Quantcast
Channel: Kompkonzult Webportál
Viewing all 265 articles
Browse latest View live

Az "Év vállalkozója" díj 2017


NAV 2.0 - Megújul az adóhivatal

$
0
0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője, Tállai András a 2016. évi Nemzeti Adókonzultáción egy működési és szakmai folyamataiban megújult, 21. századi adóhatóság vízióját vázolta fel, mely elképzelésből mára egy részletesen kidolgozott, a Kormány által támoga­tott 5 éves stratégiai program lett. A program célja, hogy a NAV 2021-re Európa egyik leghatékonyabb, integrált módon működő adóhatósága legyen, amely az állami adóbevételeket elsősorban az önkéntes jogkövetés ösztönzése és a gazdaság fehérítése útján kí­ván­ja biztosítani, mindezt a bürokrácia lehető legki­sebb terhe mellett, az adózókat partnerként kezelve. A prog­ram megnevezése – NAV 2.0 – a 2011-ben lét­re­jött szer­vezet teljes megújítását, illetve a digitális fo­lya­ma­tok, eljárások bevezetését és alkalmazását vetíti előre.

A digitalizáció kihívásai

Életünk egyre több területének irányítása kerül át a digitális térbe, a fizikai valóság egyre több eszköze online kapcsolódik össze, átalakul a pénz és a munka fogalma, éveken belül százával tűnhetnek el és alakulnak át a munkahelytípusok. Ezek a változások ko­moly kihívások elé állítják az egyéneket, gazdasági szereplőket és még a legkorszerűbbnek tekintett szer­vezeteket is. Az adatrobbanás és a kriptovaluták korszakában csak azok a cégek, szervezetek tudnak életképesek és sikeresek maradni, akik a kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat és folyamatokat al­kal­maznak, és akik minél gyorsabban tudnak reagál­ni a piaci igényekre. Több nemzetközi tudományos cikk szól arról, hogy a közigazgatásnak is követnie kell ezt az átalakulási folyamatot, mivel az ilyen piaci szolgáltatásokat használó ügyfelek egy idő után ugyan­azt a szolgáltatási színvonalat várják a közi­gaz­gatási eljárások során is.

Új igények az adózás terén

Az adóhatóságok számára is nélkülözhetetlen a nem­zetközi szinten azonosított tendenciák, fejlesztési irányok nyomon követése, gyors megválaszolása, vala­mint az új technológiák átvétele, munkafolyamataik átalakítása. Az adózás történetében talán először kell olyan szolgáltatásokat nyújtani az adózóknak, amelyek figyelembe véve a társadalom heterogén digitális érettségét, meg­felelnek egyrészt a hagyományos szolgáltatásokkal szem­ben támasztott követelményeknek, másrészt ki tudják elégíteni az Y és Z generációk digitális ügyfél-élményét is. Az adózók és a közigazgatás elvárásának kizárólag egy informatikájában, munkafolyamataiban és kommunikációjában megújult szervezet tud eleget tenni.
Azok az állami szervezetek lesznek sikeresek a jövőben, amelyek folyamatosan reflektálni tudnak a változó kö­rül­ményekre, olyan képzési rendszerrel rendelkeznek, amely naprakész tudást biztosít a munkavállalók részére, és olyan karrierutat tudnak felmutatni, amellyel meg is tudják tar­tani a jól képzett kollégákat. Ezekre a tendenciákra tekin­tettel az innováció központi elemként jelenik meg a program során: a NAV képessé kell, hogy váljon a folyamatos megújulásra, fejlődésre.

A megújulás stratégiai programja

Az állami költségvetés bevételeinek alakulását alapvetően négy tényező befolyásolja: gazdaság teljesítménye a jogszabályi környezet, az adó-tudatosság, valamint a beszedési-behajtási hatékonyság. Az utóbbi két tényező az, amire a NAV képes közvetlen hatást gyakorolni, ezáltal fokozva Magyarország versenyképességét és biztosítva a költ­ségvetés stabilitását.


A Program erre a két tényező fejlesztésére, megújulására fókuszál. Az adótudatosság fejlesztése rövid és hosszú távú célokat egyaránt megfogalmaz: meg tudja szólítani a kü­lönböző adózó típusokat és ezáltal elérni az adómorál javulását. A beszedési-behajtási hatékonyság pedig egyaránt tar­­talmazza az adózók adózási folyamatainak az egyszerűsítését valamint a NAV belső eljárásainak, működésének racionalizálását, illetve a már korábban megindított és sikeres szemléletmódbeli változást is.
A vizionált jövőkép elérése érdekében a Program célkitűzései az alábbi három stratégiai irány mentén kerültek meghatározásra:
1) Ügyfélközpontú, szolgáltató tevékenység megterem­tése;
2) Hatósági tevékenység fejlesztése, erősítése;
3) Korszerű, hatékony szervezet létrehozása.

A Program sikeres megvalósításával a NAV képessé válik arra, hogy a jó adózók segítő partnerévé váljon, az adóelkerülő magatartást tanúsítókat is együttműködésre sar­kallja, ugyanakkor a célzott ellenőrzéseknek köszönhe­tő­en az adócsalók erősebb kontroll alatt lesznek. Közért­he­tőbbé válik az adózási folyamat, nagymértékben csökkennek az adminisztrációs terhek, ezáltal pedig az adózók ügyintézésre fordított ideje is jelentősen mérséklődik. A valósidejű adatokon alapuló azonnali beavatkozások hatására tovább fehéredik a gazdaság, az ellenőrzések hatékonyságának növekedésével, valamint az önkéntes jogkövetés erősödésével egyidejűleg az adórés csökkenni kezd.

Támogató ügyfélkezelés és minimális ellenőrzés a „jó adózóknál”

Kiemelten fontos az ügyfelekkel való kapcsolattartás javítása, egyrészt az ügyfeleknek a gyakorlatban is érezniük kell, hogy egy sokkal nyitottabb, közérthetőbb és segítő­készebb hivatallal van dolguk, másfelől minél inkább az önkiszolgáló, automatizált ügyfélkezelés felé kell terelni őket. Új alapokra helyeződik az ügyfelekkel történő kom­munikáció. Közérthető kommunikációs formák alkalmazásával, az ügyfélszolgálatok szolgáltatási szintjének emelésével és infrastrukturális fejlesztésével egyszerűbbé válik a szolgáltatások igénybevétele, csökkennek az adózók adminisztratív terhei, egyidejűleg pedig folyamatosan bővülnek az elektronizáció nyújtotta előnyök.
A szervezetben lévő adatvagyon elemzésére épülő jogkövetési modell bevezetése meghatározza az adózókkal szembeni hatósági reakciókat, melyek támogató jellege ösztönzi az adótudatosság érvényesülését. Az adótudatosság növelését úgy érhetjük el, hogy szegmentáljuk az adózókat és megvizsgáljuk, hogy milyen különbségek vannak az adózók között. Ugyanis vannak olyan adózók, akik csak elfelejtik határidőre befizetni az adójukat, nekik egy célzott kommunikációval kell jeleznünk, hogy az adóbevallás néhány nap múlva esedékes, továbbá közvetlenül is meg tudjuk őket szólítani, ügyfélkapu, cégkapu vagy a jövőben akár mobil alkalmazásokon keresztül.

Adatból információ – erőteljesebb kockázatkezelés

A másik véglet az adócsalók köre, mely tevékenység meg­akadályozása érdekében az adóhatóság tipizálja a csalási folyamatokat, így már az első lépéskor kiszűrhető, hogy csalási folyamatot kezdett el az adózó.
Napjainkban az adatok kinyerésének technológiai feltételei sokkal kedvezőbbé váltak, ez pedig megteremtette az adatközpontú gazdaságot: az adat vált a legfontosabb nyersanyaggá, ami hajtja előre a gazdaságot és befolyással van a gazdaság minden szegletére. Azonban az adatok ön­magunkban egészen addig nem érnek sokat, amíg lehet­ségessé nem válik a közöttük lévő összefüggések feltárása. Éppen ezért az adóhatóság az adatforrások körének folyamatos bővítésével, valamint a fejlett adatelemzések bevezetésével egyre tisztább képet kap az adózók tevékeny­sé­gei­ről, így lehetővé válik a ma még nem ismert össze­függések feltárása is.
Ezen adathalmaz az alapja az utólagos és valós idejű kockázatelemzésnek, az ügyfelek szegmentációjának, ezáltal pedig az egyénre szabott, jogkövetésre sarkalló eszközök bevezetésének. Meghatározza a kommunikáció típu­sát, a támogató eljárás indítását vagy akár egy ellenőrzés lefolytatását. Az adatvezérelt döntéshozatal által kevesebb, gyorsabb, de célzottabb valós idejű ellenőrzést lehet lefolytatni, így csökkennek az adminisztratív terhek mind az adóhatóság, mind pedig az ügyfelek oldalán, emellett növekednek az államháztartási bevételek.
Összességében tehát a cél a jövőben jelentősen növelni a támogató jellegű adóhatósági beavatkozások számát (men­torprogram, támogató eljárás, az adózók valós idejű értesítése adózással kapcsolatos kötelezettségeikről, a bevallások adóhatóság általi elkészítése). A hatósági jellegű beavatkozások területén a mennyiség helyett a minőségre kerül a hangsúly, amelyben segítségre lesznek az elektronikusan az adózókról rendelke­zés­re álló információk és a program során tovább­fej­lesztett, az eddigieknél is hatékonyabb, legfejlettebb informatikai megoldásokon alapuló kockázatkeze­lési és kiválasztási rendszerek.

Elektronikus szolgáltatások – új korszak az adóbevallások területén

A kormány által meghatározott célkitűzések mentén – az E-SZJA mintájára – a jövőben a NAV megkönnyí­ti a vállalkozások adózással kapcsolatos adminisztrációs feladatait, átvéve minden olyan bevallás ki­töl­tését, amit csak átvehet. A cél az, hogy a NAV a rendel­kezésére álló információkat felhasználva elkészítse a különböző bevallásokat, azokat kiajánlva az adózók részére. A személyi jövedelemadó bevallás elindításának a sikere alapot nyújt további szolgáltatások bővítéséhez. Továbbá az online számla rendszer 2018. évi bevezetésével teljeskörűvé válhat az online adatszolgáltatások rendszere, ezzel lehetőséget teremtve az általános forgalmi adó és a jövedéki adó bevallások elektronikussá tételére. Az elektronikus szolgálta­tá­sok a járulékbevallások megvalósulásával vélhetően jelentősen csökkenni fognak az adózók adminisztrációs terhei.

A Program intézkedési területei

A Program tervezése során meghatározásra kerültek azok az intézkedések, amelyek komplex megvaló­sí­tásával alkalmassá lehet tenni a szervezetet a fenti célkitűzések elérésére.

Informatikai és szakmai fejlesztések

A NAV szakmai tevékenység fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a stabilinformatikai infrastruktúra kialakítása, felhő alapú és mobil technológiák alkalmazása, modern hardverelemek és hálózati megoldások kialakítása. Ennek érdekében teljes körűen megújul az IT infrastruktúrája, magas szintű és előremutató technológiák bevezetésével, megfelelve a nemzetközi gazdasági környezetben követett világpiaci trendeknek.
Egyszerűsítjük és automatizmusok bevezetésével gyorsítjuk a belső szakmai és működési folyamatainkat. A legkor­szerűbb technológiák és új, innovatív megoldások alkalmazásával jelentős mértékben egyszerűbbé válik az adózási folyamat. Korszerűsítésre kerülnek a belső szakmai rend­szerek az ügyintézés gyorsítása és hatékonysága érdeké­ben. A szakmai rendszerek megújításával, illetve raciona­lizálásával kialakul egy új szakmai minőségi szemlélet, melynek hatására csökkenek a rendszer fenntartási költ­ségei és nő a szervezet reakcióképessége.

Innováció és tudásmenedzsment, professzionális humánerőforrás gazdálkodás

A NAV-ban létrehozandó Tudásközponton belül korszerű tudásmenedzsment rendszer és innovációs háttér kiala­kí­tásával lehetségessé válik a NAV adatvagyonában és szel­lemi tőkéjében rejlő lehetőségek feltérképezése és kiak­názása, valamint az adóztatás jövőjének folyamatos prognosztizálása által a proaktív tervezés állandó biztosítása. A kapcsolódó intézkedések megvalósítá­sa által létrejön egy hosszútávon dinamikusan működő, trendek által kevés­bé veszélyeztetett és folyamatosan meg­újulni képes, stabil, tudás alapú szer­vezet.
A NAV-val szemben támasztott kor­mány­zati elvárások teljesítése érdeké­ben folyamatosan és egyenletesen kell biztosítani a megfelelő szakmai képzett­sé­gekkel, végzettségekkel, nyelvtu­dás­sal, meghatározott személyes képességekkel és készsé­gek­kel rendelkező, elkötelezett, eredményorientált és motivált foglalkoztatottakat. A humánerőforrással való eredményes és új szemléletű gazdálkodáshoz a NAV-nak szüksége van egy – a jelenlegi professzionális HR technikákat alkalmazni hivatott – HR Stratégia kialakítására és végrehajtására.

Európában egyedülálló megújulási program

A Program kialakítása során egy össze­hasonlító elemzés keretében megvizs­gá­lásra került az Európai Unió tagál­la­mainak adóhatóságai által, az elmúlt évek­ben végrehajtott, illetve végrehaj­tani tervezett megújulási programok és irányok. A tanulmány megállapította egy­részt, hogy a meg­újulás irányai össz­hangban vannak más országok gyakorlatával továbbá, hogy ennyire komplex, a szervezet teljes megújulását célul kitűző program Euró­pában egyedülállónak számít.
A meghatározott fejlesztési irányok és a program elkövetkező években történő tudatos végrehajtásával valóban létrejöhet a Program által elérni kívánt vízió: a NAV Európa egyik legfejlettebb adóhatóságként, az adózókra part­nerként tekintve „társ lehet az adózásban”.

Szerző: 
Kalocsai Kornél
Garami Gergely
Évfolyam: 
2018. február:02
Szám: 
03
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

E-ügyintézéstől a végrehajtásig

$
0
0

 

 

      Idén tavasszal is várjuk szeretettel 3 napos szakmai konferenciánkra, mely ezúttal Noszvajon kerül megrendezésre.

Időpont: 2018. április 24-26.

Helyszín: Oxigén Hotel ****superior 3325. Noszvaj, Szomolyai út

       A konferencián szó esik az online számlázásról, cégkapuról és az e-ügyintézésről valamint a végrehajtásról és az ellenőrzésről.

Előadóink készséggel megválaszolják felmerülő kérdéseiket is!

       Részletes program és tematika hamarosan!

 

A kisvállalati adó új szabályrendszere alapján készítendő első elszámoló bevallás jellemzői

$
0
0
Mint ismeretes, a kisvállalati adó (kiva) szabályai 2017-től átfogó módosításon mentek keresztül: az adóalap megállapítása során a korábbi pénzforgalmi szemlé­le­tű eredmény kategóriája helyett az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye képezi az adóalap egyik összetevőjét; ezen kívül több más rész­let­szabály is megváltozott. Mivel pedig a bevallási nyom­tatványok mindig az adott adótörvény „tükör­ké­pének” tekinthetők, így értelemszerűen a kiva be­val­lására szolgáló, ’KIVA jelű nyomtatvány is átalakult az új szabályokat lekövetve. A 2017-es adóévről (álta­lános esetben a 2017. január 1-2017. december 31. közötti időszakról) szóló elszámoló bevallás benyújtása 2018. május 31-éig esedékes; érdemes hát e dá­tum közeledtével a bevallás fő jellemzőit áttekinteni. 
 

I. A 17KIVA jelű nyomtatvány a számok tükrében

Ha rövid statisztikát készítünk a jelenlegi és a korábbi bevallási nyomtatvány alapulvételével, megállapítha­tó, hogy a 16KIVA bevallás 10 oldalához képest kettő­vel kevesebb oldal tartozik a 17KIVA jelű nyomtat­ványhoz: az érdemi, tartalmi változás az előleg-lapot és az elszámoló lapo(ka)t érinti. Az éves elszámolás ki­munkálása az, ami jelentős rövidülést hozott: a 2016-os nyomtatványban három oldalt töltött meg az adóalap és az éves adó levezetése, illetve ehhez kap­cso­lódóan a korrekciós tételek részletezése, a 2017-es nyomtatványban ezek egy oldalt tesznek ki.
Felsorolásképpen a bevallás lapjai és azok tartalma a következő:
• Főlap (17KIVA), melyen a korábbihoz hasonlóan az adózó azonosítására szolgáló adatok, és a be­vallási időszakra, a bevallás jellegére vonatkozó jelölések találhatók;
• Előleg-lap (17KIVA-01), melyen az előleg alapjának levezetése az új szabályok szerint történik;
• Éves elszámoló lap (17KIVA-02), melyre az éves adó új szabályok szerinti levezetése mellett bizonyos tájékoz­tató adatok is rákerültek;
• A kiva-alanyiság időszaka alatt felmerülő, egyes koráb­bi kedvezmények feltételeinek nem teljesülése miatti szankciós jellegű társasági adó- és késedelmi pótlék-fizetési kötelezettség jelölésére szolgáló lap (17KIVA-04-01);
• Az innovációs járulék- és járulékelőleg-kötelezettség bevallása az ezen adónem alanyainak minősülő adózók részére (17KIVA-04-02);
• Az osztalék utáni adót kiváltó adó levezetésére szolgáló lap (17KIVA-04-03);
• Önellenőrzési melléklet és az ahhoz kapcsolódó nyi­latkozat (17KIVA-05 és -06).
Mivel e cikk fókuszát a 2017-től hatályos szabályrendszer bevallásban való leképeződése adja, így a továbbiakban az éves adó levezetéséről lesz szó részletesebben. Mindehhez feltétel a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kis­vállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] rendelkezéseinek megfelelő ismerete is; a szükséges helyeken röviden ezeket is érintjük.
 

