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, – ez megfelel az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésben foglalt feltételnek, mert a munkatársak az elvégzett tanfolyam alapján a külföldi ügyfelekkel is hatékonyabban tudnak majd együttműködni munkaköri feladataik ellátása során. Ha viszont az üzletkötők iskolarendszeren kívüli képzés keretében megszervezésre kerülő műkörömépítő tanfolyamra iratkoznak be, melynek költségét a munkáltató kifizeti, a képzésen megszerzett ismereteket a munkavállalók a rendezvényszervező társaságnál végzendő munka során nem tudják hasznosítani, így az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése nem alkalmazható.
Ebben az esetben a képzési költség a felek között fennálló jogviszony szerint, azaz a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályoknak megfelelően válik adó- és járulékkötelessé. A képzési költség átvállalása révén a munkavállaónak juttatott jövedelem egyes meghatározott juttatásként is adókötelessé válhat, ha a munkáltató az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése szerinti feltételek mellett belső szabályzat alapján biztosítja a dolgozók részére például egy nyelvtanfolyam elvégzésének lehetőségét.
Önálló tevékenységet folytatók, egyéni vállalkozók képzése
Önálló tevékenység
Az Szja tv. 3. számú mellékletének I./22. pontja az összevont adóalap megállapításánál elszámolható költségek körében elismert költségként nevesíti a művészeti tevékenységet folytató magánszemély számára a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés költségét.
Bár az Szja tv. erre vonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, nem zárható ki, hogy bármely önálló tevékenységet folytató magánszemély elszámolja a tevékenység folytatása, bevétel megszerzése érdekében szükséges képzésen, továbbképzésen való részvételével összefüggésben felmerülő kiadásait.
Egyéni vállalkozó
Az Szja tv. vállalkozói költségek elszámolásáról szóló 11. melléklete alapján jellemzően előforduló költségnek minősül az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az más magánszemély – például alkalmazott – képzése érdekében merült fel, vagy a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel. A jogszabályi rendelkezés az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadás elszámolását nem teszi lehetővé.
A képzési költség fogalma
Az adószabályok áttekintését követően érdemes tanulmányozni, hogy mely költségek minősülhetnek a képzés költségeként.
A képzés költsége elsődlegesen a képző intézmény által kiállított számla szerinti oktatási szolgáltatás ellenértéke. Iskolarendszerű képzés esetén az oktatási szolgáltatás ellenértéke az adott tanulmányi félévre (oktatási időszakra) fizetendő tandíj, költségtérítés összege. Amennyiben iskolarendszeren kívüli képzést folytat a magánszemély, a képzés költsége az oktatásszervező részére kifizetett részvételi díjból az oktatási szolgáltatás ellenértéke.
Az oktatási szolgáltatás ellenértékén felül a képzési költség fogalma alá sorolható a szükséges taneszközök, tankönyvek ára, esetlegesen külön fizetendő vizsgadíjak összege is.
A képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek azonban nem tekinthetők a képzés költségének. Ilyen kiadás lehet például a képzés helyszínére történő oda-és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Ha a munkáltató ezeket a költségeket is megtéríti, kérdésként merülhet fel, hogy ez milyen adókötelezettséget keletkeztet.
A képzéshez kapcsolódó járulékos jellegű költségek munkáltató általi megtérítése esetén vizsgálni kell, hogy a képzés minősülhet-e az Szja tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak, továbbá figyelemmel kell lenni a képzésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is.
Ha a képzés nem minősül hivatali, üzleti utazásnak, a munkáltató, kifizető által megtérített utazási, étkezési költség a magánszemély és a munkáltató, kifizető között fennálló jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján adóköteles.
Utazási, étkezési költség, egyéb szolgáltatások költsége
Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás hivatali üzleti utazásnak minősülhet.
A munkáltató által a magánszemélynek a képzéssel összefüggésben hivatali, üzleti utazás keretében megtérített utazási és szállásköltséget az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján bevételként nem kell figyelembe venni a magánszemély jövedelmének kiszámítása során. Szintén nem veendő figyelembe a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének q) pontja alapján.
Nem ritka, hogy az iskolarendszeren kívüli képzést szervező cég a képzés mellett egyéb szolgáltatásokat – étkezést, szabadidőprogramokat – is biztosít a résztvevők számára. E szolgáltatások nem minősíthetők képzési költségnek, tekintettel arra, hogy a magánszemély szükségleteinek kielégítését szolgálják. Ha az ilyen szolgáltatások igénybevétele esetében is megállapítható a hivatali, üzleti célú részvétel, akkor ezek az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelemként az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabályok alapján adókötelesek. Ha az étkezési költség megtérítése iskolarendszerű képzés kapcsán merül fel, szintén a fenti szabályok alkalmazandók, azaz azt kell vizsgálni, hogy a képzésen történő részvétel hivatali, üzleti célú-e. Amennyiben igen, az étkezés kifizető, munkáltató által megtérített költsége egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont alapján.
Ha a képzési helyszínre a résztvevő magánszemély saját személygépkocsijával utazik, és ez az utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül, az utazási költség megtérítése kiküldetési rendelvény alkalmazásával is történhet. Kiküldetési rendelvény alkalmazása esetén a magánszemélynek nem keletkezik bevétele az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja alapján, ha költségtérítésként a dokumentumon feltüntetett oda-vissza távolságra az igazolás nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó összegben kap térítést. Igazolás nélkül a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség, továbbá a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az állami adó-és vámhatóság által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség számolható el.
Az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a zárt végű lízingbe vett jármű is. Szintén saját tulajdonúnak tekintendő a házastárs, tulajdonában lévő vagy az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi, továbbá a 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítás alapján a házastárson kívüli egyéb közeli hozzátartozó tulajdonát képező (vagy – ahol a törvény lehetővé teszi – az általa zárt lízingbe vett) jármű is.
Ha a magánszemély nem saját személygépkocsival vagy más gépjárművel – például motorkerékpárral – utazik, az utazás költsége csak útnyilvántartás alapján számolható el. Ebben az esetben a kapott költségtérítést bevételként figyelembe kell venni, amellyel szemben az Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezetében foglaltak alapján számolhatók el az üzemeltetéssel és üzemanyag-felhasználással kapcsolatos kiadások.
Képzéssel összefüggő adómentességi szabályok a személyi jövedelemadóban
Az Szja tv. az eddig ismertetett rendelkezéseken túl tartalmaz olyan, a képzésekkel összefüggő juttatásokhoz kapcsolódó szabályokat, melyek lehetővé teszik a képzések adómentes finanszírozását. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.
a) Állami támogatások
Az Szja tv. 7. § (1) l) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni – azaz adómentes – a pedagógus szakvizsgára történő felkészülésben vagy továbbképzésben való részvételi díj és költség (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja) munkáltató által történő megtérítését, kifizetését, ha annak forrása a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeget sem.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.17. pontja szerint a felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély adómentes bevételének minősül a képzési támogatás – a keresetpótló juttatás és keresetkiegészítés kivételével – továbbá a felnőttképzési szolgáltatás, valamint a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, és az e jogcímeken adott költségtérítés, megélhetési támogatás összege, ha annak forrása az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése, és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja. Az e rendelkezés szerint folyósított megélhetési támogatás a képzésben részt vevők létfenntartását biztosítja a képzés időtartama alatt, az adómentesen adható összeget a jogszabály nem határozza meg, ez a pályázatot kiíró döntési jogkörébe tartozik. A szabály alapján juttatott költségtérítésre vonatkozóan elszámolási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés nincs, ezért – amennyiben az egyéb jogszabályi feltételek fennállnak – a költségtérítés akkor is adómentesnek tekinthető, ha az összeg felhasználását a magánszemély nem igazolja.