II. A kiva alapja

A kiva alapja két részből tevődik össze: 
• a személyi jellegű kifizetések összegéből [Katv. 20. § (2) bekezdés], mely egyben a minimum-adóalap is1;
• a tőke- és osztalékműveletek – néhány egyéb tétellel – korrigált eredményéből [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés]; mely a korábbi pénzforgalmi szemléletű eredmény he­lyébe lépett. A bevallásban „a személyi jellegű kifize­té­seken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege” elnevezés ezen adóalap-részt jelöli.
1. A személyi jellegű kifizetésekösszegét – a korábbi sza­bályokhoz hasonlóan – a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgál­tatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítások adják; melybe 2017-től nem tartozik bele a kiegészítő tevé­kenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja. A 17KIVA-02-es lap kitöltése során kezdő lépésként az 1. sorban kell feltüntetni az említett összeget. [A továb­bi­akban a sorhivatkozások a 17KIVA-02-es lap megfelelő sorait jelölik]. A kedvezmé­nye­zett foglalkoztatott után érvé­nyesíthető kedvezmény éves össze­ge [Katv. 2. § 20. pontja] – mely a 2. sorba írandó – csökkenti a személyi jellegű kifi­ze­tések összegét; így kapjuk meg a személyi jellegű kifi­zetések miatti adóalap-rész összegét a 3. sorban. E sor összege után tehát mindenképpen megfize­ten­dő a kisvál­lalati adó; ez alól egyetlen kivétel van: amikor az adózó új beruházást valósít meg és erre tekintettel a kedvező vesz­teségleírási szabályok szerint csökkentheti a minimum-adóalaprészt (lásd a veszteségleírásra vonatkozó résznél).
2. A tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye mint adóalap-rész a 13. sorban („a személyi jellegű ki­fi­zeté­seken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege”) je­le­nik meg. Ezen egyenleg a következő tételekből tevődik össze:
• tőkeműveletekhez kapcsolódó korrekciós tételek (4-5. sorok),
• osztalékhoz kapcsolódó korrekciós tételek (6-7. so­rok),
• pénztár változásához kapcsolódó korrekciós tételek (8-9. sorok),
• nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, rá­for­dítások (10. sor),
• bírságok, pótlékok (10. sor),
• elengedett követelés (10. sor), 
• egyszeri csökkentő tétel a már 2017. előtt is kivás adózóknál (11. sor),
• transzferár miatti korrekciók (12. sor).
A tőkeműveletek közül a kiva-alap megállapítása során a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg növelő tételként veendő figyelembe; a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg pedig csökkentő tétel.
Az osztalékok tekintetében több szabályra is figyelemmel kell lenni a 2017. adóévi bevallás kitöltése során. Az általános szabály az, hogy a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege csökkentő tétel; ha pedig az adózó osztalék jóváhagyásáról dönt az adóévben, az növelő tételt von maga után. A Katv. előírja, hogy a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor az említett korrekciókat a kiva-alanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell. [Például, ha a 2015. adóévi beszámoló elfogadásakor osztalékról döntött a kiva-alany, de azt még (részben, vagy egészben) nem fizették ki 2016. december 31-éig, akkor a ki nem fizetett osztalék is növelő tétel. Ha pedig 2017. január 1. előtt hagyott jóvá osztalékot az a tár­saság, amelyben a kiva-alany részesedéssel rendelkezik, de azt még nem fizették meg a kiva-alany részére, akkor ez az osztalék is csökkentő tétel kapott osztalék címen.]
A növelő tétel alóli kivétel, ha az osztalék forrása a kiva-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és ered­ménytartaléka. Ennek megállapítása érdekében indokolt az adózó nyilvántartásaiban feltüntetni, hogy minek a ter­hére került jóváhagyásra az osztalék. Gyakran felmerülő kér­dés, hogy a kivában van-e kötelező sorrend az ered­mény­tartalék felhasználására vonatkozóan (az egyszerűsített vállalkozói adó – eva – analógiájára): a Katv. nem ad ilyen sorrendet. Az osztalék fizetésére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezése [39. § (3) bekezdés] irány­adó, amely annyit mond, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki ekként (meghatározott feltételekkel – de az eredménytartalék sorrendiségére itt sincs előírás).
Ha például a 2017. adóévtől áll fenn az adózó kiva-alanyisága, és van a korábbi időszakból „hozott” eredménytartaléka, amelyet 2017-ben osztalékként jóváhagy, akkor annak összege nem képez kiva-alapot; tehát a bevallás 6. sora üresen marad.  
Mivel az osztalékelőleg a kiva korábbi szabályai szerint a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tétel volt, így a kettős (nem)adóztatás kiküszöbölése érdekében a 2017. adóévi adókötelezettség megállapítására nézve átme­neti szabály írja elő, hogy a korábban (2017. előtt kivás­ként) megfizetett, illetve kapott osztalékelőleg összegével a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel csök­ken­teni lehet a növelő tétel összegét (megfizetett osztalék­előleg esetén, mivel azt a korábbi szabályok szerint már leadózták), illetve a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel növelni szükséges a csökkentő tétel össze­gét (kapott osztalékelőleg esetén).
A pénztár változása a következőképpen veendő figyelembe (a változás irányától függően): a pénztár értékének növekménye növeli, csökkenése pedig csök­kenti az adóalapot. Mindkét esetben felső korlát érvényesül: a pénztár értékének növekedése esetén leg­feljebb a pénztár tárgyévi záró értékének a mente­sített értéket meghaladó része a növelő korrekció; ha pedig a pénztár értéke csökkent, akkor legfeljebb a pénztár előző évi záró értékének a mentesített érté­ket meghaladó része a csökkentő tétel. A mentesített érték a Katv. 2. § 23. pontja alapján a 2017. adóévben a következő három érték közül a legmagasabb:
• a 2017. adóévi összes bevétel 5%-a, 
• 1 millió forint,
• a pénztár 2017. adóévi nyitó értéke (a későbbiek­ben ez utóbbi érték figyelése elválik a „régi” kivá­sok és a „későbbi” kivások esetében2; 2017-ben azonban éppen egybeesik).
[A pénztár mentesített értékét egyébként nem kell külön feltüntetni a bevallásban, csak az adózó által kiszámított megfelelő korrekció összege – amennyiben felmerül – írandó a 8., vagy a 9. sorba].
A 2017. adóév sajátos még annyiban is, hogy a sza­bályozásból adódóan a mentesített érték vagy éppen az előző évi záró értékkel esik egybe, vagy afelett van; így az előző évi záró érték egyik esetben sem haladja meg a mentesített értéket. Számszakilag tehát 2017-ben nem lehetséges olyan eset, amikor a pénztár csök­kenésére tekintettel korrekciós tétel lenne alkalmazható (a 9. sor a 2017. évi bevallásokban üres). 
A bevallás 10. sorába kerülnek összesített adatként az „egyéb” adóalap-növelő tételek, úgy mint
a nem a vállalkozási tevékenység érdekében fel­merülő költségek, ráfordítások [a Katv. e te­kin­tetben kifejezetten a társasági adóról és az oszta­lékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mel­léklete A) részében nevesített esetkörökre utal];
• a kiva-alanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírságok, pótlé­kok (ide értendő az önellenőrzési pótlék is);
• a nem magánszemély kapcsolt vállalkozással szemben fennálló, behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelések.
A 2017. előtt is kiva-alany adózók számára elérhető egyszeri csökkentő tétel [„a „Katv. 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti egyszeri csökkentő összeg” elnevezésű sor] összegéről és levezetéséről az érintett adózók 2017. december 31-éig már tájékoztató levelet kaptak az adóhatóságtól (e tájékoztatási kötelezettséget a Katv. átmeneti rendel­ke­zése írta elő). Az összeg a következő tételek eredője:
+ tőkebevonás miatt 2013-2016-ban elszámolt csökkentő korrekció
+ osztalék/osztalékelőleg megszerzése miatt 2013-2016-ban elszámolt csökkentő korrekció
– tőkekivonás miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
– osztalék(előleg) fizetése miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció 
– nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
– transzferár miatt 2013-2016-ban elszámolt növelő korrekció
+ (±) 2013-2016. évek pénzforgalmi szemléletű ered­ménye.
Fontos, hogy csak akkor érvényesíthető csökkentő tétel, amennyiben a fenti számítás végeredménye pozitív összeg.
Tehát összefoglalva, csak a már 2017. január 1-je előtt is a kiva hatálya alá tartozó adózók írhatnak be a 11. sorba adatot (a 2017-től bejelentkezettek nem); és közülük is csak azok, amelyeknél a kiküldött tájékoztató levélben megje­lölt összeg pozitív (ha negatív vagy nulla a levezetés össze­ge, akkor az említett sor esetükben is üresen hagyandó). Elő­fordulhat, hogy az adóhatóságnak nem állt rendelke­zé­sére minden adat a számítás elvégzéséhez (például hiányos, hibás korábbi bevallás esetén), ezen esetekben en­nek tényét tartalmazta a tájékoztató levél: az e körbe tar­tozó adózók saját nyilvántartásaik alapján maguk végzik el a fenti számítást.
A szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti kor­rekció(k összesített) összege előjelhelyesen kerül a 12. sorba.
A korrekciós tételek beírását követően a 13. sorban je­lentkezik tehát a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye. Amennyiben ez pozitív összeg, akkor azt a sze­mélyi jellegű kifizetések miatti adóalap-résszel összeadva kapjuk meg a kiva alapját a 14. sorban. Amennyiben viszont a 13. sor szerinti érték negatív összeg vagy nulla, akkor kizárólag a személyi jellegű kifizetések miatti adóalap-rész fog számítani (mint minimum-adóalap, ez kerül a 14.sorba), és a negatív adóalap-rész mint elhatárolt vesz­teség írható le a következő adóévek pozitív eredménye (adó­alap-része) terhére, vagy, ha új beruházást valósított meg az adózó, akkor a tárgyévi minimum-adóalap terhére (a veszteségleírást részletesebben lásd a következő pontban).   
Az adóalap eddigi levezetését – az adóalap-részeket szá­mozással jelölve – a következő ábra mutatja.
A külföldi telephellyel rendelkező adózóknál a fentieken túl­menően felmerül, hogy az így kiszámított adóalapot a ket­tős adóztatás elkerüléseérdekében úgy szükséges mó­dosítani, hogy az ne tartalmazza a Katv. szabályainak meg­fe­lel­tethető, külföldön adóztatható adóalapot. Mivel a külföl­dön adóztatható adóalap-rész meghatározására néz­ve nincs külön előírás, így annak számítása során a Ma­gyar­országon adóztatható kiva-alap levezetésével analóg mó­don indokolt eljárni és a megkapott összeget a 15. sorban szerepeltetni.
 

III. Veszteségleírás 

1. Általános szabályok

Elsőként azt szükséges tisztázni, hogy mit tekinthetünk elhatárolt veszteségnek. A kiva jelenlegi rendszerében ez
• az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye, amennyiben negatív összeg,
• a 2017. előtti szabályozás szerinti veszteség, vagyis a ne­gatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény (amennyiben még nem került figyelembe vételre a kiva alapjánál),
• a kiva-alanyiság előtt a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett (és még fel nem használt) negatív tár­sasági adóalap.
Amennyiben az adózó rendelkezik korábbról „hozott” veszteséggel (a 2017. évben ezt a fenti felsorolás második, illetve harmadik tagjaként említett összegek tehetik ki), akkor annak összegét a 16. sorba szükséges beírni. Mivel az általános szabály az, hogy a veszteség a következő adóévek pozitív tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye ter­hére írható le, így a korábbról hozott veszteség a tárgy­év­ben a bevallás 13. sorának pozitív összegét fogja csök­kenteni (az új beruházások miatti szabályokat a következő pontnál tárgyaljuk, itt most feltételezzük, hogy új beruházás nem történt). Ha pedig a tárgy­évben a 13. sor összege negatív, akkor (új beruházás hiányában) veszteségleírásra nem kerül sor, és a 13. és 16. sorok együttes összege lesz a további adóévekre átvihető halmozott veszteség, melynek összege a 25. sorba kerül tájékoztató adatként.
Például az adózónak a 2016. adóév során -400 e Ft volt a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye; 2017-ben a személyi jellegű kifizetései 1 300 e Ft-ot tesznek ki, a tőke- és osztalékműveletek korrigált ered­ménye pedig 250 e Ft. Új beruházást sem 2016-ban, sem 2017-ben nem valósít meg. A -400e Ft elhatárolt vesz­teségből 250e Ft-ot tud az adózó érvé­nye­síteni, így a minimum-adóalap (1 300 e Ft) után fizeti meg az adót, és -150 e Ft-ot veszteségként tovább­visz. A bevallás sorai így a következőképpen alakulnak:
[Megjegyzendő, hogy a 20. sor adata a jelen példa szerinti esetben pusztán összehasonlítási célt szolgál a bevallásban.]
 

2. Új beruházások miatti veszteségleírás

A meghatározott feltételeknek [Katv. 20. § (7) bekezdés] megfelelő új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések erejéig leírható a veszteségállomány (a ko­rábbi és a tárgyévi veszteség is) a teljes adóalap terhére, vagyis akár a minimum-adóalap „rovására” is. 
E veszteségleírási szabályoknál tehát kettős korlátra kell figyelemmel lenni: levonható összeg 
• az új beruházási érték, illetve 
• a korábbról hozott veszteségnek a tárgyévi negatív tőke- és osztalékműveletek korrigált eredményével nö­velt összege 
közül a kisebb érték. 
Átmeneti szabály [Katv. 32. § (11) bekezdés] biztosítja, hogy a korábbi kivás adóévekben megvalósított, de a vesz­teségleírás során még figyelembe nem vett beruházási érték ne „vesszen el”, ugyanis a korábbról hozott vesz­teség erejéig ezen összegeket a rendelkezés 2017. adóévi kifi­zetésnek tekinti. Tehát, ha például az adózó 2016. évben új beruházást valósított meg 1 400 e Ft összegben, és veszte­séges volt 2016-ban, a pénzforgalmi szemléletű eredménye -1 500 e Ft volt, akkor 2017-ben a teljes adóalap terhére figyelembe vehető az 1 400 e Ft-os beruházási összeg.
Az új beruházások miatti adóévi kifizetések összege a 17. sorba kerül, a még figyelembe nem vett, korábbról „továbbhozott” beruházási érték pedig a 18. sorba.
A fentebb említett korlát figyelembevételével a bevallás 19. és 20. sorába beírt összegek hasonlítása révén kerül meg­határozásra a „végleges” kiva alap, mely a 21. sorba kerül át. A továbbvihető veszteség és a továbbvihető beruházási érték tájékoztató adatként a B) blokkban kerül feltüntetésre.
 
Példák a veszteségleírásra
1. Az adózó 2016. adóévi pénzforgalmi szemléletű eredménye -2 500 eFt (más, korábbi vesztesége nincs), 2016-ban új beruházást valósított meg 1 800 e Ft értékben. 2017-ben a tőke- és osztalékműveletek egyenlege +300 e Ft, a személyi jellegű kifizetések összege 2 400 e Ft. 
A veszteségek leírása a kö­vetkezőképpen alakul: a vesz­teségál­lo­mány­ból a pozitív egyen­leg terhére leírható 300 e Ft (tehát a tőke- és oszta­lék­műveletek egyenlege 0-ra csökken); 1800 e Ft pedig a kedvező szabályok alapján, vagyis levon­ható a személyi jellegű kifize­tésekből: 2 400 e Ft – 1 800 e Ft = 600 e Ft, ez lesz a 2017. évi kiva-alap. A továbbvihető vesz­teség 400 e Ft. Továbbvihető beruházási összeg már nem maradt.
 
2. Az adózó korábbi adóévekben felhalmozott, még le nem írt vesztesége 1 700 e Ft. 2017. évben a tőke- és osz­ta­lékműveletek egyenlege +200 e Ft, a személyi jellegű kifize­té­sek összege 1 400 e Ft. A 2017-ben megvalósított új beruházások értéke 1 900 e Ft. 
Az új beruházásokra tekintet­tel a teljes veszteség­állományt figyelembe veheti (1 900 e > 1 700 e), a 2017. évi teljes adóalapja (200 e Ft + 1 400 e Ft = 1 600 e Ft) „lenullázása” után marad 100 e Ft továbbvihető vesz­teség, az új beruházási ér­ték­ből ennek megfelelően szin­tén 100 e Ft vihető tovább.
 
3. Az adózó nem rendelkezik korábbi veszteséggel. 2017-ben az új beruházásai miatti tárgyévi kifizetések összesen 
1 200 e Ft-ot tesznek ki, a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye –600 e Ft, a személyi jellegű kifizetések összege 1 500 e Ft. Az új beruházásokra tekintettel lehetősége van már a tárgyévi veszteségének a leírására (a beruházási összeg arra bőven fedezetet nyújt), ennek következtében 1 500 e Ft – 600 e Ft = 900 e Ft lesz az adóalapja. Mivel továbbvihető vesztesége nincs, így a fennmaradt beruházási értéket sem tudja tovább görgetni.
Ha ugyanezen adózó adatait csak annyiban mó­dosítanánk, hogy rendelkezik 2017. előtti veszte­ség­gel 800 e Ft értékben, akkor a következő eredményre jutnánk:
a teljes veszteségállomány 600 e Ft + 800 e Ft = 1 400 e Ft; az új beruházásokra tekintettel érvényesíthető összeg 1 200 e Ft (tehát nem fedezi a teljes veszteségállományt), az adóalap összege: 1 500 e Ft – 1 200 e Ft = 300 e Ft. Továbbvihető veszteség 200 e Ft, továbbvihető beruházási összeg nincs.

IV. Az adó összege, tájékoztató adatok

Az előzőekben bemutatott levezetés eredményeképpen kialakult kiva-alap 14%-a a 2017. adóévi kisvál­lalati adó összege (22. sor), melyből az adóévre már bevallott adóelőlegek össze­gét levonva kapjuk meg a fizetendő/visszaigényelhető adót (mely előjelhelyesen kerül a 24. sorba). A 17KIVA-02-es lap C) blokkjában bizonyos tájékoztató adatok is helyet kaptak, melyek az adózó összes bevételére, adózás előtti eredményére, a kedvezményezett foglalkoztatottak számára, az átlagos statisztikai állományi létszámra, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékére vonatkoznak (27-31. sorok).
A bevallás kitöltő-ellenőrző programja akként került ki­ala­kításra, hogy „vezeti” az adózót: a szükséges adatok be­írása után az adóalapot és az adó összegét automatikusan megkapjuk, ezzel tovább egyszerűsödik a dolgunk. A kiva 2017-től hatályos szabályainak megértésében segít­séget nyújtanak továbbá az adóhatóság honlapján (az Adó/Kis­vállalati adó menüpontban) megtalálható információk is. 
 
Az alábbi diagram a kiva-alanyok számának növekedését mutatja be, melyen jól érzékelhető a 2017-től hatályba lépett egyszerűsítés hatása a potenciális adóalanyokra, illetve a 2017. év végén lezajlott népszerűsítő "kampány" eredményessége.
Szerző: 
dr. Rabné dr. Barizs Gabriella
Évfolyam: 
2018. március:03
Szám: 
04
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

GDPR - 2018.05.25. Uniós Adatvédelmi Rendelet

$
0
0

Szinte minden vállalkozást érint az Európai Unióban!

 

Ön felkészült már? - Mi tudunk segíteni!

 

Az EURÓPAI UNIÓ kötelező rendeletet alkotott a személyes adatok kezeléséről, amely gyakorlatilag minden vállalkozást érint. A BÍRSÁG igen magas, a világpiaci forgalom 4 %-át vagy maximálisan 20 millió euróig.

 

GDPR Európai Adatvédelmi Rendelkezés

 

A Minta Iratcsomagban benne vannak a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, kérelmek, bejelentések, tájékoztatók. A csomaghoz oktató videók és részletes szöveges leírások is készülnek, az egyes csomagok árai a benne lévő szellemi termékek hordozta értékekhez képes elérhető és megfizethető szinten lesznek.
Az Iratminták várható megjelenési ideje: 2018. március 30., így még marad elég idő a felkészülésre.

A Basic csomagban a legszükségesebb alap szabályzatok és iratok találhatóak, min. 20 fájl, az ára 100.000,- + Áfa. Ajánljuk a minimális létszámú kis szervezeteknek, ahol egy alaptevékenység van és nincsenek olyan speciális adatkezelések, mint webáruház, kamerák, nincsen sokfajta szoftver és adatbázis.

A Gold csomagban az alapcsomagban foglaltakon túl benne vannak a webáruház tájékoztatók, különböző válaszlevelek, szerződött partnerek szerződés mintái is, min. 27 fájl, az ára 249.000,- + áfa. Az öt főnél nagyobb létszámú cégeknek ajánljuk, ahol akár többfajta tevékenység is van, létezik weboldal, számos ügyfél és dolgozó érintett lehet, s vannak részletes adatbázisok.

A Platina csomagban az előző két csomagban foglaltakon túl benne van kamera szabályzat, üzletmenet folytonossági szabályzat, tájékoztató az adatvédelmi hatóság várható eljárásáról, DPO megbízás, hatásvizsgálat és a gyakorlati szempontból perdöntő tájékoztató az Uniós Rendelettel kapcsolat tévhitekről. A csomagban min. 36 fájl található, az ára 489.000,- + áfa. Már néhány éves cégeknek ajánljuk, ahol akár 10 főnél is több az alkalmazottak száma, ahol vannak akár céges telefonok, laptopok, kamerák, beléptető kártyák, többfajta szoftver és akár reklám tevékenység is.

Rendelését az alábbi e-mail címeken juttathatja el hozzánk info@adatvedelmiiroda.hu vagy rendeles@kompkonzult.hu e-mail címre, 10 % előleg fizetés mellett.

 

Elérhetőségünk: HÁTADAT Szakértő Iroda
 www.adataudit.eu
 info@adatvedelmiiroda.hu
 06 (20)777-9042

 

Szakértői Irodánk a Magyar Szabványügyi Testület és a Magyar Minőség Társaság tagja ISO 9001 belső auditor

 

Az elektronikus ellenőrzés

$
0
0
A technológiai fejlődés következtében az adózók ré­széről már több éve folyamatos és egyre hangsúlyosabb elvárásként fogalmazódott meg annak igénye az adóhatóság felé, hogy az ellenőrzési eljárások során való­sul­jon meg az adózók és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartás lehetősége. Az adózók ezen el­várá­sának jogossága és észszerűsége a NAV ellenőrzési szak­területén, az információtechnológiai eszközök fejlődésével, soha nem volt vitatott, mely a jogalkotó ez irányú döntésével is támogatva, 2018-ban megvalósult.
Bár az elektronikus ügyintézésről számos információ látott már napvilágot, azonban arról, hogy a NAV ellenőrzési tevékenysége során ez milyen jogokat, illetve kötelezettségeket ró az érintett felekre, vala­mint arról, hogy az ellenőrzött adózónak milyen eszközei vannak a kapcsolattartás tényleges gyakorlására, kevés szó esett.
A tisztánlátás érdekében, a cikk az elektronikus ügy­intézés jogszabályi környezetének ellenőrzés köz­pontú összefoglalása mellett, kitér a kapcsolattartás módjának és eszközeinek bemutatására, valamint az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalataira is.
 

Az elektronikus ügyintézés múltja és jelene az ellenőrzésben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, va­lamint az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 2017. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján, az ellenőrzési eljárás folyamán, ide értve a hatósági szakaszt is, elektronikus iratküldésre kizárólag az eljáró revízió részéről kerülhetett sor, mely esetben is csak a meg­bízólevél és az ellenőrzésről szóló tájékoztató levél tárhelyre helyezése valósulhatott meg. Az ellenőrzött adózó a kapcsolattartás formájaként az elektronikus utat nem választhatta, így az ellenőrzéssel kapcso­la­tos beadványait, nyilatkozatait kizárólag személye­sen, postai úton vagy faxon terjeszthette elő az adóhatóságnál.
A témában nagy áttörést és egyben egy újszerű ügyinté­zési módot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szol­gáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénynek (a továbbiakban: Eüsztv.) az elektronikus ügy­intézést biztosító szerv és az ügyfél elektronikus kapcso­latának általános szabályaival, továbbá az elektronikus ügy­intézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködésével kapcsolatos rendelkezései, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendeletben meghatározottak hoztak.
Az Eüsztv. 8. § (1) bekezdés alapján az ügyfél jogosult, illetve a 9. § szakaszban részletezett feltételek esetében pe­dig egyben kötelezett is a NAV előtt ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, melyhez 2018. január 1-jétől a NAV kialakította az ellenőrzések elektronikus ügyintézésének informatikai alkalmazásait. Előbbiek eredményeként biztosítottá vált, hogy mind az adózók, mind pedig az eljáró revízió elektronikus úton tartson kapcsolatot az ellenőrzés teljes folyamata során.
 