A magánszemély adómentes bevételének minősül az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.29. pontja alapján a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott, a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatás. E szolgáltatások körét a jogszabály tételesen meghatározza, ide tartozik a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
A felmérések alapján a diploma megszerzésének útjában leggyakrabban a szükséges nyelvvizsgák hiánya áll.
A nyelvvizsga bizonyítványok megszerzése érdekében 2017.11.11-től adómentes az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege, mely legfeljebb a minimálbér 25%-a, 2018-ban 34 500 forint lehet. Az új támogatás részletszabályait az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet alapján az első sikeres komplex – írásbeli és szóbeli részt tartalmazó – közép- és felsőfokú nyelvvizsga, valamint idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga díját visszakaphatják, akik 35. életévük betöltését megelőzően, 2018.01.01-t követően tettek sikeres nyelvvizsgát vagy emelt szintű érettségi vizsgát a rendeletben felsorolt nyelvekből. Fontos, hogy a rendelet alkalmazásában első sikeres nyelvvizsgán a 2018. január 1-jét követően letett nyelvvizsgát kell érteni, függetlenül attól, hogy a vizsgázó ezen időpontot megelőzően már rendelkezik érvényes nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A visszatérítés a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához benyújtott kérelemre határozattal történik.
Egyes állások betöltésének elengedhetetlen feltétele a gépjárművezetői jogosítvány megléte.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban Módtv.) 2018. július 26-i hatállyal egy új, 7.41 ponttal egészítette ki az Szja tv. 1. számú mellékletét. E szabály értelmében adómentes a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg. A rendelkezés jogszabályi háttere a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23) Korm. rendelet, melynek alapján az állam visszatéríti a 20. életévét legkésőbb a vizsga napján betöltött fiatal számára a közlekedési alapismeretek (KRESZ) tanfolyam és vizsga megfizetett díját, de legfeljebb 25 ezer forintot. A kedvező szabály már a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható, a támogatás iránti kérelmeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.
b) Adómentes ösztöndíjak
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.1. pontja alapján a közcélú juttatások körében adómentes bevétel a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén folyósítanak. Adómentesnek minősül továbbá a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj is az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.2. pontja alapján. E rendelkezés alkalmazásában ösztöndíjon a külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kutatásra külföldi kifizető (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni.
Ezen általános jellegű rendelkezések mellett a képzést az egyes szakágazatok felügyeletét ellátó miniszter által alapított ösztöndíjak adómentességével is támogatja a jogalkotó.
E körbe tartozik a teljesség igénye nélkül:
• a hungarológiai, magyarságismereti és magyar nyelvi képzések és kutatások támogatására alapított Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak és juttatások (Szja tv. 1. számú melléklet 4.7. pont f) alpont);
• a honvédelmi miniszter által alapított, a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása Szja tv. 1. számú melléklet 4.14. alpont);
• a betegellátás színvonalának javítása, az egészségügyi hiányszakmák mérséklése és az orvosok itthon tartása érdekében létrehozott Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.22 alpont);
• a Kormány által alapított, a kormányhivatalokban szakmai gyakorlati lehetőséget biztosító közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.23. alpont);
• a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet 4.32. alpont);
• az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.33. alpont);
• az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.34. alpont);
• a Bolyai János kutatási ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet 4.36 alpont);
• a fiatal külügyi szakembereknek a külügyi igazgatásba történő bevonását célzó, a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítésért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.38. alpont);
• a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az okleveles ápolói szakképzettség megszerzésében támogató, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.39. alpont);
• a kormányrendeletben meghatározott, a hiányszakmákban történő szakképesítés megszerzését támogató Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.40. alpont);
A tanulmányi szerződés adójogi vonzatai
Gyakori, hogy a munkáltató és a munkavállaló a képzésre vonatkozóan tanulmányi szerződést köt, melynek alapján a munkáltató a tanulmányok ideje alatt a munkavállalót támogatja, a munkavállaló pedig kötelezi magát a szerződésben rögzített tanulmányok elvégzésére és a munkáltatóval fennálló jogviszonyának a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – történő fenntartására. A tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. §-a tartalmazza.
Az Mt. alapján nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés) alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint a tanulmányok elvégzésére, ha a képzésben való részvételre a munkáltató kötelezi a munkavállalót.
A munkáltató, kifizető által átvállalt képzés költségére vonatkozó adókötelezettséget a tanulmányi szerződés megkötése nem befolyásolja. Az Mt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű képzésre köthető tanulmányi szerződés, így a munkáltató szerződést köthet akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő munkavállalójával is.
A tanulmányi szerződés alapján a felek megállapodása határozza meg a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott támogatás körét. A gyakorlatban a támogatás a képzés költségeinek megtérítését, valamint a képzésen és vizsgákon történő részvételhez, felkészüléshez kapcsolódó munkaidő-kedvezmény, illetve a munkaidő-kedvezmény időtartamára járó díjazás biztosítását jelenti.
Kérdésként merülhet fel, hogy a tanulmányi szerződés megszűnése esetén felmerülhet-e adókötelezettség, és amennyiben igen, akkor az milyen jellegű.
Ha a munkáltató a tanulmányi szerződés lényegi tartalmát megszegi, a munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítése alól. Ilyen szerződésszegés lehet, ha a munkáltató nem biztosít tanulmányi szabadságot a munkavállalónak, vagy a képzésen, vizsgán való részvételt a munkavállaló szabadsága terhére engedélyezi. A munkavállaló szerződésszegésének jogkövetkezménye, hogy a munkáltató elállhat a szerződéstől. Erre kerülhet sor például, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamon belül megszünteti munkaviszonyát, vagy a tanulmányokat nem megfelelő eredménnyel folytatja. Ilyen esetben a munkáltató a nyújtott támogatás összegét visszakövetelheti. Ha a munkavállaló a munkaviszonyát a szerződésben kikötött időtartam lejártát megelőzően szünteti meg, a visszafizetési kötelezettséget a munkaviszonyból még le nem töltött idővel arányosan kell meghatározni.
A munkavállaló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan jelentős változás áll be, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ebben az esetben a munkáltató a támogatás összegét nem követelheti vissza.
Gyakori, hogy a felek közt megszűnik a munkaviszony, a munkáltató azonban erre tekintettel nem fizetteti vissza a nyújtott támogatás összegét a munkavállalóval. Az elengedett összeg az Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján a munkavállalónál bevételt keletkeztet, melynek adókötelezettségére a felek közt fennálló jogviszonyra vonatkozó adószabályok irányadók. Ha az elengedés időpontjában a felek közti jogviszony – munkaviszony – még fennáll, akkor az elengedett összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. Ha a felek közti munkaviszony már megszűnt, a munkáltató által elengedett összeg egyéb jövedelemként adózik az Szja tv. 28. § alapján.
Ha a felek megállapodása értelmében a támogatás összegének visszafizetése részletekben történik, és a részletfizetés kamatmentes, vagy a felszámításra kerülő kamat mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, akkor a munkavállaló kamatkedvezményből származó jövedelmet szerez az Szja tv. 72. § -a alapján. A jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára (a követelés megszűnése esetén a megszűnés napjára) állapítja meg, a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint fizeti meg és vallja be.
A Módtv. 2019. január 1-jétől tovább szűkíti a kifizetőt terhelő adó mellett nyújtható juttatások körét. A változás következtében hatályát veszti az a rendelkezés, amely alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat – így az iskolarendszerű képzés munkáltató általi átvállalása révén juttatott jövedelmet is – egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani. Ennek alapján, amennyiben 2019. január 1-jét követően a munkáltató átvállalja az iskolarendszerű képzés költségét, ezáltal juttat jövedelmet munkavállalójának, e jövedelem bérjövedelemként válik adókötelessé.
Szerző:
dr. Asztalos Zsuzsa
Évfolyam:
2018. szeptember:09
Szám:
10
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
↧
TB Ügyintézők klubja
Tisztelt Klubtagjaink!
Ezúton is szeretném tájékoztatni a résztvevőket, hogy az első klubfoglalkozás 2018. szeptember 19-én szerdán lesz!
Üdözlettel:
Kompkonzult Kft.
↧
Átfogó adóváltozások 2018-ban
Idén ősszel is várjuk szeretettel 3 napos szakmai konferenciánkra, mely ezúttal Ráckevén kerül megrendezésre.
Időpont: 2018. november 27-29.
Helyszín: Duna Relax & Event Hotel **** 2300. Ráckeve, Dömsödi út 1-3.
Előadásokat hallhatnak a Társasági adó, a Társadalombiztosítás, az SZJA, az ART és az Áfa aktualitásairól.
Előadóink készséggel megválaszolják felmerülő kérdéseiket is!
Részletes program és tematika hamarosan!
↧
A kormányablakokkal kapcsolatos adóhatósági tapasztalatok
I. Adóügyi szolgáltatások a kormányablakokban
A közigazgatás megújítására az elmúlt évtizedekben számos koncepcionális elképzelés készült, melyeknek elsődleges célja a közigazgatás szervezetrendszerének átalakítása és hatékonnyá tétele volt. A közigazgatás akkor hatékony, ha az állampolgárok és szervezetek közigazgatással szemben támasztott igényeit magas színvonalon elégíti ki, feladatait szakszerűen látja el, az ügyintézés menete egyszerű, transzparens és gyors.
A megkezdett közigazgatási reform végrehajtásának egyik leginkább eklatáns és kézzel fogható példája a járási rendszer megújítása, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása volt. A kormányhivatalok szervezeti egységeiként kialakításra kerültek a kormányablakok, amelyek az integrált ügyfélszolgálati ügyintézés megvalósítását tűzték ki célul úgy, hogy az állampolgárok számára szolgáltató jellegű, egyszerűen megközelíthető, áttekinthető rendszerű ügyfélszolgálati tevékenységet biztosítsanak egy helyen, lehetőség szerint egyablakos ügyintézés keretében.
Az adóügyi ügyfélszolgálati tevékenységek kormányablakokban történő elérhetőségének koncepcionális egyeztetése során stratégiai kérdés volt, hogy az adóigazgatási szolgáltatás járásonkénti megjelenése kövesse-e kormányablak struktúrát. A NAV a nagyobb települések többségében ugyanis jelen volt, ezért a kevesebb ügyfélszolgálati hely ellenére is a lakosság számához viszonyítva országosan 76%-os ügyfélszolgálati lefedettséget biztosított. 2016-ban a NAV 23 központi ügyfélszolgálatot, 70 kirendeltséget és 25 ügyfélszolgálati helyet működtetett.
A kormányzat a szükséges egyeztetéseket követően 2017 májusában határozta meg azt a 91 helyszínt, ahol három ütemben jelentek meg az adóügyi szolgáltatások a kormányablakokban.
II. A NAV ablakok kialakítása
Első ütem
Az integráció első ütemében 12 olyan település szerepelt, ahol NAV ügyfélszolgálat és kormányablak is működött,és a kormányablak minimális beruházásokat követően alkalmas volt a NAV ügyfélszolgálatainak átköltöztetésére.
Az első ütem lezárást követően beérkező igazgatósági beszámolók alapján megállapítható volt, hogy a kormányablakok és a NAV igazgatóságok közötti együttműködés kifogástalanul megvalósult, az ügyfelek visszajelzései alapján az állampolgárok széles köre üdvözölte, hogy különböző típusú közigazgatási ügyeiket a továbbiakban egy helyen tudják intézni. Az új helyszíneken egyes ügyfelek kifejezetten a kormányablakban intézendő ügyekhez kapcsolódóan kértek segítséget az ügyintézőktől (pl. elveszett okmányok pótlása keretében egyúttal az adókártya igénylést is elindították, vagy a családi pótlék ügyintézéssel együtt a családi adó– és járulékkedvezmény szabályairól is érdeklődtek).
Az első ütemben megnyitott kormányablak helyszíneken az ügyfélforgalom alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:
A 12 helyszínen fél év alatt több mint 33 ezer adózó ügye került elintézésre a kormányablakokban, legnépszerűbb ügytípusok az általános tájékoztatás kérés, illetve az adókártya ügyintézés voltak.
Második és harmadik ütem
A fejlesztés második fázisának megvalósítása a kivitelezés tekintetében összeért a harmadik ütemmel, így 2018. január 1-jére 79 helyszín vált alkalmassá NAV ablak működésére. Az állampolgárok számára a program ezen része jelentette a jelentősebb változást, hiszen a megvalósítást követően a NAV olyan járáskörzetekben jelent meg, ahol korábban adóigazgatási ügyfélszolgálat nem működött. A fejlesztés lehetővé tette több mint egymillió állampolgár számára, hogy adóügyeiket lakóhelyükhöz közel, helyben intézzék. Ezen településeken a NAV ügyfélszolgálatok előre programozott ütemterv szerint 2017. december 8. és 2018. január 4-e között kezdték meg működésüket.
A harmadik ütemben Budapest 7 kerületében (IV., VIII., X., XI., XII., XIX., XX.), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8, Bács-Kiskun megyében 6, Baranya megyében 5, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy megyében 4-4 járásban nyílt kormányablakban NAV ablak. Fontos megemlíteni, hogy a Kormányablak Programon kívül megállapodás született egy újabb NAV ügyintézési hely kormányablakba történő telepítéséről Kisvárdán.
III. A NAV ablakok működése
A fejlesztés eredményeképpen a NAV ügyfélszolgálati hálózata jelentősen kibővült: 23 központi ügyfélszolgálat, 92 kormányablakban működő ügyfélszolgálat, 51 kirendeltség és 15 ügyfélszolgálati hely, összesen tehát 181 ügyfélszolgálat várja az ügyfeleket a korábbi 117 ügyfélszolgálattal szemben. A program jelentőségét jelzi, hogy a már meglevő ügyfélszolgálatok mellett a NAV szolgáltató tevékenysége 64 olyan településen is megjelent, ahol korábban nem volt lehetőség a személyes ügyintézésre, a területi lefedettség 89 %-ra nőtt.