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek köre

A 2018. január 1-jén hatályba lépő adóigazgatási rendtar­tás­ról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 36. § (4) bekezdése egyértelműen meghatározza az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét. A hivatkozott jogszabályhely alapján, a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot a havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles adózóval, továbbá mindenki mással, aki az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett.
Az Eüsztv. 9. § pedig az Air. rendelkezéseinek pon­tosí­tá­saként meghatározza, hogy elektronikus ügyintézésre köte­lezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, valamint az államigazgatás megha­tározott szereplői. Emellett az Eüsztv. azt is leszögezi, hogy természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, ellenőrzési aspektusból megközelítve tehát abban az esetben, amennyiben fennállnak az Air. szerinti fenti feltételek. Minden más esetben a természetes személy adózó a jövőben is dönthet úgy, hogy a NAV ellenőrzései folyamán a klasszikus személyes vagy postai úton történő kapcsolattartást választja. 
A fenti sorok alapján jogosan vonhatnánk le azt a követ­keztetést, hogy 2018 januárjától a NAV ellenőrzési eljárásai során már nem tart személyes kapcsolatot az ellenőrzött nem magánszemély adózóval, mely megállapítás termé­sze­tesen nem megalapozott. A kérdést az Air. 36. § (1) bekezdése megnyugtatóan rendezi, hiszen a jogalkotó továbbra is biztosítja a személyes kapcsolattartás lehetőségét az egyes eljárásokban, így az ellenőrzésben is, amennyiben az adott eljárási cselekmény jellege ezt indokolja. Az ellenőrzési gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a revízió például to­vábbra is végezhet helyszíni eljárási cselekményeket, bei­dézheti az adózót személyes megjelenésre. Az ellenőrzött adózó pedig továbbra is gyakorolhatja azon jogait, melyek kizárólag az eljáró revízió előtt érvényesíthetőek, mint pél­dául az irat­betekintési jog vagy a jegyzőkönyv meg­ismerése.
Az Eüsztv. megalkotásának egyértelmű szándéka az elektronikus ügyintézés általános jellegű elterjesztése volt, mely­nek eredményeként az ügyfél és az állam közötti eljárások felgyorsulhatnak, míg az egyes feleket terhelő adminisztratív terhek pedig csökkenhetnek egy korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatás nyújtása mellett. Előbbieket figyelembe véve, az ellenőrzésben megvalósuló elektronikus kapcso­lattartás legfőbb célja tehát annak biztosítása, hogy az adózók az eljárás során az adóhatóság felé történő adat, illetve információ (pl. nyilatkozat, észrevétel, fellebbezés, stb.) átadá­sát a postai út vagy személyes megjelenés mellőzésével tudják teljesíteni, továbbá az eljáró revízió az eljárás során keletkező iratokat (pl. jegyzőkönyv, végzés, határozat, stb.) is elektronikus formában juttassa el az ellenőrzött adózó vagy képviselője részére. Azon eljárási cselekmények, illetve dokumentumok esetében, melyek lefolytatásához, előállításához, ellenjegyzéséhez vagy akár kézbesítéséhez az adózó sze­mélyes közbenjárása szükséges, az elektronikus kapcsolat­tar­tás fenntartása nem célja az adóhatóságnak. 
Fentiek alapján, az elektronikus kapcsolattartásnak a jog­szabályi keretek és az észszerűség határain belül kell megvalósulnia, hiszen a személyes kapcsolat az ellenőrzések egy részében, illetőleg egyes szakaszaiban nem mellőzhető, azonban az elektronikus kommunikáció lehetőségéből adódóan, jelentős mértékben csökkent­hető.

Az elektronikus kapcsolattartás módja

Az ellenőrzési szakterület tevékenységének sajátosságai okán a kapcsolattartás az adóigazgatási eljárásokat te­kint­ve kétirányú. Előbbiekből adódóan egyrészt biztosítottá vált az ellenőrzés során keletkező iratok elektronikus to­vábbításának lehetősége, másrészt az adózók részére is kia­lakításra kerültek a revízió felé továbbítandó dokumentumok elektronikus küldésének eszközei. 
A NAV az ellenőrzési eljárásokban megvalósítandó elektronikus kommunikáció informatikai kereteinek megha­tá­rozása során a kialakítandó informatikai rendszer­rel szem­ben egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg:
1. A rendszernek biztosítania kell, hogy az ellenőrzési eljárás során keletkezett elektronikus dokumentumokat a NAV elektronikus úton küldje az ellenőrzött adó­zó részére, illetve az adózó által a revízió részére küldött iratokat a NAV elektronikus úton tudja fogadni.
2. Az adatforgalom kivétel nélkül az adózó és a NAV tárhelye, informatikai rendszere között történjen.
3. Az adózók számára ne jelentsen plusz fejlesztési beruházást az elektronikus adatküldés.
4. Az ellenőrzésben részt vevő adóellenőrök számára le­hetőség szerint egyetlen informatikai rendszeren ke­resztül legyen biztosított az adatok elérése, illetve küldése.
Fenti célkitűzéseket figyelembe véve, valamint szem előtt tartva azt a szempontot, hogy az adózókkal történő elektronikus kommunikáció egy már kialakított, általuk is meg­szokott csatornán keresztül történhessen, az elektronikus dokumentum adózók általi küldésére, illetve fogadására az alábbiak szerint van lehetőség.
 

Dokumentumok adózók általi küldése

Az ellenőrzött adózó által küldeni kívánt elektronikus iratok fogadásának biztosítására a NAV egy új, ellenőrzés spe­cifikus ÁNYK nyomtatványt alakított ki Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során, röviden ELLUGY néven. A nyomtatvány mindenki által könnyen, mindössze néhány, az ügy azonosítása szempontjából alapvető adat rögzítésével kitölthető. Az ellenőrzött adózónak vagy képviselőjének az ellenőrzés ügyszámát, a vizsgált adó­zó adóazonosító számát, illetve nevét kell rögzítenie, vala­mint ki kell választania, hogy milyen irattípust kíván küldeni az eljáró revízió részére. Az elektronikusan küldhető iratok tekintetében nincs megkötés, az adózó valamennyi, korábban postai vagy személyes úton, illetve fax útján küldött beadványa, így többek között meghatalmazás, nyilatkozat, iratpótlás, észrevétel vagy bármilyen egyéb irat elektronikus úton teljesíthető. Fontos információ, hogy a jogorvoslatra vonatkozó beadványokat nem ELLUGY nyomtatványon, hanem e-Papír útján kell beküldenie az adózónak.
A nyomtatványon jelölni szükséges továbbá, hogy a beadványhoz tartozik-e melléklet, melyet közvet­le­nül az ELLUGY nyomtatványhoz történő csatolással küldhet meg az adózó a revízió felé. A mellékletként beküldhető fájl formátum tekintetében az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz előírásokat, mely alapján valamennyi gyakori fájl tí­pus továbbítható a NAV részére. A nyomtatványhoz csatolható melléklet méretkorlátja jelenleg 50 Mbyte, mely azonban a folyamatban lévő fejlesztés eredményeként a közeljövőben jelentős mértékben kerül majd megnövelésre, biztosítva ezáltal akár egy jelentősebb adózói iratanyag továbbításának lehetőségét.  A melléklet egyértelmű azonosítása érdekében a feltöltés egyetlen korlátja, hogy egy alkalommal kizáró­lag egy darab állomány csatolható, amely azonban lehet több dokumentumot tartalmazó összecsoma­golt állomány (zip file) is.
A nyomtatvány az ellenőrzési ügy azonosítására szol­gáló főlap mellett, természetesen tartalmaz egy szabad szöveges blokkot is, melyen az adózó meg­fogalmazhatja beadványa lényegi elemeit. Az ELLUGY nyomtatvány feltöltésekor az eBEV a befogadott nyomtatvány iktatószámáról minden esetben értesíti az adózót vagy képviselőjét.
Az ELLUGY nyomtatvány kapcsán további fontos in­formáció, hogy jelenleg a nyomtatványt az adózó, a tör­vényes képviselők, az adózó/ügyfél nevében a NAV előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő nyújthatja be, akinek: 
• teljes körű, valamennyi elektronikusan intézhető adóügyre, vagy ennek hiányában
• valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás és elektronikusan teljesíthető bejelentés, beadvány, kérelem, vagy ennek hiányában
• az egyéb, környezetvédelmi termékdíjhoz nem kap­cso­lódó bejelentések, beadványok, kérelmekre rend­sze­resített elektronikus űrlapok benyújtására vonat­kozó jogosultsága 
az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon bejelentésre került, vagy korábbi bejelentése alapján képviseleti jogosultsága a fentiek valamelyikének megfelel. 
Az ellenőrzés során eseti meghatalmazással eljáró meg­hatalmazott – az ez irányú informatikai fejlesztés befejezéséig – e-Papír útján tarthat elektronikusan kapcsolatot a reví­zióval. Szintén e-Papír útján küldhet be dokumentumot (pl. nyilatkozat) az az adózó, aki az eljárás során harmadik félként (pl. szerződéses partner) kerül bevonásba az eljárásba.
 

Dokumentumok NAV általi küldése

A NAV által az ellenőrzött adózó részére küldött dokumentumok tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy 2018. január 1-jétől milyen típusú iratok helyezhetőek ki az adózók tárhelyére. Az eddigiekben megszokott megbízó­levél és tájékoztató levél mellett valamennyi, az eljáró re­vízió által korábban postai vagy személyes úton továb­bí­tott ellenőrzési iratot, így például nyilatkozattételre történő felhívást, idézést, végzést, jegyzőkönyvet, határozatot és valamennyi egyéb hatósági iratot elektronikus úton az adó­zó tárhelyére szükséges helyezni, amennyiben az adó­zó elektronikus ügyintézésre kötelezett vagy azt önként választotta Az elektronikus iratküldés nem csak az adózók mindennapjait könnyíti meg, hiszen az adminisztrációval járó terhek jelentős csökkenése mellett, az elektronikus formában küldött és tárolt dokumentumok a NAV szak­rendszereiben könnyen és gyorsan elérhetőek, visszake­reshetőek lesznek.
Az adótitok védelme érdekében a NAV az elektronikus iratküldés teljes folyamata során, azaz az iratok generálásától egészen a tárhelyre történő helyezésig, folyamatosan ellenőrzi, hogy fennállnak-e az elektronikus kézbesítés lehe­tőségének személyi és tárgyi feltételei, azaz a küldeni kívánt irat a megfelelő képviseleti joggal bíró személy ré­szére kerül-e megküldésre, illetve a címzett rendelkezik-e aktív Cégkapuval vagy KÜNY tárhellyel (korábbi Ügyfél­kapu). Amennyiben az elektronikus iratküldés feltételei a folyamat során megszűnnek, a NAV informatikai rendsze­re hibaüzenet útján tájékoztatja erről az eljáró ügyintézőt vagy a kiadmányozással megbízott vezetőt.
Az elektronikus iratküldésnek NAV oldalán jelentkező alapvető feltétele, hogy az iratot kiadmányozó személy ren­delkezzen elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírással rendelkező NAV alkalmazottak aktuális listája a NAV honlapján közzétételre kerül (http://nav.gov.hu/nav/kozerdeku_adatok/egyedi_kozzeteteli_lista/28_elektronikus_alairasok/elektronikus_alairasok_tanusit...), így az adózó annak hitelességét bármikor visszael­len­ő­rizheti.
 

Az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalatai

Bár messzemenő következtetések alapjául szolgáló tapasz­talatokról az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jei bevezetése óta még korai beszámolni, de az eltelt két és fél hónap eredményei – dacára az indulás nehézségeinek – mégis előremutató, a jövőre nézve pozitív eredményeket hoztak az ellenőrzött adózó és a NAV kapcsolatában.
Az elektronikus kapcsolattartásnak köszönhetően a NAV ellenőrzési szakterületén megvalósulhat a korábbi évek­ben még elképzelhetetlen, személyes vagy postai kap­csolattartás nélküli ellenőrzés. Annak ellenére, hogy az adó­zók többsége még csak ismerkedik az elektronikus ügyintézés jogszabályi kereteivel, illetve az azokból adódó lehetőségek, illetve kötelezettségek gyakorlati megvalósí­tá­sával, már az első tíz hét alatt több száz olyan, jellemzően jogkövetési vizsgálat került lezárásra, ahol az adózó, illetve a revízió kizárólag elektronikus úton tartotta a kap­csolatot.
Az eltelt időszak alatt az adózók részéről folyamatosan növekvő számban érkeznek az ELLUGY nyomtatványok útján küldött beadványok, ami azt mutatja, hogy egyrészt az eljáró revíziók folyamatos tájékozató munkájának, más­részt a NAV honlapján megjelenő tájékoztató információknak köszönhetően az adózók, illetve képviselőik egyre szélesebb körben ismerik és alkalmazzák az elektronikus ügyintézés eszközeit. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 2018 januárjában alig 800 db, 2018 február közepéig már több mint 2.500 db, 2018 március közepéig pedig már több mint 8.000 db ELLUGY nyomtatvány érkezett a NAV-hoz. 
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő adó­zók többsége még aznap vagy az azt követő egy-két napon belül megnyitja a NAV elektronikus küldeményeit és rövid időn belül elektronikus úton megküldi a kért bizonylatokat, nyilatkozatot, melynek eredményeként az ellenőrzések a korábbiaknál sokkal gyorsabban kerültek lezárásra. A jogkövetési vizsgálatok esetében a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az ügyintézési határidő a felére csökkent a korábbiakhoz képest.
Az adózói visszajelzések alapján kedvező fogadtatásban részesült az elektronikus ügyintézés a tekintetben is, hogy az adózók, illetve meghatalmazottjaik gyorsan és hatékonyan tudtak együttműködni a revízióval. Számos, könyv­viteli szol­gáltatást is nyújtó képviselő külön kiemelve érté­kelte a teljes elektronikus ügyintézés lehetőségét, különös tekintettel a bevallás benyújtási határidőkkel terhelt időszakokra. 
Egy új jogintézmény bevezetése a legtöbb esetben szá­mos nehézséggel jár, mely alól nyilvánvalóan az elektronikus ügyintézés sem képez kivételt. Az elektronikus kap­csolattartás tekintetében a nehézségek azonban hatványozottan jelentkeztek, hiszen az eljárásban részt vevő feleknek a jogi szabályozás mellett, az informatikai keretrend­szerrel is meg kellett ismerkedniük. 
A tanulási folyamat várhatóan még soká ér véget. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az állandó meghatalma­zott­ként eljáró képviselők nem hallottak még az ELLUGY nyom­tatványról annak ellenére, hogy megjelenéséről közle­mény jelent meg a NAV honlapján, mely információt több szakmai hírportál is publikált. Az adózók egy része bizalmatlanul áll az elektronikus kapcsolattartáshoz, szá­mos esetben elzárkóznak attól annak ellenére, hogy a fenti­ek­ben hivatkozott jogszabályok szerint elektronikus ügy­in­tézésre kötelezettek, melyre a revízió felhívja figyelmüket.
A kezdeti nehézségek további oka, hogy az elektronikus ügyintézés biztosításához szükséges informatikai fejlesztési feladatok egy időben jelentkeztek a teljes közigazga­tás­ban, ami valamennyi szerv, így a NAV számára is komoly próbatételt jelentett. Bár a működéshez szükséges alapfunkciók biztosítottak, azonban számos olyan fejlesztés van még folyamatban, mely nagymértékben könnyíti majd meg az elektronikus ügyintézést az egyes felek oldalán. 
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a már működő informatikai alkalmazások, funkciók továbbfejlesztése – a felhasználói jelzések, javaslatok alapján – folyamatosan zajlik.  Az elektronikus ügyintézés kapcsán felmerülő jogszabályi és informatikai kérdések megnyugtató rendezése kiemelt feladat valamennyi, így az ellenőrzési szakterületen is. Az adózók, illetve képviselőik elektronikus kapcsolattartásra történő terelésében, a kapcsolattartásra biztosított eszközök megismertetésében a továbbiakban is kie­melt jelentősége, illetve szerepe van az adózókkal közvetlenül kapcsolatot tartó revíziónak, hiszen a személyesen vagy telefon útján történő tájékoztatás, illetve figyelemfelhívás a NAV hivatalos közlemé­nyei­vel együtt tudja eredményesen és hatékonyan elérni, megszólí­tani az adózókat. A kezdeti nehézségek áthi­dalása és gyakorlati kezelése azonban mind az adózók, mind pedig a NAV munkatársai részéről is sok türelmet igényelnek.
 

Összegzés

Az Eüsztv. írásom elején részletezett rendelkezései kö­vetkeztében a NAV oldalán már elvégzett és még be­fejezés előtt álló informatikai fejlesztéseknek köszön­hetően bátran kijelenthetjük, hogy 2018-tól a NAV ellenőrzési tevékenységében, az ellenőrzött adózó és a revízió közötti kapcsolattartás módja tekintetében új időszámítás kezdődött. Az ellenőrzési eljárás során mind az adózó, mind pedig a NAV oldalán keletkező tetemes beadvány, illetve irat elektronikus csatornára való terelésével ugyanakkor nem csak egy kor­szerűbb kapcsolattartási mód valósult meg, hanem lehetőség nyílt egy gyorsabb, hatékonyabb, az ellenőrzött adózó mindennapi gazdasági tevékenységére kisebb mértékben ható ellenőrzés le­folytatására.
Szerző: 
Nemes-Somogyi Krisztina
Évfolyam: 
2018. április:04
Szám: 
05
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Tájékoztató

$
0
0

 

Tisztelt Ügyfeleink!

 

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2018. április 5. és április 10-e között irodánk technikai okok miatt zárva tart.
Ezen idő alatt a megkereséseket csak e-mailben tudjuk fogadni a rendeles@kompkonzult.hu mail címen.
Megértésüket köszönjük!
Kompkonzult Kft.

Gyakran ismételt kérdések a személyi jövedelemadó bevallás kapcsán

$
0
0
A 2017. adóév vonatkozásában a korábbi évhez ké­pest kibővült azok köre, akiknek az adóhatóság elkészítette a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet, külön erre irányuló kérelem nélkül.
Készült adóbevallási tervezet a mezőgazdasági ős­ter­melők és az áfa fizetésre kötelezett magánsze­mé­lyek részére is, akik ezen tervezet segítségével el tud­ják ké­szí­teni az szja bevallásukat, azonban esetükben a köz­re­működésük nélkül nem válik bevallássá a tervezet. Az adóbevallási tervezet szerepe 2018-ban még in­kább megnőtt, hiszen a munkáltatói adómeg­állapítás lehetősége megszűnt, így jelentősen nőtt azok száma, akiknek adóbevallási tervezet készült. A tervezet 2018. március 5-étől vált elérhetővé az ügy­félkapuval ren­delkező magánszemélyek részére, mint­egy két héttel korábban a jogszabályban előírt dátumnál. Az ügyfél­kapuval nem rendelkezők 2018. március 19-éig kér­hették az adóbevallási tervezet pa­pír alapon történő megküldését, ezt követően csak személyesen a NAV ügyfélszolgálati irodáiban kérhe­tő a tervezet papír alapú kiadása. Ügyfélkapus re­giszt­rációt követően min­denki láthatja és módosít­hatja, jóváhagyhatja az elké­szített bevallási tervezetet. Azoknak, akik még nem rendelkeznek Ügyfélkapu regisztrációval, célszerű azt minél hamarabb megtenniük. A NAV vala­mennyi ügyfélszolgálatán, továbbá bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal­ban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi, kerületi) hivatalában, illetve a Magyar Pos­ta Zrt. kijelölt postahelyein is elvégezhető az ügyfél­kapunyitás, amely lényegesen leegyszerűsítheti további adóügyek (pl. illetőség-, és jövedelemigazolás kiadása) intézését is. 
Fontos kiemelni azt, hogy a mezőgazdasági őster­melők és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek a bevallási tervezet adatainak felhasználásával te­hetnek eleget bevallási kötelezettségüknek, vagyis a tervezet adatait ki kell egészíteniük az önálló illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelemre és az azzal összefüggő adókötelezettségekre vonatkozó adatokkal. Ez azt is jelenti, hogy mind az őstermelők, mind az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek részére elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő leteltét kö­vetően nem válik bevallássá, vagyis módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá.
 
Hogyan érhető el az adóbevallási tervezet Ügyfélkapus hozzáférés esetén? 
Az adóbevallási tervezet két úton érhető el:
1) Az adóhatóság honlapjáról (www.nav.gov.hu)
Az e-SZJA 2017 feliratra történő kattintás után, az e-SZJA ikon kiválasztását követően a „Belépés”-re kattintva a rendszer a magyarorszag.hu-ra irányít át. Az ügyfélkapu felhasználónév és jelszó megadása után lehetőség van a bevallási tervezet megtekintésére, módosítására, és az 1+1% -os nyilatkozat megtételére.
2) A www.magyarorszag.hu-n keresztül
Az Ügyfélkapus belépés után a bal oldalon található eSZJA Portálra történő kattintást követően az adózónak lehetősége nyílik a bevallási tervezet megtekintésére, módosítására, és az 1+1% felajánlásáról is nyilatkozhat.
Az e-SZJA portálon azon adózók is megtekinthetik a tervezetüket, akik a 17SZJA jelű bevallásukat 2018. március 5-e előtt már önállóan benyújtották. Mi a teendőjük?
Az adóhatóság az idén küldött az értesítési tárhelyre üze­netet az adóbevallási tervezet elkészültéről, még abban az esetben is, ha március 5-ét megelőzően az adózó már ön­adózóként teljesítette bevallási kötelezettségét, azaz be­nyújtotta a 17SZJA bevallást. 
Ha az adózó korábban önállóan már nyújtott be 17SZJA bevallást, amelynek adataiban változtatni egyáltalán nem kíván, úgy az eSZJA portálon az adóbevallási tervezettel teendője nincsen. Azonban ha az adózó a már korábban benyújtott 17SZJA bevallásának önellenőrzését vagy adózói javítását szeretné kezdeményezni, úgy azt többek kö­zött megteheti az eSZJA portálon elérhető bevallási tervezete segítségével is.
Mi a teendő a tervezettel, ha nem őstermelő, valamint nem áfa fizetésre kötelezett a magánszemély?
Ügyfélkapus regisztráció esetén
Amennyiben az adózó egyetért az adóbevallási ter­ve­zettel és elfogadja azt, akkor a tervezet az ő személyi jövedelemadó bevallásává válik.
Abban az esetben, ha nem ért egyet a bevallási tervezet adataival, akkor a tervezetet az adózónak elektronikus felületen módosítania (kiegészítenie, javítania) kell és be kell küldenie. 
Ügyfélkapus hozzáférés hiányában
Amennyiben az adózó egyetért a papír alapon megka­pott bevallási tervezetben foglaltakkal, akkor további te­en­dője nincs, nem kell azt aláírni, sem visszaküldeni.
Amennyiben nem ért egyet a postai úton megküldött be­vallási tervezetben foglaltakkal, akkor, tekintettel arra, hogy a papír alapon megkapott tervezetet javítani nem lehet, ezért a 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
A nyomtatvány elérhető
• az Általános nyomtatványkitöltő programon keresztül az alábbi linken: http://www.nav.gov.hu/nav/letol­tesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany­kitolto_programok_nav/bevallasok/17SZJA.html
• az új internetes kitöltő felületen a http://nav.gov. hu/szja/szja, linken, ahol ügyfélkapus regisztráció nélkül is használható a nyomtatványkitöltő program és üres bevallás nyomtatására is van lehetőség.
 
Hol lehet véglegesíteni a módosított bevallási tervezetet?
Amennyiben az adózó elvégezte a szükséges módosítá­so­kat, kiegészítéseket, és azokat el is mentette, a „Tovább a beadáshoz”, majd a „Beadás” gomb megnyomását kö­ve­tően küldheti be az adóhatósághoz a módosított terve­zetet. Ezt követően a bevallás státusza „Beküldött” lesz, a Profil oldalon a státusz alatt pedig az „Ön sikeresen be­küldte az adóbevallását” felirat válik láthatóvá.
Ha az adózó nem módosítja, nem egészíti ki a tervezetet, úgy az jóváhagyás nélkül is – az őstermelőket és az áfa fi­zetésre kötelezetteket kivéve – bevallássá válik 2018. május 22-én.
Mi a teendő, ha az adózó jóváhagyta az adóhatóság által készített bevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül és most mégis változtatni szeretne az abban foglaltakon?
A bevallási tervezet jóváhagyását követően a bevallási ter­vezet érvényes bevallássá válik, ezért abban módosítani már nem lehet. Módosításra csak önellenőrzés útján van le­he­tősége az adózónak, ehhez elektronikus úton vagy pa­pír alapon be kell nyújtania egy 17SZJA bevallást, önel­lenőrzést jelölve a nyomtatvány főlapján. Az önellenőrzés az online kitöltőfelületen is elvégezhető.
 
Hogyan kell eljárni hiányzó igazolások esetén?
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózónak az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Az adózónak lehetősége van arra, hogy a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjesszen elő.
A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továb­bi­akban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani (ideértve az elkészült bevallási tervezet módosítását is), a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül, azaz 2018. évben május 22-ig kötetlen formában megírt, papír alapú bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság Bevallási Főosztályára.
Amennyiben a magánszemélynek nem sikerül beszereznie a szóban forgó kifizetőtől a 2017. adóévben megszer­zett adóköteles jövedelmét tartalmazó igazolást, úgy termé­sze­tesen lehetősége van kérelmet előterjeszteni a NAV adatbázisában szereplő, a kifizető által bevallott jövedelem, adó- és járulékkötelezettség adatainak kiadása ügyé­ben, mely szükséges az éves személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez. A kifizetői adatok, igazolások kikérésére vonatkozó ké­relmet a kifizető székhelye szerint illetékes adóigazgatóság Eljárási és Illeték Főosztályához kell benyújtani.
Az adóhatóság a honlapján egy igazolási kérelem-mintát tett közzé – melynek használata nem kötelező –, amely egyes adókötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgál. 
Az „Egyes adókötelezettségek késedelmes teljesíté­sé­nek (EKKT) kimentésére szolgáló igazolási kére­lem minta” elérhető az adóhatóság honlapjáról a fő­lap bal oldalán található „Letöltések – egyéb” menü­pont alatt az Adatlapok, igazolások, meghatalmazás­minták között.
 
Szerepel-e a családi kedvezmény a bevallási tervezetben?
Miután az adóbevallási tervezet a munkáltatók, kifizetők által beküldött bevallások, adatszolgáltatások alapján készül, ezért a családi kedvezmény abban az esetben szerepel a tervezetben, ha év közben azt – a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján – a munkáltató, kifizető figyelembe vette. Ha év közben az adózó nem kérte a családi kedvezmény összegének figyelembevételét, akkor az a tervezetben nem szerepel, a kedvezményre vonatkozó adatokkal, nyi­lat­kozatokkal a tervezetet ki kell egészíteni. Az év közben érvényesített családi kedvezmény összege is módosítható, az adóbevallásban az adóelőleg-nyilat­ko­zattól eltérően is igénybe vehető a kedvezmény összege. 
 
Megosztható-e családi kedvezmény élettársak között? Ha igen, akkor kell-e igazolni a közös lakcímet, és mivel?
Ha az élettársak mindegyike jogosult a családi ked­vezményre (például a közös gyermekük után), ak­kor akár év közben, akár év végén közösen vehetik igénybe a kedvezményt, ebben az esetben nem kell a kö­zös háztartást bizonyítani. Azonban, ha pél­dául csak a férfi jogosult a családi kedvezményre, akkor azt a bevallásában abban az esetben oszt­hatja meg élettársával, amennyiben közös háztartásban élnek.
A bevallás benyújtásakor nem kell a közös lak­cí­met igazolni, azonban egy esetleges ellenőrzés során azt az adóhatóság vizsgálhatja. Ebben az esetben a közös háztartás biztosan igazolható például a lakcím­kártyával. 
Ha az adózó 2017-ben adószámos magánszemélyként fizetővendéglátó tevékenységet folytatott, melyre a tételes átalányadózást választotta, a bevallásban fel kell-e tüntetnie a bevételt, ha igen melyik sorban? 
Ha készült az adózó részére bevallási tervezet (például azért, mert munkaviszonyból származó jövedelmet is szer­zett 2017-ben), akkor annak 174. sorát kell kitöltenie, ahol szerepeltetni kell a szobák számát és a fizetendő adó összegét (38 400 forint/szoba/év). 
A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátó tevé­kenységet folytató magánszemélynek nem kell a bevételét feltüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban. 
Ha az adóhatóság kifizetői adat hiányában az adózó ré­szére nem készített bevallási tervezet, akkor saját magának kell elkészítenie szja bevallását. Ha az adóbevallási tervezet papír alapon történő megküldését kérte a NAV-tól, akkor tekintettel arra, hogy a tervezetet javítani nem lehet, ezért a 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
 
Az adózó 2017-ben 500 ezer forint bevételt szerzett az őstermelői tevékenysége során. Mi a teendője a bevallási tervezettel?
Ha az adózó által 2017-ben megszerzett éves őstermelői be­vé­tel nem haladta meg az 600 ezer forintot, akkor az őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapí­ta­nia, ezen bevételét nem kell bevallania.
Ha a 600 ezer forint alatti őstermelői bevételen kívül az adózónak nem volt más adóköteles jövedelme 2017-ben, akkor bevallási kötelezettség nem terheli. 
Ügyfélkapus hozzáférés esetén
Ha a 600 ezer forintot meg nem haladó őstermelői be­vételen túl más adóköteles jövedelemmel is rendelkezett 2017-ben, akkor – tekintettel arra, hogy az őstermelők ré­szére elkészített adóbevallási tervezet módosítás, kiegészí­tés nélkül nem hagyható jóvá – az internetes felületen be kell lépni a szerkesztés menübe, majd ezt követően a bevallás a „Mentés” gombra kattintva rögzíthető. Amennyiben az így módosított adatok megfelelőek, úgy a „Tovább a be­adáshoz” gombra kell kattintani, a bevallás benyújtása pe­dig a zöld színű „Beadás” gomb választását követően történik.
Ügyfélkapus hozzáférés hiányában 
Ügyfélkapu regisztráció hiányában, ha bevallási terveze­tét az adózó papír alapon kérte, és az a 600 ezer forint alatti őstermelői bevételen kívüli jövedelmeit is tartalmazza, akkor – miután a papír alapú tervezet módosítása nem le­hetséges – a 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
 
2017-ben 600 ezer forint feletti bevételre tettem szert őstermelőként. Mi a teendőm a bevallási tervezettel?
Ügyfélkapus hozzáférés esetén
Ha az adózó által 2017-ben megszerzett éves őstermelői bevétel meghaladta az 600 ezer forintot és a bevallási tervezet nem tartalmazza a teljes bevételét, akkor  azt ki kell egészítenie az őstermelői bevételre, költségekre vonatkozó és az őstermelői tevékenységgel összefüggő további adatokkal. Ezt követően bevallást a „Mentés” gombbal rögzítve az beadhatóvá válik. 
Ügyfélkapus hozzáférés hiányában
Ügyfélkapu regisztráció hiányában, ha bevallási terveze­tét papír alapon kérte, akkor – miután a papír alapú terve­zet módosítása nem lehetséges – az őstermelői tevé­keny­sége során megszerzett valamennyi bevételét, költségeit és az őstermelői tevékenységgel összefüggő további adatokat is tartalmazó 17SZJA bevallást kell benyújtania 2018. május 22. napjáig.
 
Az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni „adókedvezmény érvényesítése” (rendelkezés az adóról) az adóbevallási tervezetben megjelenik-e, illetve azt milyen módon lehet érvényesíteni? 
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánsze­mély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által kiadott igazolás alapján teheti meg. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
Az állami adóhatóság által elkészített bevallási tervezet az adatszolgáltatás következtében tehát az önkéntes pénztári rendelkező nyilatkozatot is automatikusan tartalmazni fogja. 
Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a ma­gánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási ter­vezetben feltüntetett önkéntes kölcsönös pénztári nyilat­kozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet 2018. május 22-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti. Abban az esetben azonban, ha például több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik az adózó, akkor a rendelkező nyilatkozat meg­tételéhez az ő közreműködése is szükséges.
A papír alapú bevallási tervezet adataiban javítani nem lehet, azonban ha az adóhatóság nyilvántartása szerint több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik és a 2017. év során több pénztárhoz is teljesített befizetést az adózó, úgy a bevallási tervezethez 17SZJAK elnevezésű nyomtatványt csatolunk, melyen megjelölheti azt a pénztárt, ahová az utalást kéri. Ebben az esetben csak a 17SZJAK nyomtat­ványt kell kitölteni, melynek visszaküldésével válik a bevallási tervezet az adózó személyi jövedelemadó bevallásává, az összeg kiutalása a beérkezés időpontjától számított 30 napon belül történik. 
Amennyiben a bevallási tervezet mellé nem kapott 17SZJAK kiegészítő nyilatkozatot, mert a bevallási terve­zetet más okból történő módosítása vagy kiegészítése szük­séges, akkor a 17SZJA nyomtatványon kell bevallását be­nyúj­tania, melynek 17SZJA-02-es lapján jelölheti meg a pénz­tárt, ahová az utalást kéri.  
Ha az adózó ügyfélkapus regisztrációt létesít, úgy az adóbevallási tervezetét 2018. március 5-étől érheti el ügyfél­kapuján keresztül az erre a célra létrehozott elektronikus felületen, ahol az adatokat 2018. május 22-ig ellenőrizheti, javíthatja, kiegészítheti. Itt lesz lehetősége arra, hogy több rendelkezésre jogosító önkéntes pénztári tagsága esetén megjelölje, hogy melyik pénztárhoz kéri a kiutalást.
Az egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári befizetésről szóló igazolást egyik esetben sem kell az adózónak beküldenie a hivatalunkhoz, fontos azonban hogy elévülési időn belül (2023. december 31-ig) meg kell őrizni.
 
Milyen esetekben küld az adóhatóság kiegészítő nyilatkozatot az adóbevallási tervezettel együtt?
Erre akkor kerül sor, ha az adózó közreműködése szüksé­ges a pótlólagos adatközléshez. Ilyen esetek lehetnek az alábbiak:
• Amennyiben a magánszemély az adóhatóság nyilván­tar­tása szerint több önkéntes pénztári tagsággal ren­del­kezik és a 2017. év során több pénztárhoz is teljesí­tett befizetést, úgy a bevallási tervezethez 17SZJAK elnevezésű nyomtat­ványt csatol az adóhatóság, me­lyen az adó­zó megjelölheti azt a pénztárt, ahová az utalást kéri. 
• Ha az adózó tervezete visszaigényelhető adót tartalmaz és a bevallási tervezetét papír alapon kapta meg, melyhez ezt a kiegészítő nyomtat­ványt is kézhez kapja, amelyen nyilatkoznia kell arról, hogy mely számlaszámra, vagy postai címre kéri a visszaigényelhető adója kiutalását. A kiutalásra nyitva álló 30 napot e nyilatkozat beérkezésétől kell számolni.
• Amennyiben adott a részletfizetés lehetősége, úgy nyilatkozhat a magánszemély, hogy kíván-e élni vele.
 
Mennyi időn belül történik a visszaigényelhető adó kiutalása a bevallási tervezet esetében? 
Az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. 
Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az adóhatósághoz, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a ma­gánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.
Ha a magánszemély a bevallási tervezetét papír alapon kapja meg, úgy a bevallási tervezettel egyidejűleg egy űrlapot is kézhez kap, amelyen legkésőbb 2018. május 22-ig nyilatkozni kell, hogy a visszaigé­nyelhető adó kiutalását mely számlaszámra, vagy posta­cím­re kéri. A 30 napot ezen nyilatkozat beérkezésétől kell számolni. Amennyiben a fenti határidőig a magánszemély nem küldi vissza a nyilatkozatot, úgy utólag a 1817 jelű nyomtatványon van lehető­sé­ge kérni az adótöbblet kiutalását. 
Ha az adózónak a papír alapon megkapott bevallási tervezetet más ok miatt is módosítania vagy kie­gészítenie szükséges, akkor 17SZJA nyomtatványon nyújthatja be bevallását, melynek főlapján a (D) blokk­ban kell a visszaigénylési adatokat szerepel­tetni.
Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek ese­tében a 30 napos kiutalási határidőt a bevallási tervezet online felületen történő jóváhagyásától, vagy módosításától kell számolni. 
 
Ha a bevallási tervezet befizetendő személyi jövedelemadót tartalmaz, milyen mód(ok)on, lehet azt befizetni? 
Az adózók a következő módokon tehetnek eleget a fizetési kötelezettségüknek, ha a bevallással egyidejűleg fizetendő személyi jövedelemadójuk mutatkozik:
• Az online felületen (e-SZJA portálon) bankkártyás fizetéssel;
• Lakossági folyószámláról átutalással, melynek során a közlemény rovatban fel kell tüntetni az adószámát vagy adóazonosító jelét. (NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifize­tőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353);
• A NAV ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel.
• Ügyfélkapun keresztül, az eBEV portálon történő adószámla lekérdezéshez kapcsolódóan VPOS fizetéssel;
• Készpénz-átutalási megbízással, azaz csekken, amit a CSEKK telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rend­sze­rén keresztül a 1819-es telefonszámon igényelhet.
Az előzőekben kiemelt kérdéseken kívül további gyakori kérdés-válaszokat tartalmaz az az összefoglaló anyag, ami az adózókat segíti alapvető információkkal, s mely megtalál­ható az adóhatóság honlapján az új SZJA aloldalon, az „Információk a bevallásról” cím alatt. 
Szerző: 
dr. Sütő Zsuzsanna
Évfolyam: 
2018. május:05
Szám: 
06
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Diákok nyári munkája

$
0
0
A tanulók, hallgatók közül sokan munkába állnak a nyári szünet idején. A diákok munkavállalása a leg­na­gyobb számban továbbra is iskolaszövetkezeten keresztül valósul meg, ezért a cikk középpontjában az iskolaszövetkezetre és a vele szerződéses jogviszonyban álló természetes személy tagokra vonatko­zó rendelkezések állnak. Emellett a cikkben röviden helyet kapnak az egyéb foglalkoztatási formák és a hozzájuk kapcsolódó alapvető előírások, adózási szabályok, hiszen a tanulók alkalmazása pl. határozott idejű munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében is történhet. 
 
Mikor állhat munkába a diák?
Az Mt.1 szerint a munkavállalás alsó korhatára a 16. életév, ugyanakkor az iskolai szünet idején az a nap­pali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is vállalhat munkát, aki a 15. életévét be­töl­tötte. Egyebekben 16 éves kor előtt jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység a gyámhatóság engedélyével végezhető.
Megjegyzést érdemel, hogy a 18 év alatti munkavál­laló törvényes képviselőjének hozzájárulásával köt­het munkaszerződést, ahogy az iskolaszövetkezet kor­lá­tozottan cselekvőképes tagjának jognyilatkozata érvényességéhez is szükséges a törvényes kép­viselő beleegyezése. 
 
I. Az iskolaszövetkezeti tag munkavégzése
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a to­vábbiakban: Szövtv.) II. Fejezete rendelkezik az iskolaszövetkezetekről az Egyes sajátos szövetkezetek alcím alatt. A 2016. év közben történt átfogó módosí­tás és a 2017. év eleji újabb módosítás óta a jogszabályi környezet nem változott jelentős mértékben. Az iskolaszövetkezet alapvető feladata továbbra is a nem­zeti köznevelésről szóló törvény2 szerinti közép­fokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, valamint a nem­zeti felsőoktatásról szóló törvényben3 meghatározott felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hall­gatók munkavégzési feltételeinek megteremtése, gyakorlati képzésük elősegítése.
Az iskolaszövetkezet tagja egyrészt az előzőek szerinti nevelési-oktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény, másrészt a nevelési-oktatási intézménnyel vagy felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló természetes személyek4, akik személyes közreműködésre kötelezettek. A gazdasági együttműködést, továbbá a sze­mélyes közreműködés módját a tagsági megállapodásban kell rögzíteni, valamint a tagsági megállapodás tartalmazza az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése kö­rébe tartozó konkrét feladatokat is. A személyes közre­mű­ködés teljesíthető az iskolaszövetkezet által harmadik sze­mély részére nyújtott, ún. külső szolgáltatás keretében is. Külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony esetén az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag között tagsági megállapodáson alapuló sajátos jogviszony jön létre. Az így létrejött jogviszonyra fő szabály sze­rint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni az Mt.-nek a Szövtv-ben meghatározott egyes munkajogi sza­bályaira is. 
Amennyiben a személyes közreműködésre külső szolgál­tatás keretében kerül sor, akkor a tagsági megállapodás mellett a feladatteljesítés megkezdéséhez szükséges az is­ko­la­szövetkezet és a tag között egy olyan írásbeli megál­lapodás is, amelyben a felek rögzítik – egyebek mellett – a szolgáltatás fogadójának személyét, a teljesítendő konkrét feladatot, a tag díját és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegét.
Az iskolaszövetkezet továbbá külön megállapodást köt a szolgáltatás fogadójával.
Abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményi tag szakiskola vagy szakközépiskola, akkor az iskolaszövetkezet gyakorlati képzési feladatokat is elláthat, ehhez azonban rendelkeznie kell a gyakorlati képzés megszervezé­séhez szükséges feltételekkel.
Az iskolaszövetkezeti tagot megillető juttatásokkal össze­függő garanciális szabályok közül elsőként említendő az a rendelkezés, amely szerint a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetke­zetek szá­mára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló 274/ 2017. (IX. 21.) Korm. rendeletben meghatározott mini­má­lis összeg. Ennek alapján az iskolaszövetkezet számára fizetendő szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimál­bér/garantált bérminimum egy órára vetített összegének 1,178-szorosával5, amely levonás, visszatérítés vagy kedvez­mény útján nem csökkenthető. 
A fentiekhez kapcsolódó előírás alapján az iskolaszövetkezetnek az éves nettó árbevétele legalább 85%-át a tagok között fel kell osztania, méghozzá személyes közreműkö­désük arányában.
Az iskolaszövetkezet számára előírt kötelezettség to­váb­bá egy oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létre­hozása, melyben az adózott eredményének (nyereségé­nek) legalább 10%-át köteles elhelyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, kép­zési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szö­vetkezeti vagyonnak minősül. Az oktatási, kép­zési célt szol­gáló közösségi alapban elhelyezett összeget csak célhoz kö­tötten lehet felhasználni. Ez nyújt fedezetet a szövetkezet tagjainak oktatására, képzésére, tovább­képzésére.
A fentiek értelmében tehát az iskolaszövetkezet tagja kü­lönböző jogcímeken részesülhet juttatásban. A tag részére a külső szolgáltatás teljesítéséért kifizetett díjazás az Szja tv.6 szerint az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért személyi jövedelemadó kötelezettség alá esik. Tekintettel arra, hogy a Tbj.7 alapján nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja (25 éves koráig a tanulói, hall­gatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt sem), ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az ebben a formában kifizetett juttatás nem képezi a szociális hozzájárulási adó8 alapját, illetve egészségügyi hozzájárulást9 sem kell utána fizetnie az iskolaszövetkezetnek.
Amennyiben az iskolaszövetkezet az adózott eredményé­ből osztalékot fizet a tagjának, az szintén személyi jövedelemadó kötelezettséget keletkeztet, valamint a tagnak az osz­talék után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a 450 000 forintos hozzájárulásfizetési felső határig.
Abban az esetben, ha az oktatási, képzési célt szolgáló alapból finanszírozzák pl. a tag oktatását, akkor a sze­mélyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a juttatás nagy­sá­gától függően alakul. Az alapból a tag részére az adóévben nem pénzben juttatott jövedelem együttes értékéből a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész béren kívüli juttatásként válik adókötelessé, tehát a tagnak a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell a 15 szá­zalék személyi jövedelemadót megfizetnie. Az előzőek sze­rinti értékhatárt meghaladó juttatás után pedig egyes meg­határozott juttatásként az iskolaszövetkezetnek kell meg­fizetnie a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos mér­té­kű egészségügyi hozzájárulást. 
Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója a számára előírt kötelező szakmai gyakorlatot külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében teljesíti, akkor a ré­szére kifizetett díjazás havi összegéből a minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
Az előzőekben részletezettek szerint biztosítottnak nem mi­nősülő, tagsági megállapodás alapján személyesen közre­működő tag esetében az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vo­nat­kozó tagsági megállapodás keletkezéséről és megszű­né­séről bejelentést teljesíteni az Art.10 1. számú melléklet 14. és 15. pont­jában meghatározottak szerint a ’T1044D jelű adatlapon.
 
II. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás
Ha a tanulót munkaviszony keretében, munkaszerződéssel alkalmazzák, akkor ugyan 18 éves kora előtt a fiatal mun­kavállalókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok vo­natkoznak rá és fokozottabb védelemben részesül, de pl. a munkabérét az Mt. általános rendelkezései sze­rint kell megállapítani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató a diák részére teljes munkaidőben tör­ténő foglalkoztatás esetén a hatályos jogszabályban11 előírt bért (minimálbért/garantált bérminimumot) köteles fizetni. Ugyanakkor a közterhek szempont­jából nincs jelentősége a munkát vállaló személy életkorának. 
A munkaviszonyban álló tanulóra a biztosítási kö­te­lezettség a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiterjed, ezért a foglalkoztatónak bejelentési kötele­zett­sége keletkezik, melyet az Art. 1. sz. melléklet 3.1. és 3.2. pontjában előírt határidők betartásával kell tel­jesítenie a ’T1041 jelű adatlapon.
A diákot biztosítottként járulékfizetési kötelezett­ség terheli, azaz a járulékalapot képező jövedelméből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 8,5 százalék egész­ségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A munkabér az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ezért a tanuló személyi jövedelemadó fizetésére is kö­telezett. A kifizetett munkabér után a foglalkoztatónak 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót12, valamint a szakképzési hozzájárulás13 fizetésére kötelezett munkáltatónak 1,5 százalék szakkép­zési hozzájárulást kell fizetnie.
 
III. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok
Előfordulhat az is, hogy a diákot a nyári szünet alatt a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban foglalkoz­tatják.
A Tbj. speciális szabályokat tartalmaz az ún. mun­ka­végzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüg­gés­ben. Ezek közül fontos kiemelni, hogy megbízási jogviszony esetén a biztosítás csak akkor jön létre, ha a tanuló e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak 30-ad részét14. Amennyiben a kifizetett díjazás alapján a tanuló biztosítottnak minősül, akkor a foglalkoztatót bejelentési kötelezettség terheli. A biztosítotti bejelentést a mun­kaviszonynál leírtak szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a biztosítás elbírálására a kifizetést követően, utólag kerül sor, akkor a bejelentést legkésőbb a biztosí­tási köte­le­zettség megállapítását követő napon kell be­nyújtani.
A megbízási díj az Szja tv. alapján önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mellyel szemben költ­ség­elszámolásra van lehetőség. (A diákok esetében jellemzően a 10 százalékos költséghányad alkalmazására kerül sor.) A költség levonását követően megállapított jövedelemből kell a diáknak megfizetnie a személyi jövedelemadót, valamint a biztosítási jogviszony fennállása esetén a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ha a biztosítás nem jön létre, úgy járulékfizetés sem merül fel.
A kifizetőt szociális hozzájárulási adó terheli az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállására tekintettel a tanuló részére kifizetett jövedelem után. Amennyi­ben pedig a szakképzési hozzájárulás alanya, ak­kor ezt a közterhet is meg kell fizetnie.
A II. és III. pontban említett egyéni járulékok és a szemé­lyi jövedelemadó levonása a kifizető feladata. Ezen túl a kifizető a tanulótól levont egyéni járulékot, személyi jövedelemadót, és az általa fizetendő közterheket a tárgyhó­na­pot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtat­vá­nyon bevallani. A befizetést ugyanezen határidőig kell tel­jesítenie.
A diákot mind a munkaviszonya, mind pedig a meg­bí­zási jogviszonya alapján megszerzett jövedelmével össze­füg­gésben személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség terheli, melynek az adóévet követő év május 20. napjáig kell eleget tennie. 
 
IV. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött munkaviszony
A diák az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo tv.) előírt sza­bá­lyok szerint is foglalkoztatható, mégpedig mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka keretében. Alkalmi munkának minősül az Efo tv. szerinti filmipari sta­tisztaként végzett tevékenység is.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony sza­bályosan akkor jön létre, ha a munkáltató a tanulót a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette az állami adóhatóság felé a ’T1042E nyomtatványon vagy telefonon ke­resztül a 185-ös hívószámon. A bejelentés teljesíthető to­vábbá az internetről letölthető, Egyszerűsített foglalkoztatás-bejelentő alkalmazás segítségével is.
A foglalkoztatással kapcsolatban kizárólag a munkálta­tó­nak kell 500, 1000 vagy 3000 forint összegű közterhet fizet­nie, tanulónként a munkaviszony minden naptári nap­jára vonatkozóan. 
Az Efo tv. szerint végzett munka ellenértéke az Szja tv. alapján bérjövedelemnek minősül. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről akkor kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha az így megszerzett bevétele meghaladja az ún. mentesített keret­összeget, amely a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munka­bér (minimálbér), vagy ha a tanuló részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a garantált bérminimum napibér­ként meghatározott összege 130 százalékának szorzataként határozható meg. A személyi jövedelemadó bevallásban tehát a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell feltüntetni. (A diáknak azonban nem kell bonyolult számítá­sokat végeznie, mivel az adóhatóság számára is elkészíti az adóbevallási tervezetet.)
A filmipari statisztaként végzett – Efo tv. hatálya alá tar­tozó – alkalmi munkából származó bevételből nem kell jöve­delmet megállapítani és bevallást sem kell benyúj­tani.
A közteherfizetésen kívül a munkáltató kötelezettsége a ’08-as bevallás beadása. A bevallás és a befizetés határideje ebben az esetben is a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
 
V. A háztartási munka
A háztartási munkára létesített jogviszony szabályai az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosí­tá­sáról, illetve megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvény­ben találhatóak. 
Háztartási munkaként az alábbi tevékenységek végezhe­tők: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. 
A háztartási munkavégzéssel összefüggő rendel­ke­zések mind a tanuló, mind pedig a munkáltatói oldalon álló, szin­tén természetes személy számára kedvezőek. Abban az esetben ugyanis, ha a munkáltató a foglalkoztatást mege­lőzően bejelentést tesz a háztartási alkalmazottról, akkor mentesül az általános szabályok szerinti adó- és járulékfizetés alól. A bejelentés kétféle módon, a ’T1043H jelű adatlapon vagy a 185-ös telefonszámon keresztül teljesíthető. A munkáltatónak háztartási al­kalmazottanként kizárólag havi 1.000 forint összegű regisztrációs díjat kell fizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.
Amennyiben a munkáltató határidőben teljesíti a bejelentést és a regisztrációs díjat is rendben megfizeti, akkor bevallási kötelezettség nem terheli.
A tanuló szempontjából előnyös, hogy a háztartási alkalmazottként megszerzett jövedelme adórendszeren kívüli keresetnek minősül, ezért az sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettéget nem keletkeztet.
 
Végül említést kell tenni arról, hogy a köznevelésről szó­ló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű is­kolai ok­tatás keretében vagy nappali oktatás munka­rendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nem­zeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás kereté­ben tanulmá­nyokat folytató nagykorú magyar állam­polgár egészségügyi szolgáltatásra jogosult, mégpedig a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszű­néséig (a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelése alatt is)15. Az említett tanulónak/hallgatónak tehát akkor sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha pl. egyszerűsített foglalkoztatottként vagy háztartási alkalmazottként dolgozik és a biztosítási kötelezett­ség nem terjed ki rá.
 
 
1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
2) 2011. évi CXC. törvény.
3) 2011. évi CCIV. törvény
4) A jelenleg hatályos szabályozás szerint a természetes személy tagok aránya az iskolaszövetkezeten belül legalább 90 százalék.
5) Az órabér 2018. január 1-től minimálbér esetén 794 forint, garantált bérminimum esetén pedig 1 038 forint.
6) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
7) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (3) bekezdés b) pontja szerint.
9) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
10) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.
11) A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet.
12) Az Eat. rendelkezései szerint munkaviszony esetén a kifizető a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.
13) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény alapján.
14) 2018. január 1-jétől a minimálbér 138.000 forint, melynek 30 százaléka 41.400 forint, az egy naptári napra jutó összeg pedig 1.380 forint.
15) A Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja és a 16/A. §-a szerint.
Szerző: 
Szőke Krisztina
Évfolyam: 
2018. június:06
Szám: 
07
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Szabadság

$
0
0

 

Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy irodánk 2018. június 22 - július 2-ig zárva tart.

Megkereséseiket ezen idő alatt e-mailben juttathatják el hozzánk a rendeles@kompkonzult.hu e-mail címen.

Megértésüket köszönjük!

Kompkonzult Kft.

Mit kell tudni az online számla adatszolgáltatásról?

$
0
0
 
Az Online Számla rendszer célja
Mindannyian jól ismerjük az elmúlt hónapokban már a sajtóban is sokat emlegetett mondatot, misze­rint 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, bel­földi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított szám­lákról.
A belföldi adóalanyok közti ügyletekről történő adat­szolgáltatás nem új keletű kötelezettség, hiszen 2013. január 1-jétől 2 millió forint áfa tartalomtól kö­telező volt a számlák adatait tételesen és utólagosan szolgáltatni (belföldi áfa összesítő), mely tekintetben a jogalkotó 2015. január 1-jétől 1 millió forintra csökkentette az értékhatárt.
A 2018. július 1-jétől alkalmazandó online számla adatszolgáltatás bevezetésével tulajdonképpen ez a kötelezettség alakul át, az értékhatár változása mel­lett legmarkánsabban az adatszolgáltatás módját érintve. 
Az új rendszer bevezetése nem lehet meglepő sen­ki számára, hiszen az elmúlt évek gazdaságfehérítő in­tézkedései, mint az OPG és az EKAER rendszer je­lentős hatással bírtak az áfa bevételek növekedésére és az áfa adórés csökkentésére, mely hazánkban jelenleg 13,7 százalék, szemben a 25,5 százalékos régiós át­laggal.
A kiállított számlákról történő valós idejű, struk­tu­rált formában történő adatszolgáltatás lehetővé teszi az adatok gyors elemzését és azok felhasználásával az ellenőrzés munkájának támogatását, az adócsalások mielőbbi feltárását. 
A rendszer bevezetésének másik oka egy folyamat következő lépcsőjének is tekinthető, hiszen az adóhatóság rendelkezésére álló adatok felhasználásával, kiajánlásával történő szolgáltatás nyújtás az európai gyakorlatba illeszkedően hazánkban már jelen van. Jogos elvárás ugyanis az adóhatóságok felé, hogy a digitális adatrobbanás következtében rendelkezésük­re álló nagyszámú adatot valamilyen hasznosítható for­mában mutassák vissza az adózók számára. Magyar­or­szágon is számos ilyen szolgáltatás működik, gondoljunk a különböző lekérdezési lehetőségekre, de legkomp­lexeb­ben a tavaly bevezetett eSzja rendszer testesíti ezt meg. Az online számla adatszolgáltatás bevezetése ezért az adózók felé nyújtandó adóbürokrácia-csökkentő szolgáltatások biztosítását is megcélozza.
A szabályozás és a rendszer kialakításakor kiemelt szem­pontként fogalmazódott meg az azonnaliság, az emberi beavatkozás nélküli, gép-gép kapcsolaton alapuló adattovábbítás, a kézi számlázás visszaszorítása és lehetőség sze­rint az elektronikus számlázás ösztönzése.
 
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió tagállamainak gyakorlatát megvizsgálva megállapítható, hogy számos tagállam írja elő a számla adatok adóhatóság felé történő kötelező beküldését. Az egyes országok azonban egyedi megoldásokat alkalmaznak a szol­gáltatandó adatok, a határidők és az informatikai meg­oldások tekintetében.
Portugáliában például a számlázási reform keretében elő­írták, hogy a számlák kiállításához, a jogi- és természetes személy adózók kizárólag az adó- és vámhatóság által előzetesen hitelesített számítógépes számlázási programokat használhatnak, kivéve, ha a forgalmuk 100.000 euró vagy annál kevesebb volt az előző adózási időszakban. Azok az adózók, akik a rendelet hatálybalépésének időpontját kö­ve­tően számítógépes számlázási rendszert kívánnak bevezetni, valamint a multinacionális vállalatok számlázási prog­ramját használók szintén hitelesített programokat kötelesek használni. Az adatszolgáltatás utólagos, a SAF-T alapú portugál szabványban kell az adatokat szolgáltatni, de eltérő adatkörben, mint amit a magyar szabályozás ren­del. Az adóalanyok minden kiállított számlát kötelesek megküldeni értékhatár nélkül, függetlenül attól, hogy adóalanyok közti ügyletről (B2B) vagy magánszemélyek felé kibocsátott számlákról (B2C) van szó. Ugyanakkor maga a szolgáltatott adatok köre viszonylag szűk, nem része pl. az adatszolgáltatásnak B2B tekintetben sem az értékesített termék, vagy szolgáltatás. Lengyelországban az adatszolgáltatás a bevallási időszakhoz kötött, Portugáliához ha­son­lóan a SAF-T szabvány alkalmazásával történik, a bekért adatok köre viszont lényegesen bővebb. Lengyelország a számlaadatok szolgáltatása mellett split-payment rend­szert is bevezetett 2018 év elejétől.
Spanyolországban a jogszabály a számlakiállítást köve­tően 4 napos határidőt ad az adatszolgáltatási kötele­zett­ség teljesítésére, ami megengedőbb, mint a hazai sza­bá­lyozás, egyebekben azonban hasonlít a mi rendszerünkre. Ugyanakkor a vállalkozói gyakorlatban jellemzően nap végén megtörténik az adatszolgáltatás. A spanyol szám­laadat szolgáltatási rendszert fel kívánják használni a jelenleg tervekben lévő áfa bevallás ajánlás összeállításához.
Olaszországban kötelező elektronikus számlázást kíván­nak bevezetni az állami beszerzésekre már vonatkozó rend­szer kiterjesztésével, és ehhez kapcsolják az adatszolgáltatást. Az áfa irányelvtől való eltérést a Bizottságtól meg­kérték, 2019. január 1-től fogják bevezetni. Természetesen hosszan lehetne folytatni a sort, hiszen számlaadatok kötelező szolgáltatását vezettek be például Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban is.
A fentiekből látható, számos Európai Uniós tagállam kí­ván rálátást biztosítani az adóhatóság számára a számlázási információkra.
 
Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma
A 2018. július 1-jétől hatályba lépő kötelezettség jogi alapját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. számú mel­léklete, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16. § (9) bekezdése, a számlázó programok adatszolgáltatásának módjára vonatkozó rendet pedig – az EU műszaki notifikációs eljárásán sikeresen abszolvált – a 2/2018. (VI.1.) PM rendelettel módosított 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet és a NAV honlapján publikált Mű­szaki leírás teremti meg.1
A szabályozás értelmében a belföldön nyilvántartásba vett adóalany (így az áfa regisztrált is), valamint az eva alany által egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott 100 000 forint összeget elérő vagy meghaladó áfa tartalmú számlákról (függetlenül azok földrajzi előállítási helyétől) kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás az adózó döntésének függvényében teljesít­he­tő a 100 000 forint alatti áfa tartalmú számlákról is, de csak akkor, ha a vevő is (belföldi) adóalany. Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a fordított adózás alá eső ügyletekre.
Az „alap” számlák mellett a módosító és érvénytelenítő számlákról is adatot kell szolgáltatni, ha az eredeti számla áfa tartalma elérte az összeghatárt, a módosító számlákról továbbá akkor is, ha a módosítás eredményeként éri el az áfa a100 forintos összeghatárt.
A beküldendő adatok körében az Áfa tv. 169. §-ra utal vissza a jogszabály, az abban foglalt adatok szolgáltatása kötelező. Az adózó saját döntéseként több adatot is beküldhet (ez a későbbi lekérdezéseknél még segítséget jelenthet számára), azonban azokat csak az XSD szerinti formátumban teheti meg.
Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a számlázó programmal előállított számlákra és a nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával előállított számlákra is, de az adatszolgáltatás módja és határideje jelentősen eltér. Az online pénztárgép használatával kibocsátott számlákról viszont továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás – függetlenül attól, hogy számlázó programot, vagy kézi számlát használ a vállalkozás – kizárólag az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásnak a NAV Online Számla felületén biztosított regisztrációját követően kezd­hető meg.
Míg a számla kibocsátás tekintetében átalakul (megszű­nik) az utólagos, tételes adatszolgáltatási kötelezettség, ad­dig a számla befogadó adatszolgáltatási kötelezettsége vo­nat­kozásában megmarad a bevalláshoz kötött, utólagos, tételes belföldi összesítő jelentés. Az értékhatár azonban természetesen itt is megváltozik, 1 millió forint helyett 100 ezer forint lesz. Az áfa vagy eva bevallás mellékletében feltüntetendő számla adatok köre ugyan lényegesen szűkebb, mint a kibocsátott számlák esetén, az értékhatár csökkenésével azonban jelentősen megnő az adatszolgáltatással érintett számlák darabszáma. Miután – a későbbiekben leírtak szerint – az Online Számla rendszerben lekérdezhe­tővé válnak azok a számlák, melyen az adott belföldi adóalany vevőként szerepel, és amelyről a számla kiállítója adatot szolgáltatott, könnyebbé válhat az adatszolgáltatási kö­telezettség teljesítése, különösen majd az adatok exportálhatóságának megteremtésével.
 
Az adatszolgáltatás módja számlázó program és kézi számla használatakor
Az adatszolgáltatás – mint ahogyan a fentiekben em­lítettük, az adatszolgáltatás módjától függetlenül – az adózó regisztrációját követően kezdhető meg. Az adat­szolgáltatásra kötelezett adózó nevében az arra jogosult törvényes képviselő vagy állandó meghatal­mazott regisztrálhat (elsődleges felhasználó). A le­kérdezési jogok kiosztását az elsődleges felhasználók (amellett, hogy ők valamennyi adatot láthatnak) te­he­tik meg a másodlagos felhasználók számára. A szám­lázó programból kiállított számlák adatainak szabályoknak megfelelő módon, emberi beavatkozás nélkül, gép-gép kapcsolat útján történő küldéséhez, szükség van egy ún. technikai felhasználó regisztrá­lására is. A számlázó program és a NAV szervere kö­zötti kommunikáció során az adatszolgáltatás a tech­nikai felhasználóval történik, melynek adatait meg kell adni a számlázó program számára.
Programmal történő számlázás esetén a számla­adatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, interneten keresztül a számla kiállítását követően azonnal továbbítani kell a NAV-hoz. Az új szabályozással együtt meghatározza a jogszabály, hogy a számla kiállításának az az időpont minősül, amely időponttal a számlázó program az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatait lezárja. Az adatszolgáltatás ehhez az időponthoz kötő­dik. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatásnak azonnal teljesülnie kell, ha a számlázó program a számla adatait lezárta (előállította), vagyis az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül. Az azonnaliság fogalma nem engedi meg, hogy az adó­zó csak a nap végén csatlakoztassa az eszközét az in­ternetre. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az azonnaliság követelménye az adatszolgáltatás megkezdé­sére vonatkozik, de az adatbeküldés teljes folyamata – főleg a tömeges számlakibocsátóknál – hosszabb időt is igénybe vehet.
A számla kibocsátása és a számla kiállítása nem szi­nonim fogalmak. A számla kiállításának időpontja az az időpont, amikor a számla adattartalma már nem változtatható meg, a számlázó program az adatokat lezárja. Ezzel szemben az Áfa tv. rendelkezése szerint a számlát főszabály szerint az ügylet Áfa tv. szerinti teljesí­téséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kell kibocsátani. Ebből következően a számla kiállításának időpontja vagy egybeesik a kibocsátás időpontjával, de meg is előzheti azt. A rendszer kialakításának fontos szempontja volt, hogy az adatszolgáltató rendszer nem, vagy nem megfelelő működése ne akadályozza az adó­zót a számla kibocsátásában.
Az adatszolgáltatás egy folyamat, mely akkor minősül teljesítettnek, ha az megfelelő módon történt és az adóhatóság rendszere visszaigazolta a sikeres feldolgozást. A feldolgozás eredményéért a számlázó programnak kell bekérdezni és akkor megfelelő az alkalmazás, ha a feldolgozás eredményét az adózó számára értelmezhető formában meg­mutatja. A feldolgozás eredményeként háromféle vá­lasz­ü­zenet érkezhet: rendben (nincs teendő), warning (fi­gyelmeztetés, az adatszolgáltatás feldolgozható, de pl. össze­függés hiba van), vagy error (az adatszolgáltatás nem feldolgozható, blokkoló hiba). Error válaszüzenet esetén az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Hibás adatszolgáltatás akkor is előfordulhat, ha az adóhatóság rendszere feldolgozta az adatokat és elfogadó nyugtát kapott vissza az adózó, azonban észleli, hogy egyéb hiba van az adatszolgáltatásban (pl. minden összegadathoz hozzátett a prog­ramja egy nullát). 
Az adatszolgáltatás nem, illetve késedelmes, hiányos, hi­bás, vagy valótlan adattartalmú teljesítése miatt az adózó szank­cionálható: magánszemély adózó a mulasztással érin­tett számlánként 200 ezer, míg más adózó 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.
Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával törté­nő számlázás – kézi számlázás – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 nap­tári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál na­gyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a szám­lakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.
Ugyanez a webes felület szolgál a hibás adatszolgáltatás, vagy üzemszünet esetén előírt esetleges manuális adatbevitelre is.
Az adatszolgáltatások fogadására készített Online Számla rendszer informatikai szempontból megfelel a nagy teher­bírás, magas rendelkezésre állás, gyors feldolgozás és kie­melt információbiztonság követelményeinek.
 