Az igazgatóságok a program értékelése során valamennyi helyszín vonatkozásában a NAV ügyfélszolgálatok megváltozott elhelyezésével kapcsolatos pozitív ügyfélreakciókról számoltak be. Az ügyfelek többsége örült annak, hogy a két szerv együttműködése következtében lehetőségük lett egyben NAV-os ügyeket is intézni a kormányablakokban, illetőleg üdvözölték az adóügyek intézésére biztosított, a kormányablakokkal helyi szinten egyeztetett, azok nyitva tartásához és az ügyféli igényekhez igazodó lényegesen megnövelt ügyfélfogadási időt. Az első ütemmel érintett 12 helyszín vonatkozásában az ügyfélfogadási idő heti 66,5 órával, a második ütem 15 helyszíne tekintetében 56 órával növekedett. A harmadik ütem 64 új NAV ablaka összesen heti 1140,5 órányi nyitva tartással várja az ügyfeleket. Ennek eredményeképpen 2018-ban a Kormányablak Program keretében a NAV éves szinten 65.676 óra többlet ügyfélfogadási időt biztosít az adóügyek intézésére.
Lényeges körülmény, hogy nem csak az ügyfélfogadási idő növekedett meg, hanem a KAB helyszíneken intézhető ügyek köre is bővült. Az egy fő ügyfélszolgálati munkatárssal működő helyszíneken is kirendeltségi szintű feladatellátást biztosít a NAV az adózók számára, annak érdekében, hogy minél több adóigazgatási ügyet lakóhelyükhöz, székhelyükhöz közeli helyszínen tudjanak intézni.
IV. A Kormányablak Program eredményei
2018.01.01–2018.06.30. között eltelt időszakban a 92 kormányablak helyszínen összesen 273.904 ügyintézés történt. A megjelenő ügyfelek közül legtöbben, 94.689-en általános tájékoztatás, 36.608-an eSZJA, 32.833-an bevallás vagy egyéb beadványok leadása, 22.851-en adókártya, 17.097-en egészségügyi szolgáltatási járulék ügyintézés, 13.608-an csekk kiadás kapcsán keresték fel a kormányablakokban működő ügyfélszolgálatokat. További „népszerű” ügyintézés típusok az ügyfélkapu, továbbá az adóigazolásokkal kapcsolatos ügyintézés volt.
Az egyes helyszínek összesített statisztikai adatai alapján, egy kormányablak helyszínen havonta átlagosan 496 db ügyintézés történt. Az egyes helyszínek ügyfélforgalmi adatait elsősorban a járás lélekszáma, a közlekedési lehetőségek, illetve az adott helyszínen nyitott NAV ablakok és a heti ügyfélfogadási órák száma befolyásolja.
21 helyszínen 2018. I. félévében az összes ügyintézés száma nem érte el az 1.000 db-ot, 5 helyszín vonatkozásában viszont az ügyfélforgalom meghaladta a 10.000-et (Kiskunhalas 13.802 db, Hódmezővásárhely 11.510 db, Kisvárda 11.404 db, Hajdúböszörmény 10.873 db Nyírbátor 10.033 db). A jelentősebb forgalmú helyszíneken az ügyfélfogadás több ügyintézővel, heti 4-5 napos nyitva tartással, 22-32 óra ügyfélfogadási idővel biztosított. A fővárosban összesen 7 kerületben működik kormányablakban NAV ügyfélszolgálat. A főváros átlagos ügyfélforgalma 2018. I. félévében 3.515 db volt, melyet helyszínenként 1-1 fő ügyintéző szolgált ki. Az alábbi táblázat az ügyfélforgalom alakulását, illetve az egyes fővárosi KAB helyszínek leterheltségét mutatja be.
Összességében elmondható, hogy a Kormányablak Program három ütemének megvalósításával kapcsolatos visszajelzések mindhárom oldalról (ügyfelek, Kormányablakok, NAV) pozitívak, a színvonalas környezetben, kulturált körülmények között történő együttes ügyfélfogadást előrelépésként könyvelhetjük el az adóztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának növelése terén. A program pozitívan hatott a NAV ügyfélszolgálati hálózatának területi lefedettségére, egyúttal a hivatal megítélését is kedvező irányba befolyásolta.
Szerző:
Tánczos Zoltán
Évfolyam:
2018. október:10
Szám:
11
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
Betekintés a 2019-es adóváltozásokba
!!! AKCIÓ !!!
Betekintés a 2019-es adóváltozásokba
Amennyiben 2018. november 16-ig jelentkezik 2 napos szakmai konferenciánkra 20% kedvezményben részesül!
Így a konferencia ára étkezéssel: 25,600,- + áfa; étkezés nélkül 22,400,- + áfa
Időpontok: 2018. december 5-6.
2019. január 23-24.
Ne maradjon le akciónkról! :)
↧
↧
A 2017. évi SZJA bevallások átfogó értékelése
Az alábbiakban a benyújtott, és a statisztikai célú bevallás feldolgozás 2018. augusztus 6-ai zárásáig könyvelt személyi jövedelemadó-bevallások összesített adatain keresztül értékelem a magánszemélyek 2017. évi jövedelemadózásának főbb jellegzetességeit, és bemutatom az előző adóévhez képest történt változásokat.
A legfontosabb jogszabályi változások
A személyi jövedelemadó szabályozásában 2017. évet érintően bekövetkezett változások közül csak a legfontosabbakat emelem ki. Egyrészt a már korábban elfogadottaknak megfelelően 2017. január 1-től két eltartott esetén a családi adóalap kedvezmény összege kedvezményezett eltartottakként, havi szinten 100.000 Ft-ra emelkedett. Másrészt – a NAV szemléletváltása és az adóadminisztrációs terhek csökkentését célzó intézkedések folytatásaként – a személyi jövedelemadó bevallási rendszerét érintően további, a 2017. évről szóló bevallások tekintetében már hatályos változások történtek. Ezen módosítások értelmében a munkáltatói adómegállapítás megszűnt, valamint az adóbevallási tervezetek készítése kiterjesztésre került a mezőgazdasági őstermelőkre és az általános forgalmi adó köteles magánszemélyekre. A Személyi jövedelemadó törvényt illetően elfogadott módosításokon túl meg kell említenünk olyan más jogszabályokkal kapcsolatos változásokat is, melyek akár az adózók jövedelmi helyzetében, akár a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettséggel érintettek körében számottevő eltérést okoztak az előző évhez viszonyítva. Először is szükségesnek tartom kiemelni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum havi összege jelentős mértékben emelkedett: előbbi 111.000 Ft-ról 127.500 Ft-ra, utóbbi 129.000 Ft-ról 161.000 Ft-ra. További számottevő változás volt a szociális hozzájárulási adó és a korábbi 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás 2017. január 1-jétől hatályos mértékének 22%-ra történő csökkentése. Végül kiemelem, hogy a KATA bevételi értékhatára 12 millió Ft-ra emelkedett, mely intézkedés tovább fokozta az egyéni vállalkozók Személyi jövedelemadó törvény hatálya alól történő elvándorlását.
A bevallói létszám alakulása
A 2018. augusztus 6-án lezárt statisztikai célú bevallás feldolgozás adatai szerint a 2017. adóévre vonatkozóan öszszesen 5.027,0 ezer magánszeméllyel kapcsolatosan dolgoztunk fel személyi jövedelemadó-bevallást.