Az adózók felkészülése
A 2018. július 1-jei kötelezettségre készülve az adózóknak át kell tekinteniük eddigi számlázási gyakorlatukat. Amennyi­ben egy vállalkozás rendelkezik számlázó prog­rammal, akkor – az internetkapcsolat biztosítása mellett – meg kell győződnie arról, hogy az általa használt program 2018. július 1-jétől megküldi az adatokat a NAV számára. 
Mint a fentiekben említettük az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást az adóhatóság rendszere visszaigazolta, vagyis a feldolgozás eredményét a számlázó programnak le kell kérdeznie. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózók számára azonban az is fontos, hogy a lekérdezés eredményét a program az ezzel foglalkozó alkalmazottak, képviselők számára olvasható formában megjelenítse. Ez teszi lehetővé számukra, hogy hi­bás adatszolgáltatás esetén a beavatkozzanak, vagy figyelmeztető üzenetnél megkezdjék a probléma áttekintését. 
Önszámlázás esetén – függetlenül attól, hogy az adatszol­gál­tatási kötelezettség és az esetleges bírság a számla ki­bocsátására kötelezettet terheli – érdemes a partnert a mi­e­lőbbi regisztrációra és technikai felhasználó megképzésé­re ösztönözni, hiszen így lesz biztosított, hogy a szükséges azonosító adatok a kellő időben a program rendelkezésére állnak. 
Abban az esetben, ha az adózó eddig számlatömbből állított ki papír alapú számlát, viszont az új szabályozás miatt nem szeretné az adatokat kétszer – a számlatömbben és az adóhatóság adatszolgáltatásra biztosított webes felületén is – rögzíteni, célszerű áttérnie számlázó program hasz­nálatára. 
Miután a kötelezettség csak adózói regisztrációt követő­en teljesíthető – függetlenül attól, hogy milyen módszer szerint számláz valaki –, szükséges ellenőrizni, hogy van-e a vállalkozás nevében regisztrálásra jogosult személy és ő rendelkezik-e ügyfélkapuval. Tekintettel arra, hogy a má­sodlagos felhasználók jogosultsága differenciált, így az adott személy feladatához szükséges rögzítési, lekérdezési, stb. jogok kiosztási lehetőségét is át kell tekinteni.
A számlázó programok fejlesztői a felkészülést a rendszer be­vezetése előtt közel fél évvel már tesztelési lehetőséggel folytathatták, hiszen a rendszer 2018. január 25. óta teszt-környezetben elérhető. Ezen időponttól az oldalon számos információ, mint például a vonatkozó jogszabályok, gyakran ismételt kérdések, tájékoztatás a regisztrációról is meg­található. A felület tartalma három nyelven – magyarul, angolul és németül – teszi elérhetővé az egyre bővülő tartalmat.
A 2018. július 1-jei éles indulás előtt megnyílik a regiszt­ráció és ezzel egy időben lehetőséget biztosítunk az ügyfe­lek számára az ún. token kérésre, amely lehetővé teszi, hogy a technikai felhasználóhoz kapcsolódó adatokat (felhasználónév, jelszó, kommunikációhoz szükséges generált kulcsok) kipróbálják, hogy az megfelelően került-e beépítésére a számlázó programokba.
 
Az adózók felé nyújtott szolgáltatások az Online Számla rendszerében
Az adatszolgáltatás teljesítésekor a NAV rendszere lefuttat egy ellenőrzést az adatszolgáltatásban szereplő számlák, illetve módosító okiratok tekintetében. A szabályozás értel­mében az adatszolgáltatás akkor teljesített, mint ahogyan korábban írtuk, ha az adózó meggyőződött annak sike­rességéről. Error válaszüzenet esetén a hiba olyan súlyú, hogy az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Előfordul­hat­nak ugyanakkor olyan hibák is, amikor az adatszolgáltatás sikeres, de az adatszolgáltatás, vagy maga a számla vala­milyen hibát tartalmaz. Ezeket a figyelmeztetéseket automatikusan, strukturált formában visszaadja a rendszer a számlázó programnak, melyről az adózó azonnal értesül. A warning típusú üzenetek segítik az adózókat bizonylatolási gyakorlatuk, míg a szoftver fejlesztőket a számlázó prog­ramok működésének javításában.
Az adatszolgáltatással érintett számlákat az adózók a beküldést követően lekérdezhetik, akár kibocsátói, akár befogadói oldalon szerepelnek az adott ügyletben. Ezzel szinte valós időben hozzáférnek akár a vevők is a számla­adatokhoz.
Az adózó lekérdezés szolgáltatás eredményeként a szám­la­kibocsátó meggyőződhet arról, hogy az adott partneri adószám a NAV nyilvántartása szerint létező és érvényes-e.
A felületen biztosított például kimenő számla esetén a ve­vő adószáma, illetve bejövő számla tekintetében az ela­dó adószáma alapján történő lekérdezés lehetősége is.
A rendszer akkor fog teljes körű szolgáltatást biztosítani, ha a hosszabb időintervallumra biztosított tömeges lekér­dezések eredményét exportálhatóvá teszi, mégpedig xls, pdf, csv formátum mellett xml-ben is. Ez a szol­gáltatás jelentős segítséget nyújthat a vállalkozások könyvelési tevékenységet végző szakemberei számára. 
 
Segítség az adminisztrációban – az Online Számlázó
Jelenleg Magyarországon – a bejelentett adatok sze­rint – több mint kétszáztíz ezer vállalkozás használ kü­lönféle számlázó programokat. Ez azt jelenti, hogy a számlaadatok adatszolgáltatási kötelezettségével érintett több százezres potenciális adózói körhöz képest nem meghatározó számú a számlázó progra­mot használó adózók köre, a nyomdai gyártású tömb­ből történő „kézi számlázás” legalább ugyan­olyan nagyságrendű, de feltehetőleg még nagyobb részt tesz ki a számlázási gyakorlatban.
A járulékos adózói terhek csökkentése, a számlázó programok használatának elterjesztése, valamint az elektronikus számlázás ösztönzése érdekében a NAV ingyenesen használható számlázó programot készít a vállalkozások számára. Az Online Számlázó kialakítá­sá­val megcélzott szegmens a kis- és középvállal­ko­zások köre, elsősorban azok, akik a továbbiakban már nem kézi (számlatömbös) számlát kívánnak kiál­lí­tani, de bárki használhatja, aki az általa eddig alkalmazott számlázó program tekintetében változtatni szeretne.
Az Online Számlázó rendszer bármely adózó szá­má­ra elérhető lesz, aki az adatszolgáltatási kötele­zett­ség tekintetében sikeresen regisztrál a NAV Online Számla aloldalán.2 A számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikáció során az adatszolgáltatás a technikai felhasználóval történik, melynek adatait hasonlóan bármely piacon elérhető program­hoz, meg kell adni a számlázó program (Online Szám­lázó) számára. 
Az Online Számlázó – mindamellett, hogy szám­lakiállítás végezhető benne nem adóalanyok részére is – teljesíti mindazokat az elvárásokat, amelyeket az adóhatóság a számlázó programokkal szemben jogszabályok alapján elvár. Így az adatszolgáltatási funkciót mind a számlázó programok automatikus bejelentési kötelezettsége, mind pedig az úgynevezett adatexport kötelezettség tekintetében biztosítja. A prog­ram jogszabályoknak megfelelő működését külső szak­értők is auditálják.
A program használatához el kell fogadni a felhasználási feltételeket, így például azt, hogy a program az Áfa tör­vényben biztosított lehetőséggel élve a belföldi áfa-alanyok számára kiállított számlák adatait a 100 ezer forintos érték­határra tekintet nélkül beküldi az Online Számla rendszerbe. 
A program működése egyszerű, könnyen kezelhető, felhasználói élmény, biztonság és tartalomkezelés tekinteté­ben rendelkezik mindazokkal a fő jellemzőkkel, amelyeket egy hasonló piaci rendszer is nyújt az ügyfeleinek. A rend­szer lehetőséget ad papír és elektronikus számla kiállításra. A számláról és a módosító számláról a véglegesítés előtt megtekinthető az előnézet, amely után megtörténhet a számla véglegesítése. A számla képe letisztult, nyomtatás­ban is esztétikusan jelenik meg.
A számlakiállítás mellett több, a jövőben bővülő ké­nyelmi funkciót is biztosít a rendszer. Így például a felhasználónak lehetősége van partnerek kezelésére; a számla létrehozásakor a partnertörzsben szereplő alanyok közül ki tudja választani a vevőt, akinek az adatai így automatikusan betöltődnek. A partnerek listája könnyen áttekint­hető, rendezhető, a partnerek nevére, címére és adószámára kereshető.
Létrehozható emellett terméktörzs is, amellyel a számla­tételek hozzáadása egyszerűsíthető és gyorsítható a szám­lakiállítás során. A létrehozott termékek listája könnyen rendezhető és kereséssel szűrhető, akár a termék VTSZ/SZJ száma alapján is.
A program által biztosított kényelmi funkciók mellett a számlázással vagy a program működésével kapcsolatos kér­dések megválaszolása is biztosított. A programot használó ügyfelek a 1819-es telefonszámon hívható NAV Infóvonal külön menüpontjában, vagy e-mailben benyújtott, akár szak­mai, akár informatikai kérdés esetén szakszerű tájékoz­tatást kapnak.
A számlaadatok online adatszolgáltatási kötelezettsé­gé­nek teljesítéséhez az adóhatóság egy kényelmesen használható, egyszerűen kezelhető, ám mégis többletfunkciókkal bővített számlázó-program szolgáltatást biztosít a vállal­kozások számára. Az Online Számlázóval egy olyan ingyenesen használható eszközt kapnak az ügyfelek, mely az adókötelezettség teljesítésének könnyítésén túl az adózókat a vállalkozási tevékenységükben is támogatja.
 
Az online számla adatszolgáltatás várható hatásai
Az online számla adatszolgáltatás elsődleges eredményeként jelentős mennyiségű, jó minőségű azonnali adat érke­zik az adóhatóság rendszerébe. A gyors és pontos kocká­zatelemzés támogatja az adóhatóság célzottabb kiválasz­tását és a jelen idejű ellenőrzéseket erősítő tevékenységét, ezáltal a feketegazdaság elleni küzdelem újabb hatékony eszköze áll az adóhatóság rendelkezésére. A gyors kocká­zatelemzés gyorsabb beavatkozást tesz lehetővé, időben kiemelve az adókikerülő vállalkozásokat, ezáltal segítve a jogkövető vállalkozások versenyképességét.
Ügyféli oldalon a bürokratikus terhek számottevő csökkenése várható, hiszen – egyelőre csak – a számlakibo­csá­tónál megszűnik az utólagos adatszolgáltatási kötelezett­ség, azt a számlázó program automatikusan teljesíti. Az on­line számla adatszolgáltatás rendszere megteremti az álta­lá­nos forgalmi adó bevallások kiajánlásának későbbi lehe­tőségét is, ezzel is jelentősen egyszerűsítve az adózói adminisztratív kötelezettségeket.
Az adózók számára biztosított szolgáltatások jelentős mér­tékben támogatják a vállalkozások tevékenységét. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatstruktúra, melyet immár minden számlázó programnak biztosítania kell, lehe­tővé teszi, hogy az adóhatóság rendszeréből lekér­de­zett számlaadatok a könyvelési rendszerekbe egyszerűbben beemelhetők legyenek. Az egységes adatstruktúra segíti a vállalkozást a partneri adatok áttekintésében, vala­mint a könyvelési, könyvvizsgálati tevékenységben, míg az adóhatóságot egy majdani áfa bevallás kiajánlásában.
A számlázó programok adatszolgáltatásának meghatáro­zott struktúrája kikényszeríti, hogy a korábban nem meg­felelően működő számlázó programokat, valamint a helytelen számlázási gyakorlatot az adózók javítsák. A számlázó programok adatszolgáltatási kötelezettsége ugyanis számos olyan helytelen adózói gyakorlatot hozott felszínre például a számlák módosítása tekintetében, amelyet most – tekintettel arra, hogy az eddig megszokott, de nem meg­felelő eljárás az adatszolgáltatásnak gátja lesz – meg kell az adózóknak változtatni.
A differenciált szabályozás, amely a számlázó program használatára ösztönzi a kézi számlázókat, az ehhez biztosított NAV-os ingyenes számlázó program, valamint a struk­turált számlaadat tartalom mind abba az irányba hatnak, amelyek segítik Magyarországon az elektronikus számlá­zás elterjesztését.
Az már most látható, hogy a fentieken túl az Online Szám­la rendszer számos további bővítési és kiaknázási lehe­tő­séget rejt, akár a szabályozással érintett adatkörök, akár az adatok elemzése és abból kínálható szolgáltatások tekintetében. 
Mindezt áttekintve, talán szerénység nélkül mondhatjuk, hogy az online számla adatszolgáltatás, bár kötelezettség­ként írja elő a jogszabály, valójában egy mind a piaci sze­replők, mind az adóhatóság működését hatékonyabbá tevő, remélhetőleg kölcsönös megelégedettségüket eredményező, európai viszonylatban is haladó és előremutató, mértékadó rendszer.
 
Szerző: 
Sinkáné dr. Csendes Ágnes
Évfolyam: 
2018. július:07
Szám: 
08
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Az adószámla-kivonatok és az adószámla elektronikus megtekintése

$
0
0
Kaptam egy levelet a NAV-tól! Tudná ezt valaki ér­telmezni? • Tartozom, fizetnem kell? • Túlfizetésem van, visszajár? • Mit tegyek? Fizessek? Igényeljem vissza?
 
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket a mindennapok során akár a közüzemi szolgáltatóktól kapott szám­lák­kal, vagy levelekkel, akár a Nemzeti Adó- és Vám­hivataltól (a továbbiakban: NAV) érkezett értesíté­sek­kel, kivonattal kapcsolatban. Ha esetleg mégsem va­gyunk érintettek, akkor pedig ismerőseinktől hall­hat­juk az értetlenkedő mondatokat.  
A közüzemi szolgáltatóktól kapott számlákon, ki­mutatásokon, éves elszámolásokon a fogyasztásunk alapján keletkező fizetési kötelezettségeink, az arra beérkezett befizetéseink, illetve ezek egyenlege sze­re­pelnek. Ennek megfelelően pedig látható, hogy tartozással, túlfizetéssel, vagy éppen rendezett egyenleggel rendelkezünk-e az adott szolgáltatónál. Ugyan ezen elvek alapján készülnek a NAV-nál az adószámláról kiállított kivonatok is.
A NAV nyilvántartásának egyik legfontosabb ele­me az adózók adószámláinak vezetése, amely sok esetben egyfajta tükörként is szolgál bizonyos eljárásoknál (pl.: köztartozás felülvizsgálat, adózói minő­sítés stb.) az adózóról alkotandó kép meghatáro­zásánál.
Ezekről az adószámlákról, továbbá amennyiben ké­sedelmi pótlék felszámításával érintett, annak össze­géről, részletezéséről és levezetéséről a jogszabályi köte­lezettségének {az adóigazgatási eljárás részlet­szabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rende­let (a továbbiakban: Adóig.vhr.) 22. § (1) és (2) bekezdése} eleget téve a NAV évente egyszer, október 31-ig értesíti azokat az adózókat, akiknek az adószámlája – ebben az évben - 5.000 forintot meghaladó tartozást, vagy túlfizetést mutat. 
Nyilvánvalóan ezek az értesítések kizárólag akkor érik el a céljukat, ha az adózók az adószámlán nyil­vántartott, illetve az azzal kapcsolatosan közölt adatokat értelmezni is tudják. Sok esetben ez azonban – különösen magánszemélyként – rendkívül bonyolultnak tűnhet.
Mindezeket szem előtt tartva cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy támogatást nyújtsunk az adószámlákról kiküldött kivonatok értelmezéséhez, kitérve az adószámla elektronikus lekérdezési lehetőségeire is. Megkíséreljük bemutatni, hogy ez a feladat sem nehezebb, mint eligazodni bármelyik közüzemi szolgáltatótól kapott számlán.
Mindenekelőtt azonban fontos annak meghatározása, hogy ki az, aki az egyes feltételek fennállása esetén (5.000 forintot elérő egyenleg és/vagy 2017. évi pótlékkötele­zett­ség) sem „várhat” papír alapon kiküldött értesítést az adószámlájáról.
E tekintetben szükséges kiemelni azon változást, hogy az elmúlt években az információ-áramlásban és a kommu­nikációs csatornákban bekövetkezett fejlődést (a papíros ügyvitelt folyamatosan felváltja az elektronikus), továbbá az ehhez igazított jogszabályi környezetet „kihasználva”, lehetővé, illetve bizonyos esetekben kötelezővé vált a NAV számára az adózókkal történő elektronikus kapcsolat­tartás. 
Ennek megfelelően a NAV-tól az adószámlával kapcso­latos „levél” érkezhet postán, vagy elektronikusan is. 
 
I. Postán, vagy elektronikusan?
Tekintettel arra, hogy jelen cikk nem hivatott az elektronikus kapcsolattartás részletszabályainak a bemutatására, így azt csak általánosságban, a kivonat kiküldésével összefüg­gésben érintjük. 
A témakörre vonatkozó részletes ismereteket az ADÓ­VILÁG 2018/01-02. számában, „Elektronikus ügyintézés az adóhatóságnál: a legfontosabb tudnivalók” címmel meg­jelent cikk nyújt. 
Nézzük mi is dönti el, hogy ki kap postán és ki kap elektronikusan értesítést az adószámlájával összefüggésben. A korábbi években ennek meghatározásánál a kiindulópont az volt, hogy a vizsgált időszakban az adózó nyújtott-e be elektronikusan bármilyen bevallást és/vagy adatszolgáltatást a NAV-hoz. Ha igen, akkor részére kizárólag elektronikus tájékoztatást küldött a NAV, annak hiányában pedig papíros formában kapta meg az adószámla-kivonatát, illetve a pótlékértesítőjét.
A vizsgálati feltételekben változást hoztak azonban a 2018. január 1-jével hatályba lépett törvényi rendelkezések, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tör­vény, illetve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szol­gál­tatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.). 
A jogszabályi előírások alapján a NAV írásban, a meg­ha­tározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban részt vevőkkel. 
A kapcsolattartás formáját (papíros, elektronikus) általá­nosságban az adózó választja meg, de ha rá vonatkozóan jogszabály kötelező jelleggel határozza meg annak módját, akkor az mind az adózó, mind pedig a NAV részére köte­lező. (Bizonyos ügyekben természetesen jogszabály kizár­hatja az elektronikus kapcsolattartást is, például amikor az ügyfél személyes megjelenése indokolt.) 
Tehát 2018. január 1-jétől ha az adózó a hivatkozott tör­vények alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az adószámla, illetve a késedelmi pótlék elektronikus lekérdezhetőségéről az Adóig.vhr. 22. § (2) bekezdése alapján kizárólag elektronikus tájékoztató levelet kap, egyéb esetben pedig az adószámla adatairól, illetve a pót­lékáról postai küldeményt. 
Tekintve, hogy a gazdálkodó szervezeteknek/személyek­nek (pl.: gazdasági társaság, ügyvédi iroda, egyéni vál­lalkozó stb.) elektronikus kapcsolattartást ír elő a törvény, így elmondható, hogy az adószámlával összefüggésben számukra többségében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyre (a továbbiakban: KÜNY tárhely) (ügyfélkapura), vagy a Cégkapura helyezi ki a NAV a tájékoztatást. Figyelembe véve azonban, hogy az Eüsztv. alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szerve­zetnek például a lakásszövetkezet, így ezek az adózók az adószámlájuk állapotáról továbbra is papíros formátumban kiküldött kivonattal értesülnek.
A természetes személyek részére törvények kötelező jelleggel nem határoznak meg elektronikus kapcsolattartást, elsődlegesen – amennyiben lehetséges – ezen adózókkal is elektronikus úton tartja a NAV a kapcsolatot. Ha azonban az adózó erre vonatkozóan tiltó nyilatkozatot tesz, akkor a jogszabályi rendelkezések szerint elektronikusan nem értesíthető. 
Ennek megfelelőn a kivonatok kiküldése során, ha a természetes személy (vagy az állandó meghatalmazottja) rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra alkalmas KÜNY tárhellyel és nem tesz elektronikus kapcsolattartást kizáró nyilatkozatot, akkor a NAV papírosan nem küld értesítést az adószámla állapotáról, kizárólag elektronikusan tájékoztatja a lekérdezési lehetőségekről.
*
Az egyes feltételek alapján postai úton megkapott, illetve elektronikusan lekérdezett adószámla esetén az adózó következő feladata annak értelmezése az esetlegesen szük­séges teendők megtétele érdekében. Ehhez nyújt segítsé­get a kivonatok mellé csatolt rövid Tájékoztató levél, to­váb­bá – célja szerint – cikkünk is a következőkben részle­te­zettekkel, elsőként a papíros formátumot áttekintve.
 
II. Papíros formában kiküldött adószámla-kivonatok
Az adózók részére postai úton eljuttatott adószámla-kivo­nat és pótlékértesítő alapvetően négy főbb részre ta­golható:
• ELŐLAP, 
• ADÓNEM-EGYENLEG kimutatása,
• ADÓNEM EGYENLEGEK TÉTELES RÉSZLETEZÉSE, és érintettség esetén 
• NETTÓ PÓTLÉKSZÁMÍTÁSI LISTA.
 