A feldolgozott bevallásokat számos tényező befolyásolta. Ezek közé tartoznak a munkaerő-piaci tartalékok fokozatos kimerülése, a minimálbér előző évhez viszonyított kiugró mértékű emelkedése és ezen keresztül egyes adómentességi határok (egyszerűsített foglalkoztatás keretében jövedelmet szerzők mentesített keretösszege, a nappali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés, a duális képzésben részt vevők számára a gyakorlati képzés és az elméleti képzés idejére havonta kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó összege) dinamikus növekedése, a KATA értékhatár növelése és az adózói létszám dinamikus emelkedése, ezzel párhuzamosan a Személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók számának csökkenése.
Az összevonás alá eső jövedelmek jellemzői
A 2017. adóévet érintően 4.728,6 ezer magánszemély vallott valamilyen összevonás alá eső jogcímen jövedelmet. Ez az előző évhez viszonyítva 1,1%-kal alacsonyabb, az érintett bevallói létszám mérséklődését az előzőekben jelzett okok indokolják. Az adózók által összesen vallott 12.443,6 milliárd Ft-os összevont jövedelemtömeg 12,7%-kal, azaz 1.400,7 milliárd Ft-tal haladta meg a bázisidőszaki adatot. Az összevonás alá eső jövedelmek egy főre jutó éves összege 2.309 ezer Ft-ról– kiugróan magas 14,0%-os dinamikát mutatva – 2.632 ezer Ft-ra emelkedett. Az összevonás alá eső jövedelem jogcímeken belül a legmeghatározóbb csoportot képviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek a 2017. adóévi összes összevont jövedelem 96,3%-át, 11.988,7 milliárd Ft-ot tettek ki. Az ezen kategóriába tartozó jövedelmek összességében az összevont jövedelmek teljes állományának növekedési ütemét kissé meghaladó mértékben, 12,8%-kal, 1.364,8 milliárd Ft-tal bővültek.
2017. évet érintően országosan a 2016. évinél 1.291,6 milliárd Ft-tal több, összesen 11.461,5 milliárd Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet vallottak be. 2017-ben 4.246,5 ezer magánszemély rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, mely 105,3 ezer fős, 2,4%-os csökkenést jelentett 2016. évhez viszonyítva. A létszámváltozást az egyes jövedelemsávok tekintetében vizsgálva az látható, hogy a legalsó, 1 Ft és 50 ezer Ft közötti összevont jövedelem kategóriában a munkaviszonyból származó bérjövedelmet feltüntetők létszáma 57,1 ezer fővel 64,5 ezer főre csökkent, míg az 1 Ft és 150 ezer Ft közötti osztásközt vizsgálva összesen 94,8 ezer fős visszaesés volt tapasztalható.
Mivel a jövedelmek sávok szerinti bontásban történő vizsgálata alapján megállapítható, hogy a létszámcsökkenés az alacsonyabb jövedelemkategóriákban jelentkezett, elmondható, hogy ennek hátterében nem a teljes munkaidőben, folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók számának csökkenése, hanem a töredék időszakban, munkaviszonyban alkalmazottak körének szűkülése állt.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek 7,5%-os növekedéssel, 28,1 milliárd Ft-tal haladták meg a bázisidőszaki 372,6 milliárd Ft-os volument. Az adóév során vallott 400,7 milliárd Ft-os összegük – a 2016. adóévitől 0,2 százalékponttal elmaradva – az összes összevont jövedelem 3,2%-át tette ki.
Az egyéb kategóriába tartozó jövedelmekösszevont jövedelmeken belüli részaránya a 2016. évi szinttel megegyezően 0,4%-os volt, volumenük 46,4 milliárd Ft-ról 54,2 milliárd Ft-ra nőtt.
Az összevont jövedelmek sávos megoszlásában 2017. évben jelentkező változásokat alapvetően az adóév során megfigyelhető kiugróan magas egy főre számított jövedelem dinamika határozta meg, másodsorban a valamely összevonás alá eső jogcímen jövedelmet szerző összes magánszemély számának enyhe csökkenése.
A növekvő fajlagos jövedelem eredményeként az egyes sávok között átrendeződés volt megfigyelhető, a magasabb jövedelmi kategóriák létszámának összes bevallón mért részarányai erőteljes növekedést mutattak, míg az alacsonyabbakba tartozó adózók számossága esetében jelentős csökkenés volt tetten érhető, melyet tovább fokozott, hogy az összes összevont adóalapot feltüntető adózó számának csökkenése is ezen sávokra koncentrálódott.
Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények és a családi járulékkedvezmény alakulása
A 2017. évben első házasok kedvezménye címén páronként – változatlanul – együttesen havi 33.335 Ft összevont adóalap-kedvezményt lehetett igénybe venni, amely 5.000 forint mértékű adócsökkenést jelentett. A 2017. évet érintően beadott személyi jövedelemadó-bevallásokban 81,7 ezer adózó csökkentette összevont adóalapját ezen kedvezmény címén, 21,7 milliárd Ft összegben. Ez a 15%-os adókulccsal számolva 3,3 milliárd Ft összegű adókedvezményt jelentett, mely a 2016. évi adatokhoz mérten 1,1 milliárd Ft emelkedést mutatott. A kiugró növekmény annak folyománya, hogy a 24 hónapos jogosultsági időszak és a házasságkötés időpontjára vonatkozó 2014. december 31-e utáni kikötés eredményeképpen 2016. év végéig folyamatosan, dinamikusan bővült a kedvezményre jogosultak köre.
A 2017. évi személyi jövedelemadó-bevallásukban összesen 1.098,9 ezren éltek családi adóalap-kedvezmény igénybe vételével, mely 25,6 ezer fős csökkenést jelentett az előző évhez viszonyítva. A fenti összesen létszám egyben azt is mutatja, hogy nagyságrendileg minden ötödik bevallást benyújtó magánszemély érvényesített családi kedvezményt – az igénybe vevők pontos részaránya 21,9%-os volt a tárgyidőszakot érintően. A családi kedvezmény átlagosan érvényesített összege 1.254 ezer Ft/főről 1.406 ezer Ft/főre nőtt, melynek hatására az országos szinten összességében igénybe vett adóalap-kedvezmény mértéke– az előző évhez viszonyítva 135,5 milliárd Ft-os emelkedést mutatva – 1.545,3 milliárd Ft-ra bővült. Ez a 15%-os adókulccsal számolva, a 2016. évi 211,5 milliárd Ft-tal szemben, 231,8 milliárd Ft tényleges adókedvezményt eredményezett 2017. évet érintően. A fajlagos adócsökkentés tekintetében így 12,2%-os növekedés volt tapasztalható, összege az előző évi 188 ezer Ft/főről 211 ezer Ft/főre nőtt.
2017. adóévet érintően az adózók – az előző évit 3,3 milliárd Ft-tal meghaladóan – 56,3 milliárd Ft összegben érvényesítettek családi járulékkedvezményt, mely összegből 22,6 milliárd Ft az egészségbiztosítási járulék bevételek, 20,6 milliárd Ft a nyugdíjjárulék bevételek és 13,1 milliárd Ft – az adóbevallással egyidejűleg történő elszámolás során – a személyi jövedelemadó bevételek összegét csökkentette. A járulékkedvezmény adott évi összege alapján a hatályos adómértékkel visszakalkulálva azt láthatjuk, hogy a 2016. év vonatkozásában számítható 353,7 milliárd Ft-tal szemben 2017. év tekintetében 375,4 milliárd Ft volt a mértéke azon összevont adóalappal szemben fel nem használt családi kedvezménynek, mely családi járulékkedvezményként került kihasználásra.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények jellemzői
A 2017. évben – az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezéseket is ide sorolva – összesen 45,4 milliárd Ft értékben vallottak be a magánszemélyek hagyományos, összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket. Ez 9,2 milliárd Ft-os növekedést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A kérdéses kedvezmények valamelyikét igénybe vevők számát vizsgálva a 2016. évihez mérten 124,2 ezer fős létszám bővülés mutatkozott, a teljes 898,5 ezer fős érvényesítői kör az összes bevalló 17,9%-át, az összevont adóalap után számított adót kimutató adózók 20,1%-át tette ki.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetések alapján az összevont adóalap utáni adó terhére 709,0 ezer adózó összesen 28,1 milliárd Ft összegben nyújtott be rendelkező nyilatkozatot.
Az összevont jövedelem adóterhelésének alakulása
A 2017. adóévben az összevont jövedelmeikre tekintettel az érvényesíthető kedvezmények levonása után az előző évinél 34,3 ezerrel kevesebb, összesen 4.445,1 ezer magánszemély vallott adófizetési kötelezettséget. Az összevont adóalap után keletkezett adó összege – a kedvezményeknél figyelembe véve az adó terhére történő rendelkezéseket is – 1.587,3 milliárd Ft-ot tett ki, mely 12,8%-kal, 180,0 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évi értéket.
Az összevont jövedelmek adóterhelését az összes kedvezménnyel – beleértve az adó terhére történő rendelkezéseket is – csökkentett számított adó és az alapul szolgáló összevont jövedelmek hányadosaként kalkulálva az összesített adóteher 2017. évben 12,8 %-os volt, mely megfelelt az előző évi értéknek. Mivel az adó mértéke nem változott a két év között, valamint a kedvezmények tekintetében sem történt gyökeres változás a tárgyidőszak során, ezért komolyabb eltérésre nem is lehetett számítani.
Az elkülönülten adózó jövedelmek jellemzői
A 2017. évre vallott külön adózó jövedelmek összege a 2016. évihez mérve 11,8%-kal, 1.041,3 milliárd Ft-ról 1.164,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A bővülés üteme kissé elmaradt az összevont jövedelmeknél tapasztalt dinamikától, azonban az eltérés mértéke nem volt akkora, hogy jelentősen megváltoztassa a két jövedelem típus összes jövedelmen belüli részarányát, így az a forrásadós jövedelmeknél az előző évihez hasonlóan 8,6%-os szinten alakult.
A külön adózó jövedelmet szerző adózók létszámában – hasonlóan az összevont jövedelmet szerzőkéhez – csökkenés mutatkozott a tárgyidőszak során. 2017. évben elkülönülten adózó jövedelmet az összes bevalló 6,5%-a 326,7 ezer magánszemély tüntetett fel a bevallásában, szemben a 2016. évi 338,1 ezer fővel. Az átlagosan vallott összeg – párhuzamosan a létszámcsökkenés ellenére megfigyelhető dinamikus jövedelembővüléssel – 3.080 ezer Ft/főről 3.564 ezer Ft/főre nőtt. A külön adózó jövedelmeket terhelő adó tekintetében is hasonló folyamatok érvényesültek a tárgyidőszak során. 2017-et érintően – a 2016. évi 396,3 ezer fővel és 167,9 milliárd Ft-tal szemben – 383,2 ezer fő, 484 ezer Ft/fős fajlagos összeg mellett, összesen 185,6 milliárd Ft kötelezettséget vallott (az adókötelezettséget valló magánszemélyek száma a vállalkozói osztalékalapot ki nem mutató, de vállalkozói SZJA kötelezettséget valló egyéni vállalkozók miatt haladja meg a forrásadós jövedelmet szerző adózók számát). A forrásadós jövedelmek jogcím szerinti megoszlása 2017. évben érdemben nem változott. 819,5 milliárd Ft-os volumennel, 70,4%-os részarányával továbbra is az osztalék címén megszerzett jövedelem volt a legjelentősebb külön adózó jövedelem jogcím. 2017-ben is a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók által kimutatott osztalékalap volt a rangsorban a második 92,3 milliárd Ft-os összeggel, valamint 7,9%-os részaránnyal. A harmadik helyet 88,5 milliárd Ft-tal, illetve 7,6%-os súllyal újfent az árfolyamnyereségből származó jövedelem foglalta el, azonban az elmondható, hogy az utóbbi két jogcím között jelentősen csökkent a részarány különbség a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ingatlan adás-vételből származó jövedelem soron összességében 68,3 milliárd Ft került bevallásra (5,9%-os részarány), míg ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből 54,3 milliárd Ft összegű jövedelme keletkezett a bevallóknak (4,7%-os súly). A többi forrásadós jövedelemtípus összesített részaránya 3,5% volt.
A bevallásokban kimutatott jövedelmek alakulása
Az összevonás alá eső és a külön adózó jövedelmeket összesítve az látható, hogy a magánszemélyek a 2017. adóévre az előző évinél 1.523,6 milliárd Ft-tal több, összesen 13.607,8 milliárd Ft összes jövedelmet vallottak, mely összeg 91,4%-a képezte az összevont adóalap részét és 8,6%-a adózott elkülönülten – hasonlóan a 2016. évhez.
A teljes SZJA adókötelezettség alakulása
2017. adóévet érintően az előző évinél 40,0 ezer fővel kevesebb, összesen 4.554,3 ezer adózóval kapcsolatban dolgoztunk fel pozitív adófizetési kötelezettséget szerepeltető bevallást, mely az előző évihez mérve 0,1 százalékpontos csökkenést mutatva az összes bevalló 90,6%-át jelentette. Az adókötelezettség országos összesen volumene – korrigálva az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezésekkel is – 1.773.1 milliárd Ft-ban, a bázist 197,7 milliárd Ft-tal meghaladó mértékben szerepel a bevallásokban.
Mivel sem az összevonás alá eső, sem a forrásadós jövedelmek adóterhelése tekintetében nem következett be jelentős változás a tárgyidőszak során – az előbbié nagyon enyhe mértékben emelkedett, utóbbi kissé csökkent – az összes jövedelem adóterhelése nem mutatott számottevő változást az előző évihez viszonyítva, ahhoz hasonlóan 13,0%-os szinten alakult.
Szerző:
Miheller Tibor
Évfolyam:
2018. november:11
Szám:
12
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
A jövedelemadózás fő irányai 2019-től
Az adótörvényeket érintően a 2018. évi jogalkotás egyrészről folytatta a 2017-ben megkezdett folyamatokat, másrészt sok olyan újdonságot hozott, amelyek közül néhány, például a csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának lehetősége és az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény – az első visszajelzések alapján – adózói oldalról is kedvező fogadtatásra találtak. A változások kapcsán általánosságban elmondható, hogy adópolitikai szempontból továbbra is az adónemek számának csökkentése, a vállalkozási környezet kedvezőbbé tétele, a munkavállalás ösztönzése, az adóadminisztráció csökkentése, a jogszabályok egyszerűsítése és a jogalkotás koherenciája a kitűzött cél.
A fenti célok megvalósítása jegyében az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: tavaszi adócsomag) és az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: őszi adócsomag) a vállalkozások adózása vonatkozásában sok újdonságot hoz.