Előlap
A kivonatok előlapja a címzésre és a feladóra vonatkozó adatokon túl további fontos információkat tartalmaz.
Az előlap bal felső részén található adatok utalnak arra, hogy az adószámla-kivonat mely adózóra vonatkozóan ké­szült. 
Természetes személyeknél az adóazonosító jel, tevékeny­ségét folytató egyéni vállalkozónál az adóazonosítón kívül az adószám, gazdasági társaságok esetében pedig az adószám szerepel. Abban az esetben, ha az adózónak vámmal összefüggő kötelezettsége keletkezett, vagy egyéb ezzel kapcsolatos tétel könyvelődött az adószámláján és ren­del­kezik vámazonosító számmal, akkor az is megtalálható a kivonaton. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ezen azonosítók a NAV nyilvántartásának, továbbá a hivatal és az adózók közötti kapcsolattartásnak is fontos hivatkozási elemei. Ennek megfelelően szük­séges tehát, hogy ne csak a hivatal, hanem az adózók is feltüntessék adóazonosító jelüket, vagy adószámukat a NAV-hoz benyújtott valamennyi beadványukon. Mindez lehetővé teszi az egyértelmű beazonosíthatóságot és ezáltal az adott beadvány mielőbbi feldolgozását, az esetleges eljárások lefolytatását. 
Az azonosítókra hivatkozás elősegíti továbbá az adó­zói befizetések pontos beazonosítását és annak haladéktalan lekönyvelését, elszámolását is. Ennek ér­dekében a fizetési kötelezettségek teljesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az átutalás közlemény rovatában, illetve a csekk befizetőazo­no­sító mezőjében mindig az adózó saját adóazonosító jele, adószáma szerepeljen.
A kivonat előlapján további információk szere­pel­nek arra vonatkozóan, hogy a NAV mit tart még nyil­ván az adott adózó általános adatai között, így például gazdálkodók esetén itt olvashatók a műkö­dési állapotára (működő, felszámolás alatti, végel­számolás alatti… stb.), illetve tevékenységének meg­kez­désére vonatkozó adatok is.
Az adózó megszólítását és az általános tájékoztatást követően pedig az adószámla-kivonattal kap­cso­la­tos esetleges észre­véte­lek megtételéhez nyújt se­gítséget.
A megjelölt ügyfélfoga­dási helyen és időpontokban az észrevétel megtehe­tő személyesen az adószámlát vezető illetékes adó- és vámigazgatóság ügyfél­szol­gálatán.
Megtalálható továbbá az előlapon az adószámlát ve­zető adó- és vámigazgatóság címe is, ahova írásban el­küldhető az esetleges észre­vétel. Ehhez a kivonathoz csatolt, továbbá a www.nav.gov.hu internetes oldalról le­tölthető „Észrevétel adószámla-kivonatra és a kapcsolódó késedelmipótlék-értesítőre” elnevezésű nyomtatványt biztosítja a NAV, az ügymenet gyorsítása érdekében.
Természetesen lehetőség van az észrevétel elektronikus benyújtására is az e-Papír szolgáltatás “Adószámla” téma­csoportján belül a https://epapir.gov.huútvonalon, továb­bá az adószámlával, illetve a késedelmi pótlékkal kap­csolatosan egyedi telefonos tájékoztatás is kérhető az ÜCC rendszernek az előlapon feltüntetett elérhetőségén keresztül, a megfelelő azonosítókkal (a NAV-tól igényelhető ügyfélazonosító számmal, illetve a kormányablakokban, okmányirodákban kérhető részleges kódú telefonos azonosítóval). 
Az észrevételek megtétele során szintén hasznos lehet – az adózó azonosítóján túl – a kivonatok iktatószámát, mint hivatkozási számot is feltüntetni, amely szintén megtalálható az előlap bal felső részén.
 
Adónem-egyenleg
A papíros értesítés előlapot követő része, az adónem-egyenleg oldal az adószámla alakulásáról egy összesített, egyenlegszintű kimutatásban nyújt tájékoztatást.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ez a felsorolás átlátható és könnyebben értelmezhető képet ad az aktuális adószámla-állapotról, egyértelműen megmutatja, hogy az adózó melyik adónemben rendelkezik többlettel {TÚLFIZETÉS/ TÖBBLET (FT) (-) oszlop adatai}, illetve melyik adóneme vonatkozásában van elmaradt tartozása, a kivonat előállításáig még rendezetlen befizetési kötele­zettsége {TARTOZÁS/ HÁTRALÉK (FT) (+) oszlop adatai}. 
Az egyes adónemeknek a kivonat készítésekor aktuális egyenlegei az adónemek növekvő sorrendjében jelennek meg a kimutatásban. Ha az adózó egyes speciális vámte­vékenységeinek folytatásához elkülönített vámszakmai biztosíték-, letétszámlával (pl.: 912 - Vámletét letétszámla; 945 - Jövedéki letétek elszámolási számla) is rendelkezik, akkor az azon nyilvántartott egyenleget a kivonaton a töb­bi adónemtől elkülönítve, „LETÉT SZÁMLÁK” megnevezés alatt láthatja. 
Fontos megjegyezni azonban, hogy vannak olyan adóne­mek, amelyek az értesítéseken továbbra sem jelennek meg. Nem érdemes keresni például a 898-as Bűnügyi letétszám­la, a 404-es EKAER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték, vagy a 302-es Háztartási alkalmazottak utáni regiszt­rációs díj adónemek adatait. Ezeket a NAV az adószámla nyilvántartásában elkülönítetten kezeli.
Az egyenlegek áttekintése és az adózó saját nyilván­tartásával történő összevetése során figyelembe kell venni, hogy az értesítéssel közölt egyenleg nem minden esetben a megfizetendő adózói hátralék teljes összegét mutatja. 
Nem jelennek meg a kivonaton közölt egyenlegekben a behajthatatlanság címén törölt tartozások sem. Amennyi­ben tehát az adózónak ideiglenesen behajthatatlanként nyilvántartott tartozása áll fenn, úgy az értesítéssel közölt egyenleg nem a teljes tartozása. Erre az érintett adózók figyelmét a NAV az adónem-egyenlegek felsorolását köve­tően külön tájékoztató szövegben hívja fel. 
Figyelembe kell venni to­váb­bá, hogy az adószámlára kerülő adatok feldolgozása, könyvelése időt vesz igénybe. Ezért előfordul­hat, hogy a kivonaton még nem sze­repel olyan tétel, amelyet a kivo­nat készítését megelő­ző néhány nappal korábban nyúj­tott be, illetőleg fizetett meg az adózó.
Tekintettel arra, hogy a kivo­na­ton kizárólag annak készítéséig könyvelt és esedékes tételek szerepelnek, így az értesítés alapján az előremutató dátummal nyilvántartott tételekről sem tájékozódhatnak az adózók.
Ezt figyelembe véve a közölt egyenleg a késedelmi pót­lék adónemen a kiküldött értesítőben megállapított aktuális pótlékelőírást sem tartalmazza, mivel a megelőző évre felszámított és az értesítéssel közölt pótlék fizetési határideje november 15., a kivonatot pedig október 31-ig pos­tázza a NAV. Cikkünk harmadik részében ismertetettek szerint azonban a NAV elektronikus felületén, az eBEV portálon a megfelelő időszakra történő lekérdezéssel az előremutató tételek – így a felkönyvelt késedelmi pótlék­előírás is – megtekinthetőek az esedékességüket meg­előzően.
Amennyiben az egyenlegek áttekintése után az adózó megállapítja, hogy tartozása, vagy többlete van, és az a saját nyilvántartásában is megmutatkozik, úgy intézkednie kell a szükséges teendőkről.
Olyan tartozás esetén, amelyet az értesítés kézhezvételéig még nem rendezett, a befizetést, vagy túlfizetés esetén a többlet tartozásra történő átvezetésének kezdeményezését, haladéktalanul teljesítenie kell, az esetleges végrehajtás és a további késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében. 
Tartozás hiányában fennálló túlfizetés esetén pedig a visszatérítést a 1817-es számú „Átvezetési és kiutalási kére­lem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatvány benyújtásával, valamint az ÜCC rendszeren keresztül kezdeményezheti.
A befizetések és az átvezetési/kiutalási kérelmek lehet­séges módjairól az adózó a kivonathoz csatolt Tájékoztató levélben kap részletes tájékoztatást. Ha az egyenleges kimutatás alapján azonban az adózó eltérést tapasztal a saját nyilvántartásától, akkor az esetleges észrevé­te­lek, intézkedések megtételét megelőzően érdemes az egyenlegek részletezését is áttanulmányoznia, amely segítséget nyújt annak vizsgálatában, hogy az egyes különbségek miből, milyen könyvelési tétel(ek)ből, vagy az adószámláról esetlegesen hiányzó adatokból adódhatnak.
 
Adónem egyenlegek részletezése

A kivonat az adónemek egyenlegeit tételesen, „Kötelezettség” (kötelezettség és támogatás jellegű té­telek) és „Pénzforgalmi” (a kötelezettségekhez kap­csolódó pénzügyi rendezések: tényleges befizetések; kiutalások/átvezetések) oldalanként elkülönítve is rész­letezi az adózói egyeztetések elősegítéséhez. A részletes kimutatás a megelőző év elejétől, a kivonat elkészítésének időpontjáig könyvelt és esedékes adószámla tételeket tartalmazza. A felsorolásban a meg­előző és a tárgyév adatait (jelenleg a 2017. és a 2018. évi tételeket) szaggatott vonal választja el. Ez is jelzi, hogy visszamenőlegesen a megelőző évre könyvelés már nem történhet, az adatok véglegesek; ezek adják a késedelmi pótlék számításának alapját. A tárgyévi tételek viszont csak tájékoztató jellegűek, mivel a folyamatos feldolgozás és könyvelés következtében az adott évi adatok lezárásáig még változhatnak.
A kimutatás adatait tekintve a „KÖTELEZETTSÉG OLDAL” elsősorban az adózóknak az adókötelezettségeikről – a jogszabályi előírások alapján – benyújtott bevallásaikból (ide értendők az önellenőrzések is) származó adatokat tartal­mazza. Szükséges kiemelni, hogy az adószámlán nem je­lentkezik a bevallás teljes adattartalma, csak a pénz­ügyileg teljesítendő köte­le­zett­ség és/vagy a vissza­igényelhető költségvetési támogatás összege szere­pel. Ezen az oldalon talál­hatóak még a NAV által meg­állapított egyéb köte­le­zettségek (pl.: az ellenőrzés keretében megálla­pí­tott kötelezettség, mulasz­tási bírság, illeték(előleg) stb.), továbbá más jellegű adatok is (pl.: a fizetési könnyítési, mérséklési téte­lek). Egy adott kötelezett­ség típusáról, jogcíméről a „MEGNEVEZÉS” oszlop tar­tal­ma ad szöveges tájékoz­tatást.
A kötelezettség oldalon látható „ESEDÉKESSÉG DÁTUMA” azt az időpontot jelöli, ameddig az adózó a kötelezettségét késedelmipótlék-mentesen fizethette meg, vagy amely naptól az adó-visszaigénylési joga megnyílt. Ezen az oldalon a „+” előjelű összegek megfizetendő kötelezettséget, a „-” előjelűek köte­lezettséget csökkentő tételt, jóváírást, az adózó részére visszajáró összeget jelentenek.
Az adott kötelezettség megfizetéséhez információt nyújt az adónemhez tartozó pénzforgalmi számlaszám, amely a kivonaton az adónem-tábla felett, az adónem kódjával és megnevezésével egyező soron látható. 
Az adószámla „PÉNZFORGALMI” oldalán jelennek meg az adózói befizetések, az adónemről teljesített kiutalások és az adónemek közötti átvezetési tételek. A „TELJESÍTÉS DÁTUMA oszlopban feltüntetett dátumok mutatják azt, hogy ezek a pénzforgalmi tételek milyen időponttal teljesültek, tehát a befizetett összeget a NAV milyen nappal tekinti megfizetettnek, a kiutalást, vagy az átvezetést milyen nap­pal végezte el. Az egyes tételekhez kapcsolódó pénzügyi tranzakció módját – a befizetéseket, a kiutalásokat és az átvezetéseket – a „TÍPUS” oszlopban szereplő kód és annak a kivonat végén elhelyezett magyarázata („PÉNZFORGALMI TÉTÉEL TÍPUSÁNAK MEGNEVEZÉSE”) alapján lehet megkülön­böztetni. 
A pénzforgalmi oldalon szereplő „FIZETÉSI SZÁMLA JELZŐ” oszlop adata azt a pénzforgalmi számlaszámot jelöli, amely számláról, vagy amely számlára teljesült az adott befizetési vagy kiutalási tétel. 
Ezen az oldalon a „-” előjelű tételek jelzik a befize­tést/átvezetést másik adónemről, míg a „+” előjelűek a kiutalást/átvezetést másik adónemre. 
Az egyes adatok további értelmezését az adott könyvelési tételeknél feltüntetett kódok és a kivonat végén elhelyezett megnevezések, magyarázatok is segítik.
 
Nettó pótlékszámítási lista

Azon adózók, akik/amelyek 2017-ben késedelmesen, vagy nem teljesítették valamely fizetési kötelezettségüket, illetve költségvetési támogatást annak esedékességét megelő­zően vettek igénybe és emiatt 5.000 Ft-ot elérő pótlékuk keletkezett, az adószámla-kivonaton túl papíros formátumban kiküldött pótlékértesítőt is kapnak. 
A nettó pótlékszámítási lista a késedelmi pótlék össze­gének részletes és tételszintű levezetését tartalmazza, valamennyi, a nettó pótlék megállapításában részt vevő adónem és könyvelési tétel feltüntetésével. Eltérően azonban a kivonattól a pótlékértesítő kizárólag a 2017. január l-je és 2017. december 31-e közötti tételeket és az azokra felszámított késedelmi pótlékot tartalmazza, mert a pótlék a NAV mindig lezárt időszak adatai alapján és lezárt naptári évre állapítja meg.
A levezetésen a pótlékszámításban részt vevő tételek leg­fontosabb adatain (esedékesség/teljesítés dátuma, megne­vezés, adónemkód, összeg) túl számos további információ is segíti a kiszámítás értelmezését.
Nyomon követhető többek között a „PÓTLÉKALAP” vál­tozása, amely a kötelezettség és a pénzforgalmi tételek össze­sítéséből nettó módon számított hátralék összegét, annak időbeli alakulását mutatja meg. 
A levezetésben megjelenik továbbá az egyes időszakokban érvényes „JEGYBANKI ALAPKAMAT” mértéke is. Ez határozza meg a késedelmi pótlék mértékét, mivel a nettó késedelmi pótlék minden naptári nap után a fennálló tartozásra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része (három tizedes jegy pontossággal).
A pótlékalap (hátralékösszeg) és a jegybanki alapkamat változásának megfelelően a felszámítással érintett év hátralékos időszakokra különül el. Ezek változását és az időszakonként kezelt hátralékos napok számát a „HÁTRAÉKOS IDŐSZAK/ HÁTRALÉKOS NAPOK SZÁMA” oszlopban követheti nyo­mon az adózó. A levezetés külön kimutatja ezekre a hátralékos időszakokra eső „részpótlé­ko­kat”, az „IDŐSZAKI PÓTLÉKOKAT” is, amelyeknek a pótléklista vé­gén, a „PÓTLÉK ÖSSZESEN” me­ző­ben feltüntetett összesítése adja az adott évre felszámított pótlék összegét. Itt az összeg forintosan jelenik meg, mivel a pótlék kiszámítása minden esetben forintosan történik, azonban annak megfizetése és ezáltal az adószámlára történő könyvelése során figyelemmel kell lenni a jogszabályokban meghatározott egyes előírásokra is. Ennek megfelelően az 5.000 forintot elérő nettó késedelmi pótlékot a NAV a természetes személyek és az egyéni vállalkozók esetében forintosan határozza meg és írja elő, a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig az ezer forintra történő általános kerekítési szabályt alkalmazza.
A forintban kiszámított és a levezetésben feltüntetett pótlék összegének kerekítését az adózók a „MEGFIZETENDŐ PÓTLÉK” mezőben láthatják. Ez az az összeg tehát, amelyet a NAV az adózó adószámláján a felszámítással érintett évet követő év november 15-i esedékességgel (mun­ka­szü­neti nap esetén az azt követő munkanappal) elő­ír, és amelyet az adózónak ezen esedékességig kell megfizetnie. Mivel a termé­szetes személyek és az egyéni vállalkozók esetében kerekítés nem törté­nik, így természetesen a fo­rintban kiszámított és össze­sített pótlék lesz a megfi­zetendő pótlék össze­ge is. 
*
Mint részleteztük, papíros formátumú kivonatot és pótlékértesítőt azonban nem minden adózó kap. Amennyiben az értesítési feltételek fennállnak ugyan, de a cikkünk első részében foglaltak alapján az adózó elektronikusan értesítendőnek minősül, úgy adószámlájának alakulását elektronikusan követheti nyomon. 
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az adó­szám­la elektronikus lekérdezése nem kizárólag az elektronikusan értesítendő ügyfeleknek, hanem valamennyi adózónak biztosított, aki ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik.  
 
III. Adószámla és pótlékadatok elektronikus lekérdezése
Az adószámla adatok elektronikusan a NAV elektronikus ügyintézési felületén, az eBEV portálon elérhető Adószámla és pótlékadatok szolgáltatással te­kinthetők meg, illetve tölthetők le különböző formátumokban. A szolgáltatással az adószámla adatokon túl lekér­dezhető továbbá a tárgyidőszakra vonat­kozó, a le­kérdezésig felkönyvelt adatok alapján várható kése­delmipótlék-kötelezettség, továbbá megtekinthető a megelőző évre ténylegesen felszámított és az adószámlán előírt késedelmi pótlék is.
 
Adószámla lekérdezése
Az adószámla lekérdezéséhez bizonyos paraméterek megadása szükséges. Ennek során elsősorban a meg­te­kinteni kívánt időszakra, illetve a formátumra vonatkozó feltételeket kell kiválasztani. 
Az adószámla elektronikus megtekintésére is kiterjedő képviseleti jogosultság, meghatalmazás esetén természe­tesen előfordulhat, hogy a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó több adózó adószámlájának lekérdezésére is rendelkezik jogosultsággal. Ezekben az esetekben a felhasználó az érintett adózó nevének, azonosítójának kiválasztásával irányíthatja, hogy aktuálisan melyik adózó adószámláját kívánja megtekinteni.
Az adatok az elektronikus felületen évenkénti megbon­tásban kérdezhetők le. Ennek megfelelően az időszak vége paraméter megadásával a megtekinteni kívánt év szabályozható. Például ha az adózó a 2016-ban benyújtott 2015. évi SZJA bevallása alapján, 2016. évi esedékességgel könyvelt, kötelezettségeit szeretné leellenőrizni, akkor az időszak végének 2016. december 31-ét kell kiválasztania.  Aktuális dátum megadása esetén a nyitott tárgyidőszak tételei jelennek meg a lekérdezés napjáig. Előfordulhat az is, hogy az adószámlát nem a lekérdezés napjáig, hanem előremutatóan kívánja a felhasználó megtekinteni, pél­dául a jogerős fizetési kedvezmény esetén az egyes rész­letek esedékességeinek ellenőrzéséhez. Míg erre a papíros formában kiküldött kivonatokon nincs lehetősége, addig elektronikusan a „jövőben” – a lekérdezés napjától később – esedékes tételeket is lekérdezheti, az aktuális naptól későbbi dátum megadásával.
A felhasználó az adószámla típusa választási lehető­ség­gel azt szabályozhatja, hogy az adószámláját egyenleges formában (Adónem-egyenleges), illetve tételes részlete­zett­séggel, (Tételes/Lista) tekinti-e meg. Az adószámla adónem egyenleges kimutatása a papíros formában kiküldött kivonat elején megtalálható egyenleges összesítéshez hasonló eredményt ad. Ennek megte­kintésével az ügyfelek az adószámlán nyilvántartott, a kö­telezettség és pénzforgalmi tételek adónemenként összesí­tett egyenlegéről kapnak tájékoztatást.
Részletes adószámla-egyeztetéshez a Tételes (Adószámla-kivonat) lekérdezési lehetőség választása javasolt, mivel ez a formátum tartalmazza az egyeztetésekhez jellemzően szük­séges adatokat. Ezen a kimutatáson az egyes köny­velési tételek a papíros formában kiküldött kivonat adónem egyenlegek részletezéséhez hasonló megjelenítésben, a már ismertetett adattartalommal, „Kötelezettség” és „Pénz­forgalmi” oldalakon elkülönítve jelennek meg. 
A részletes adószámla-egyeztetést a Tételes lekérdezésen túl további adatokkal segíti elő a Lista választási lehető­séggel előállított adószámla megjelenítés.
A Lista esetében az egyes adónemek adatai a kivonattól eltérően nem különülnek el „Kötelezettség” és „Pénzfor­galmi” oldalakra, a tételek egymást követő esedékességi sor­rendben, az adott tételre jellemző adatokkal (pl.: köte­le­zettség összeg esetében az esedékesség dátumának, pénz­for­galom összegnél pedig a terhelés dátumának feltüntetésével) jelennek meg. A Lista lekérdezésével információt kaphat az adózó töb­bek között arról is, hogy az adott tételt milyen bizonylat alapján, illetve milyen jogcímen könyvelte a NAV. Míg a papír alapú, illetve az elektronikusan lekérdezett kivo­nat képeken ez a tájékoztatás szöveges formában jelenik meg a „MEGNEVEZÉS” oszlopban, addig a Listán különböző kódok jelölik, például a „053”-as „BIZ.KÓD”érték az SZJA bevallás alapján felkönyvelt tételre utal. A bevallásokból felkönyvelt tételek vizsgálata során hasznosak lehetnek továbbá a „BEVALLÁS IDŐSZAKA” oszlopban feltüntetett adatok is, amelyek a bevallás időszakára (adott év jelölésével), gyakoriságára (E-éves; H-havi, N-negyedéves) vonatkozóan nyújtanak tájé­koztatást. Pl.: a „2017 E” érték 2017. évre vo­natkozó éves bevallást, a „2017 H 02” 2017. február hónapra vonatkozó havi bevallást, a „2017 N 01” pedig a 2017. első negyedévére vonat­kozó negyedéves bevallást jelöl.
Az adószámla-egyeztetést segítik a Lista formátumon a „BÁRKÓD; HATÁROZATSZÁM/EV” adatok, amelyek az adott tételek könyvelésének alapjául szolgáló bizonylat, ügyirat beazonosítására szolgáló nyilvántartási számról (iktatószám), illetve a „KÖNYVELÉS DÁTUMA” oszlopban feltüntetett dátumok is, amelyek pedig az adott tétel adószámlára könyvelésének napjáról adnak tájékoztatást.
Az előzőekben részletezett megjelenítési formák tekin­teté­ben a felhasználóknak lehetőségük van arra is, hogy az adószámlájukat ne a teljes, az adószámlájukon nyilvántar­tott köz­te­her-, vagy támogatásnem tekintetében kérdezzék le, ha­nem kizárólag – a választásuk szerint – meghatá­rozott adónemekre. Ez a lekérdező felületen az adónem szűrés para­méterrel szabályozható, amely eredményeképpen kizárólag a kiválasztott adónem egyenlege, illetőleg az adott időszakban az adónemen könyvelt tételek jelennek meg. A szolgáltatás leginkább a több adónemmel, nagyszá­mú könyvelési tétellel rendelkező gazdálkodói adószámlák esetében lehet hasznos, mivel a szűkített adatkörre irányuló lekérdezés eredményének előállítása – a kevesebb adat összegyűjtése miatt – rövi­debb időt vesz igénybe, mint a teljes adószámla megjele­ní­té­se. Ezeknél az adózóknál specializáltabb lehet bizonyos tevé­kenységek elvégzése is (pl.: járulékbevallások, áfa bevallások elkészítése), amely során a szűrés segítségével az adott tevé­keny­séghez kizárólag a meghatározott adónem vizsgálható.
Szintén az egyeztetések, korrekciók hatékonyságát nö­velheti továbbá, hogy az adószámla adatai nem kizárólag PDF fájlformátumban nyerhetők ki a lekérdezések során.
A válasz formátumban megjelölt választás szerint, az adózói igények kielégítése érdekében az adószámla lekérdezések eredményét a NAV XML és EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja az adózók részére.
Az adatstruktúrák és ezáltal az egyes adószámla adatoknak a különböző szempontok szerinti szűrése, rendsze­re­zése és elemzése adózói, könyvvizsgálói oldalról is meg­könnyítik a könyvelt társasági adatoknak az adóhatóság által nyilván­tartott adószámla adatokkal történő egyeztetését, összeve­tését. Ezekben a formátumokban kinyert adatokat az egyes könyvelő programok, szoftverek tovább elemezhetik, archiválhatják. En­nek következményeként az esetleges eltérésekről készített listák segítségével könnyebben lehet intézkedni a szükséges korrekciók iránt, javítva a könyv­vizsgálati munka hatékonyságát és segítve az adózók nyilvántartásának tisztázását is.
Mivel az ilyen állományok esetén azonban nem zárható ki teljes körűen a későbbi adatmódosítások lehetősége, ezért a felhasználók által indított lekér­dezések utólagos visszakereshetőségének biztosítása érdekében megtörténik a lekérdezett eredmények tá­rolása, amelyre a lekérdezéskor a NAV – külön üzenet megjelenítésével – az adózók figyelmét is felhívja.
A lekérdezésnek az előzőekben ismertetett para­méterek szerinti indítását követően előfordulhat, hogy annak eredménye nem azonnal jelenik meg az elektronikus felületen. Természetesen – a többi eBEV szolgáltatáshoz hasonlóan – itt is biztosított, hogy a felhasználó a portálra visszatérve a későb­biekben tekint­hesse meg a lekérdezett adószámláját, továbbá kérheti annak a KÜNY tárhelyre (ügyfél­kapura) történő megküldését is, e-mailes értesítéssel együtt, vagy anélkül. A természetes személyeknek további kényelmi szolgáltatásként biztosított az adószámla lekérdezése során a fizetési kötelezettségek internetes bankkártyás fizetés (az ún. virtuális POS, azaz VPOS) útján történő teljesítésének lehetősége is. Erről az ADÓVILÁG 2017/1-2. számában Elektronikus befizetések az adóhatóságnál (VPOS) címmel megjelent tájékoztatás nyújt részletesebb ismereteket.
 