A társasági adótörvény vonatkozásában elmondható, hogy uniós kötelezettségre tekintettel 2019. január 1-jétől a társasági adó szabályozásának meg kell felelnie a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglalt elvárásoknak. Erre figyelemmel változnak 2019. január 1-jétől az ellenőrzött külföldi társaságra és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére vonatkozó rendelkezések, továbbá megszűnik az alultőkésítés hatályos szabályozása és új kamatlevonás-korlátozási szabályok kerülnek bevezetésre. E módosítások illeszkednek az elmúlt években a változó nemzetközi elvárásokra tekintettel bevezetett rendelkezések (új jogdíjszabályok, új szokásos piaci árral összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet) sorába. Adópolitikai szempontból ezen módosítás kapcsán annak van jelentősége, hogy a társasági adóztatás vonatkozásában a jogharmonizációs kötelezettségeken keresztül az Európai Unió egyre inkább a szabályozást befolyásoló tényezővé válik. Ez azért is érdekes kérdéskör, mert a szabályozás alapjait, az egyes fogalmak tartalmát nem teljesen a magyar jogalkotó határozza meg, így ezen szabályok értelmezésekor előfordulhat, hogy nem elég csak a hazai joganyagra hagyatkozni, hanem – különösen bonyolultabb kérdéseknél – meg kell vizsgálni az uniós hátteret, célokat és az azokkal való összhangot is. A módosítással összefüggésben alapelvi változás is történik, módosul a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó szabály. Jogalkotói oldalon hosszú időt vett igénybe a változtatás szükségességének mérlegelése, hiszen az alapelv – a jogalkotói álláspont szerint – már a korábbiakban is összhangban volt az Irányelvvel. A módosítás mellett szólt az is, hogy adószakmai szempontból is célszerű volt a rendelkezés kiegészítése a könnyebb értelmezhetőség céljából. A változás nem tekinthető érdeminek, inkább csak a praktikusan már egyébként is alkalmazott megközelítés leképezésének és a szabály jogalkalmazási szempontból történő átláthatóbbá tételének.
E kérdéskör kapcsán érdemes figyelni arra is, hogy a társasági adónemet kiváltó adónemek közül a kisvállalati adóban is bevezetésre kerültek az Irányelvvel összefüggésben új rendelkezések. E szabályok ugyanakkor a kisvállalati adó eltérő logikájából és egyszerűsített szemléletéből adódóan más megközelítéssel érik el a kívánt célt, azaz az adóelkerülés megakadályozását (például, ha a kisvállalati adóalany ellenőrzött külföldi társaságban szerez részesedést, akkor megszűnik az adóalanyisága).
A társasági adót érintően az adózók által régóta várt változás a csoportos társasági adóalanyiság bevezetése. Az első évben – szándékoltan – viszonylag rövid időtartam áll rendelkezésre ezen adózási forma választására, 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani az erre vonatkozó kérelmet. Fontos, hogy jogalkotói szándék szerint csoportos társasági adóalanyiságnak csak az adózó társasági adózási kötelezettségeire van hatása, vagyis a más adónemekkel kapcsolatos kötelezettségeket továbbra is a megszokott módon és formában teljesíteni kell. Egy adónemet érintően került bevezetésre a csoportos társasági adóalanyisággal összefüggésben módosítás, ez pedig az energiaellátók jövedelemadója, amelyben a csoporttagoknak speciális szabályt kell alkalmazniuk az adókedvezmény felhasználásához az új szabályozással összefüggésben. Természetes nem kizárt, hogy a jövőben más jövedelemadó vonatkozásában is megfontolásra kerüljön csoportos adóalanyiságra vonatkozó szabályozás bevezetése, azonban a fokozatosság és az óvatosság elve mentén kell haladni, és értékelni kell majd az új szabályozással kapcsolatos tapasztalatokat is az esetleges továbblépéshez.
Az adókedvezmények kapcsán koncepcionális szempontból is érdekes, hogy 2019. január 1-jétől megszüntetésre kerül az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztüli támogatásának lehetősége, mely szabályozás majdnem egy évtizedes múltra tekint vissza. E rendszer helyett a jövőben várhatóan közvetlen támogatási rendszer kerül kialakításra. Ennek kapcsán a legfontosabb feladat az volt, hogy a működő rendszert lezárjuk és átmeneti rendelkezések révén biztosítsuk az abból származó adóelőnyök további felhasználását a jogszabály által biztosított időkeretek között.
A vállalkozások adózását érintően érdemes megemlíteni az egyszerűsített vállalkozó adó választhatóságának megszüntetését. Utoljára 2018. december 20-áig van lehetőség az egyszerűsített vállalkozó adó választására, amellyel nem titkolt szándék, hogy az adónem a következő években „kikopjon” az adórendszerből, és átadja helyét olyan újabb és koncepcionális szempontból is jobban támogatható adónemeknek, mint a kisvállalati adó.
Az adóteher mérséklésére kerül sor a pénzügyi szervezetek különadójában 2019. január 1-jétől, ugyanis a hitelintézetek által fizetendő pénzügyi szervezetek különadójának mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,2 százalékra csökken. E lépés szintén egy hosszabb, az adómérték folyamatos csökkentésére irányuló folyamat része, melynek révén a hitelintézetek vonatkozásában az adómértéket az európai uniós mértékek szintjéhez igazítjuk. Az adórendszer egyszerűsítését szolgálja a fentiekkel összefüggésben a hitelintézetek különadójának kivezetése, melyet részben a pénzügyi szektor IFRS-ekre történő áttérése indokol, hiszen az IFRS-ek a hitelintézetek által fizetett két típusú különadót azonos módon kezelik, így a jövedelemadó típusú hitelintézetek különadójának fenntartása indokolatlanná válik.
Mérséklődnek a pénzügyi tranzakciós illeték terhek is. A legfontosabb változás, hogy a lakossági átutalások ösztönzésére és a készpénzhasználat visszaszorítására tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól, illetve 20 ezer forintot meghaladó összeg esetén pedig 20 ezer forint válik mentessé.
Egy módosítást érdemes kiemelni az innovációs járulékfizetési kötelezettség kapcsán, mely a járulékfizetés alóli mentesülés szabályát érinti a mikro- és kisvállalkozások esetében. 2019-től csak az a gazdasági társaság mentesül a járulékfizetés alól, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezéseinek teljes körű figyelembe vétele alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül. A módosítás révén tulajdonképpen visszaállítjuk a 2014. december 31-én hatályos szabályozást.
A kisvállalati adó kapcsán továbbra is az egyszerűség és az átlátható szabályozás fenntartása a cél. A rendelkezések ennek tükrében úgy módosulnak, hogy az ezen adózási mód választására vonatkozó bevételi értékhatár, valamint a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. Az új szociális hozzájárulási adó törvénnyel való összhang megteremtése érdekében bővül a kisvállalati adóban kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülők köre, olyan módon, hogy a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményen kívül minden más, a szociális hozzájárulási adóban érvényesíthető kedvezmény érvényesíthetővé váljon a kisvállalati adóban.
A magánszemélyeket, illetve az őket foglalkoztató munkáltatókat is számos ponton érintik az őszi adócsomagban foglalt módosítások, emellett ugyanakkor az is megemlítendő, hogy már a tavaszi adócsomag is több, 2019-ben hatályba lépő intézkedést tartalmazott.
Fontos adópolitikai cél az adónemek számának csökkentése, mely a 2018-as év során a magánszemélyeket érintő közterhek vonatkozásában két esetben is sikeresen teljesült. Egyrészt, 2018-ban megszűnt a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója, amely a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett nagy összegű jövedelmeket terhelte (75%-os különadó). Másrészt, az adónemek számának csökkenését eredményezi az új szociális hozzájárulási adó törvény elfogadása is, amely alapján az egészségügyi hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba, az eddig egészségügyi hozzájárulással terhelt jövedelmek után 2019-től szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény több adózóbarát intézkedést tartalmaz. Egységesen ez a törvény szabályozza 2019-től a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket. A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit jövőre felváltó új kedvezmények – szándékaink szerint – jobban célzottak és a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a minimálbér (egyes esetekben a minimálbér kétszeresének) erejéig vehetőek igénybe. A kedvezmények átalakításának célja azok egységes és könnyebb igénybevétele, továbbá automatikus mechanizmusok beépítése az állami adó- és vámhatóság (NAV) közreműködésével.
A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény helyébe 2019. január 1-jétől új, szélesebb körben alkalmazható kedvezmény lép, mely alapján a vállalkozásként működő, saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott kutató-fejlesztő munkavállaló után az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból az adómérték 50 százalékával megállapított kedvezményt érvényesíthet.
A munkavállalást ösztönző és a közterhek mérséklését eredményező lépésként 2019-től a saját jogú nyugellátásban részesülő, a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóra (nyugdíjas személy) nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a nyugdíjjárulék és a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Így a munkát vállaló nyugdíjasnak kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie a munkabére után. Ezzel párhuzamosan a munkáltató is mentesül az erre a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alól. E munkaviszony vonatkozásában szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem merül fel. A gyermekvállalás ösztönzése és a családok támogatásának jegyében tovább nő a kétgyermekeseket megillető családi kedvezmény összege, 2019-től a jogosultak két eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 133 330 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket a 2018. évi 116 670 forint helyett.
A személyi jövedelemadótérintő változások egyik fő célja, hogy tovább csökkenjenek az adózók adminisztrációs terhei. Ennek keretében például a NAV első alkalommal a 2018. adóévről az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozáshoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell csupán kiegészíteniük az adóbevallási tervezetet. A NAV a bevallási tervezetet az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján készíti el, ezért a bevallási és befizetési határidő az egyéni vállalkozók esetében az adóévet követő február 25-éről május 20-ára tolódik ki.
Jelentősen könnyíti az ingatlant bérbeadó magánszemélyek adókötelezettségének teljesítését, hogy 2019-től nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatások díja). Egy másik kedvező intézkedés alapján pedig nem kell adóelőleget megállapítania (levonnia) a kifizetőnek a lakás bérbeadásából származó bevételből abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.
Kiemelt adópolitikai cél, hogy a munkavállalók az elvégzett munka ellenértékeként tisztességes megélhetést biztosító, szabadon elkölthető munkabért kapjanak, és hogy a bér ne legyen helyettesíthető egyéb (béren felül adott) juttatásokkal. Ezt figyelembe véve átalakul a cafeteria-rendszer keretében adható juttatások adókötelezettsége. Az intézkedés arra kívánja ösztönözni a munkáltatókat, hogy szabadon, kötöttségek nélkül felhasználható bért fizessenek a munkavállalóiknak és az ne meghatározott célokra felhasználható, címkézett juttatásokkal legyen kiegészítve pusztán azért, mert az ilyen juttatást az általánosnál kedvezőbb közteher terheli.
A végrehajtott változtatás eredményeként a munkáltató által adott juttatások közül kizárólag a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A béren kívüli juttatás összege után a juttatónak a személyi jövedelemadón kívül 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (korábban a juttatást 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelte), a juttatás közterhének alapja pedig a juttatás értéke lesz (korábban a juttatás értékének 1,18-szorosa volt).
2019-től nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, és a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj sem. Emellett nem minősül egyes meghatározott juttatásnak (a korábban az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében szabályozott) a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások köre. Így 2019-től munkavállaló esetében bérjövedelemként viseli a közterheket pl. az iskolakezdési támogatás, az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkahelyi (üzemi) étkeztetés. A cafeteria-rendszer adózási szabályainak átalakítása eredményeként a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, illetve a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás sem minősül adómentesnek. A fenti jogcímen adott juttatások a jövőben – munkavállaló esetében – bérjövedelemként viselik a közterheket.
Megmarad ugyanakkor a kulturális és sporteseményre szóló jegyek, bérletek juttatásának adómentessége, kissé megváltozott feltételek mellett: a juttatás maximális értéke mindkét esetben külön-külön a minimálbér összegével lehet egyenlő az adóévben.
Pozitív változásként kiemelendő, hogy a munkásszállás biztosítása (az egyéb feltételek teljesülése esetén) akkor adómentes, ha a magánszemély nem rendelkezik 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogú, haszonélvezeti jogú lakással azon a településen, ahol a munkahelye van. (Korábban az adómentességet ahhoz kötötte a törvény, hogy a munkavállalónak ne legyen lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van.) A munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, ahol a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat. Nem tekinthető munkásszálláson történő elhelyezésnek a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés. Az adómentes juttatásnak nem lehet része étkezési szolgáltatás biztosítása.
Az önkéntes pénztári adószabályokat érintően fontos változás, hogy csak a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra (nyugdíjpénztári és egészségpénztári célzott szolgáltatásra) befizetett összeg minősül egyes meghatározott juttatásnak, a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás céljára célzott szolgáltatásként befizetett összeg a szolgáltatás igénybe vételekor válik a magánszemély egyéb jövedelmeként adókötelessé.
2019-től az adó feletti rendelkezési jogosultság kiterjed – a pénztártag által az adóévben a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összegen, valamint az egyéni számláján jóváírt, az Szja törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összegen kívül – minden olyan összegre, amelyet a pénztártag javára teljesítenek (akár átutalással, akár befizetéssel) a pénztárba. Így a jövőben kedvezményre jogosít az adóköteles munkáltatói hozzájárulás, de például az önkéntes nyugdíjpénztár által a kedvezményezett rendelkezése alapján annak egyéni számláján jóváírt (egyébként bevételnek nem számító) összeg is.
A kisadózó vállalkozások tételes adójátérintő módosítások a joggyakorlat során felmerült kérdésekre reflektálnak, ezzel egyszerűbbé és kedvezőbbé téve a kisadózók adófizetési kötelezettségének teljesítését.
Szerző:
dr. Borók Tímea
dr. Kiss Zoltán
Évfolyam:
2018. december:12
Szám:
13-14
Bemutató cikk:
Tartalomjegyzék:
↧
Ünnepi nyitvatartás
Tisztelt Ügyfeleink!
2018. december 20-tól 2019. január 3-ig telefonos ügyfélszolgálatunk szabadság miatt szünetel.
Kérem megkereséseiket írásban juttassák el hozzánk a rendeles@kompkonzult.hu e-mail címen.
Rendkívűli vagy sürgős esetben a 30/914-6819 számon vagyunk elérhetőek.
Ezúton is kívánunk Békés, boldog ünnepeket és Sikerekben gazdag Új évet!
Kompkonzult Kft.
↧