Késedelmi pótlék prognózis megtekintése

Mint ismert a NAV a fizetési kötelezettségek késedelmes, illetve nem teljesítése esetén alkalmazott szankciót, a kése­delmi pótlékot évente, nettó módon (a tartozások összegét csökkentve az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével) a felszámítást megelőző naptári év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakára, napi pótlékolással állapítja meg és közli az adózóval. Az egyes folyamatokra, adózói költségvetések terve­zésére tekintettel elvárás lehet azonban az adózók részéről, hogy már az adóévben, vagy az azt követő év elején tájékoz­tatást kapjanak a várható késedelmi pótlékuk összegéről. 
Ezen igény kielégítésére kétféle szolgáltatást is biztosít a NAV. Egyrészt a www.nav.gov.hu internetes oldalán, a Szolgáltatások —> Kalkulátorok —> Pótlékszámítás útvona­lon elérhető Pótlékszámító segédprogramot működteti, másrészt pedig az eBEV felületen biztosítja az adózóknak a várható késedelmi pótlék lekérdezésének a lehetőségét. Fontos különbség azonban, hogy míg az internetes kalkulátor nem az adószámlára könyvelt adatok alapján, hanem kizárólag a felhasználó által megadott összeg után számolja ki a választott időszakra eső késedelmi pót­lék összegét, addig az eBEV-es Késedelmi pótlék prog­nózis a lekérdezésig felkönyvelt, tényleges adószámla adatok alapján – a tartozás folyamatos változását figyelembe véve – nyújt tájékoztatást a várható nettó késedelmipótlék-kötelezettségről. 
A pótlék prognózis lekérdezése során kizárólag egy vég­dátum megadása szükséges az időszak vége mezőben, amely időpontig (a nyitott időszak elejétől) megtörténik a várható pótlék kiszámítása. Végdátumként legkorábbi időpontként a pótlékolással még le nem zárt év január 1-je (jelenleg 2018. január 1.) és legfeljebb a lekérdezés nap­ja adható meg.
A megadott paraméte­rek­nek megfelelően lekér­de­zett, várható késedelmi pótlék levezetését a felhasználó a papíros formátumban megküldött nettó pót­lékszámítási listával mege­gyező adattartalommal te­kintheti meg. Szükséges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a várható összeget a program kizárólag a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján számítja, amelyek természe­te­sen folyamatosan változhatnak, ezért az előrejelzés ki­zá­ró­lag tájékoztató adat. A ténylegesen megállapított és az adószámlán előírt nettó késedelmi pótlékról, a felszámítással érintett évet követő évben, külön papíros úton, vagy elektronikus lekérdezéssel kapnak tájékoztatást az érintett adózók.
 
Pótlék-levezetés megtekintése

Egy adott évre felszámított pótlékuk részletes levezetését az adózók a Pótlék-levezetés eBEV szolgáltatáson belül indított lekérdezéssel tekinthetik meg. A lekérdezés során a pótléklevezetéssel érintett év megadásával az adott évre a NAV által megállapított és az adószámlán könyvelt pótlék részletes – a papíros értesítésekkel megegyező adattartalmú – levezetése jelenik meg. Ha a pedig a lekérdezett időszakban az adózó nem érintett pótlékkötelezettséggel, úgy arról a lekérdezés során szöveges tájékoztatást kap.
Fontos, hogy a megelőző évre felszámított pótlék álta­lában csak júniustól tekinthető meg, de a lekérdezhetőség pontos időpontjáról a NAV a különböző felületeken tájé­koztatást tesz közzé.
*
Mint azt a cikkünkben részletezettek is mutatják, a NAV a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az egyes elektronikus szolgáltatások biztosítására, így az adószámla és a pótlékadatok széleskörű, különböző formátumokban elérhető lekérdezésére is. Látható továbbá az is, hogy a han­gsúly ezen a téren is egyre inkább az elektronikus ügy­vitelre helyeződik át. Ennek ellenére továbbra sem kötelez­hető minden adózói kör a teljes körű elektronikus ügy­inté­zés­re, így változatlan jogszabályi környezet esetén – bár csökkenő tenden­ciát mutatva – a közeljövőben is meg­marad az adószámláról történő papíros értesítés. 
Kiemelve azonban az egyes elő­nyöket (az adószámla folyamatos nyomon követésének, a jö­vőben esedékes kötelezett­ségek, várható prognózisok megtekin­té­sének, választ­ható, programok által felhasználható formátumok le­töltésének lehetősége) remélhetőleg jelen ismertetővel hozzájárulunk az adószámla lekérdezés elektronikus, kényelmi szolgáltatásainak növekvő számban tör­ténő igénybe vé­teléhez és a szolgáltatott adatok megfelelő ér­tel­mezéséhez, bizonyítva továbbá azt is, hogy az adószámlán sem bonyolultabb eligazodni, mint a közüzemi számlákon.
Szerző: 
Királyné Baranyi Ágnes
Sebestyén Balázs
Évfolyam: 
2018. augusztus:08
Szám: 
09
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Képzési költségek a személyi jövedelemadó rendszerében

$
0
0

 

A gazdasági társaságok, állami, önkormányzati intézmények, egyéb szervezetek sikerességének záloga a meg­felelően képzett, gyakorlattal rendelkező mun­ka­erő foglalkoztatása. Ennek biztosítása érdekében a munkáltatók gyakran vállalják át a dolgozóik kép­zésének költségét. Jelen írás célja annak áttekintése, hogy milyen közterhek megfizetésével kell szá­mol­nia a munkáltatóknak, ha a képzési költségek át­vál­lalása révén kívánják támogatni alkalmazottaikat a mun­kavégzéshez szükséges szakismeret megszerzé­sé­ben, illetve elmélyítésében. 
Először célszerű az iskolarendszerű és az iskola­rend­szeren kívüli képzés fogalmával megismer­ked­ni, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendsze­ré­ben az egyes képzések költségeinek adóztatása függ attól, hogy a képzés iskolarendszerben, vagy azon kívül kerül megszervezésre. 
 
Az iskolarendszerű képzés fogalma
Az Szja tv. 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) be­kezdésének h) pontja szerint iskolarendszerű képzés­nek minősült a képzés, ha az abban részesülő magán­személy a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Ez a fogalommagyarázat azonban a jogalkalmazók számára nem adott kellő útmutatást arra az esetre, ha az iskolarendszerű képzés valamely külföldi intézményben folyt, tekintettel arra, hogy kü­lön jogszabályi magyarázat alapján tanulói illetve hallgatói jogviszonyon a magyar jogszabályok sze­rin­ti tanulói illetve hallgatói jogviszonyt kell érteni.
Ezért – továbbá abból eredően, hogy a kifizetőt ter­helő adó mellett nyújtható juttatások rendsze­rének 2017. január 1-jétől hatályos átalakítása következ­té­ben az Szja tv. 71. § (6) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezésre került – 2018. január 1-jétől az Szja törvény 3. § 87. pontjába önálló fogalomként beik­tatásra került az iskolarendszerű képzés fogalma. Az új rendelkezés alapján iskolarendszerű képzésnek azt a képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.
A tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt a nemzeti közne­velésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a szakkép­zésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szabályozza.
 
Tanulói jogviszony
A köznevelési törvény alapján a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétellel vagy átvétellel a bei­ratás napján jön létre. 
 
Hallgatói jogviszony
A felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony a felvé­telről vagy átvételről való döntés alapján, a beiratkozással keletkezik. 
 
Iskolarendszerű szakképzés
Az iskolarendszerű szakképzés a szakképzési törvény ren­delkezése alapján az a szakképzés, amely köznevelés kereté­ben, illetve a köznevelési és a szakképzési törvényben meg­határozott szakképző iskolában folyik, és amelynek részt­vevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. 
A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a képzésben részt vevő részére kiállított diákigazolvány igazolja, mely­nek típusai az oktatás, képzés munkarendjének megfele­lően kerültek meghatározásra (nappali, esti, levelező, táv­ok­tatásos és más sajátos diákigazolvány).
 
Külföldi tanulmányok
Az új fogalom alapján külföldi tanulmányok alatt az EGT-tagállamban, Svájcban, illetve például az Amerikai Egyesült Államokban szervezett iskolarendszerű képzést egyaránt érteni kell. Nincs olyan korlátozó rendelkezés sem, amely alapján ne minősülhetne iskolarendszerű képzésnek tanu­lói vagy hallgatói jogviszony fennállása esetén egy képzés, amelyet olyan államban folytat a magánszemély, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adózás elkerülésére (például Peruban, Iránban folytatott képzés). 
Az iskolarendszerű képzés új fogalmának beiktatása kö­vetkeztében tehát egyértelművé vált, hogy a külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (vagy a külföldi jog szerint ennek megfelelő jogviszonyban) kerül sor, így az ilyen képzés költségeinek munkáltató általi átvállalása révén keletkező jövedelem adó­kötelezettsége a hasonló jellegű magyarországi képzé­sek költségeinek átvállalása révén keletkező jövedelemre vonatkozó szabályok szerint alakul.
 
Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma
Az Szja tv. 3. § 88. pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az a képzés, melynek esetében tanulói vagy hallgatói jogviszony nem jön létre a képzésben részesülők és a képző intézmény közt. 
 
Az OKJ-s képzések megítélése
Napjainkban sokan szereznek képesítést ún.  OKJ-s képzés ke­retében, amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) sze­rep­lő, államilag elismert szakképesítést jelent. A szak­kép­zés­ről szóló törvény 6. §- a szerint az OKJ tartalmazza a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szak­képesíté­se­ket, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kí­vü­li szakkép­zésben is oktatható szakképesítéseket, a kizá­rólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szak­képesítéseket, to­váb­bá a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítése­ket. 
Ennek megfelelően az OKJ-s képzések lehetnek iskolarendszerű, közoktatási intézmény (középiskola, szakképző iskola), valamint felsőoktatási intézmény által szervezett képzések, illetve iskolarendszeren kívüli képzések is. Eb­ből eredően az OKJ-s képzés minősülhet akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzésnek is, ezért az adott képzésre vonatkozóan vizsgálni kell, hogy a képzés­ben részt vevő és az intézmény közt fennáll-e tanulói vagy hallgatói jogviszony.
Ha a képző intézmény az OKJ-s képzés résztvevőjével fel­nőtt­képzési szerződést köt, tanulói, hallgatói jogviszony nem jön létre, azaz a képzés nem tekinthető iskolarendszerűnek. 
 
Az iskolarendszerű képzésekkel kapcsolatos adózási szabályok
2016. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdés g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősült az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. Amennyiben a juttatás ezt az értéket megha­ladta, az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles. E ren­delkezés abban az esetben volt alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkál­tatói elrendelés alapján a mun­kakör betöltéséhez volt szükséges, vagy egyébként a mun­káltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek meg­szerzését, bővítését szolgálta. Az Szja tv. 2017-től hatályos mó­dosítása átala­kította – jelentősen szűkítette – a munkáltató által kedve­zőbb közteher fizetése mellett adható juttatások körét. Az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti szabály alapján a 2016. évben béren kívüli juttatásként adható – a pénzjuttatáson és a SZÉP-kártya alszámláira adható juttatáson kívüli – egyéb juttatások 2017. január 1-től egyes meg­ha­tározott juttatásként adhatók. 
 
Az egyes meghatározott juttatás adókötelezettsége
Az iskolarendszerű képzés munkáltató általi átvállalása ré­vén juttatott jövedelem, mint egyes meghatározott juttatás után az adó az Szja tv. 69. § (1) bekezdése értelmében a kifizetőt terheli. 
A képzési költség átvállalása esetében jövedelemnek mi­nő­sül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, a személyi jövedelemadó mértéke az általános szabályok szerinti 15 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továb­biakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) alpontja alapján a kifizető a juttatás adóalapként meghatározott összege után egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, melynek mértéke 2018. január 1-jétől 19,5 százalék.
 
Példa
A nőgyógyászati magánrendelőt működtető Ma­ternitas Kft. az egyik frissen végzett orvosa ultra­hang-diagnosztikai továbbképzésének költségeit át­vállalja, mivel a rendelő szolgáltatási körének bővítése érdekében 4D-s ultrahang-készüléket vásárolt. Az orvosi egyetemen hallgatói jogviszony létesíté­sével megvalósuló képzés 2017-ben kezdődött, két évet vesz igénybe, tanévenként 180 000 forinttal tá­mogatja az alkalmazott tanulmányait a Kft. 
A fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések fi­gyelembevételével az alkalmazottnak képzési költség átvállalása révén juttatott jövedelem 2017-ben egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles.
A kifizetőt terhelő adó alapja 180.000 x 1,18 = 212.400 forint volt, mely után 15 százalék mértékű sze­mélyi jövedelemadóként 31.860 forintot, és 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásként 46.728 forintot kellett a Kft-nek fizetnie. 
A 2018. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozás alapján az egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ezért az adókötelezettség az alábbiak szerint alakul:
az adó alapja 180.000 x 1,18 = 212.400 forint
15 százalék személyi jövedelemadó
212.400 x 15% = 31.860 forint
19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás
212.400 x 19,5% = 41.418 forint
 
Az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó szabályok
A képző intézménnyel tanulói illetve hallgatói jogvi­szony­ban nem álló munkavállaló képzési költsé­gének munkáltató általi megtérítése esetén az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésében foglaltak irányadók. E ren­del­kezés alapján „nem keletkezik bevétel valamely sze­mély által a tevékenységében közreműködő ma­gán­személy részé­re biztosított olyan dolog (például eszköz, berendezés, jármű stb.) használatára, szolgáltatás (például vilá­gítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek hasz­nálata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékeny­ség ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ideértve – többek között – az iskolarendszeren kívüli képzést, betanítást is.”
Az idézett szabály lényege, hogy a magánsze­mélynek nem keletkezik bevétele, ha az iskolarendszeren kívüli kép­zés, betanítás a munkavégzés, a tevékenység ellátásának ha­tókörében, a tevékenység ellátásnak feltételeként történik. A magánszemély a fenti rendelkezés értelmében nem csak a munkavállaló lehet, a tevékenységben közreműködő sze­mélynek minősül a gazdasági társaság vezető tisztségvi­se­lője, a kifizető üzleti partnere is. Ebből eredően szintén nem keletkezik bevétele az épületgé­pészeti cégnél dolgozó magánszemély­nek akkor, ha a társaság egyik, légtech­nikai berendezések forgalmazásával foglalkozó partnere által szervezett termékismertető tanfolyamon vesz részt. 
Az iskolarendszeren kívüli képzések körébe tartoznak a különböző szaktanfolyamok, nyelvi képzések, konfe­ren­ciák is.
 
Példa
Ha egy elsősorban külföldi megrendelők részére dolgozó rendezvényszervező cég az üzletkötőit felsőfokú német nyelvtanfolyamra küldi, – amely iskolarendszeren kívüli kép­zésnek minősül, – ez megfelel az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésben foglalt feltételnek, mert a munkatársak az elvégzett tanfolyam alapján a külföldi ügyfelekkel is hatékonyabban tudnak majd együttműködni munkaköri feladataik ellátása során. Ha viszont az üzletkötők iskolarendszeren kívüli kép­zés keretében megszervezésre ke­rülő műkörömépítő tan­folyamra iratkoznak be, melynek költségét a munkáltató ki­fizeti, a képzésen megszerzett ismereteket a munkavállalók a rendezvényszervező társaságnál végzendő munka során nem tudják hasznosítani, így az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése nem alkalmazható. 
Ebben az esetben a képzési költség a felek között fennálló jogviszony szerint, azaz a nem önálló tevékenységből szár­mazó jövedelemre vonatkozó szabályoknak megfele­lően válik adó- és járulékkötelessé. A képzési költség átvállalása révén a munkavállaónak juttatott jövedelem egyes meghatá­rozott juttatásként is adókötelessé válhat, ha a munkáltató az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése szerinti feltételek mellett belső szabályzat alapján biztosítja a dolgozók részére például egy nyelvtanfolyam elvégzésének lehetőségét.
 
Önálló tevékenységet folytatók, egyéni vállalkozók képzése
Önálló tevékenység
Az Szja tv. 3. számú mellékletének I./22. pontja az össze­vont adóalap megállapításánál elszámolható költségek kö­ré­ben elismert költségként nevesíti a művészeti tevé­keny­séget folytató magánszemély számára a tevékeny­ség­gel összefüggő szakmai képzés költségét. 
Bár az Szja tv. erre vonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, nem zárható ki, hogy bármely önálló tevé­kenységet folytató magánszemély elszámolja a tevékeny­ség folytatása, bevétel megszerzése érdekében szükséges képzésen, továbbképzésen való részvételével összefüggés­ben felmerülő kiadásait.
 
Egyéni vállalkozó
Az Szja tv. vállalkozói költségek elszámolásáról szóló 11. melléklete alapján jellemzően előforduló költségnek mi­nő­sül az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az más magánszemély – például alkalmazott –  képzése érdekében merült fel, vagy a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének meg­szerzése érdekében merült fel. A jogszabályi rendel­kezés az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadás elszámolását nem teszi lehetővé.
 
A képzési költség fogalma
Az adószabályok áttekintését követően érdemes tanulmá­nyozni, hogy mely költségek minősülhetnek a képzés költ­ségeként. 
A képzés költsége elsődlegesen a képző intézmény által kiállított számla szerinti oktatási szolgáltatás ellenértéke. Is­ko­larendszerű képzés esetén az oktatási szolgáltatás ellenértéke az adott tanulmányi félévre (oktatási időszakra) fizetendő tandíj, költségtérítés összege. Amennyiben iskolarendszeren kívüli képzést folytat a magánszemély, a képzés költsége az oktatásszervező részére kifizetett rész­vételi díjból az oktatási szolgáltatás ellenértéke.
Az oktatási szolgáltatás ellenértékén felül a képzési költ­ség fogalma alá sorolható a szükséges taneszközök, tan­könyvek ára, esetlegesen külön fizetendő vizsgadíjak összege is. 
A képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek azonban nem tekint­he­tők a képzés költségének. Ilyen kiadás lehet például a képzés helyszínére történő oda-és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Ha a munkáltató ezeket a költségeket is megtéríti, kérdésként merülhet fel, hogy ez milyen adókötelezettséget keletkeztet. 
A képzéshez kapcsolódó járulékos jellegű költségek mun­káltató általi megtérítése esetén vizsgálni kell, hogy a képzés minősülhet-e az Szja tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak, továbbá figyelemmel kell lenni a kép­zésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is. 
Ha a képzés nem minősül hivatali, üzleti utazásnak, a mun­káltató, kifizető által megtérített utazási, étkezési költ­ség a magánszemély és a munkáltató, kifizető között fennálló jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján adóköteles. 
 
Utazási, étkezési költség, egyéb szolgáltatások költsége 
Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás hivatali üzleti utazás­nak minősülhet. 
A munkáltató által a magánszemélynek a képzéssel össze­függésben hivatali, üzleti utazás keretében megté­rí­tett utazási és szállásköltséget az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján bevételként nem kell figyelembe venni a magánszemély jövedelmének kiszámítása során.  Szintén nem veendő figyelembe a hivatali, üzleti utazáshoz kap­cso­lódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reg­geli étkezés ellenértékét az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének q) pontja alapján.
Nem ritka, hogy az iskolarendszeren kívüli képzést szer­vező cég a képzés mellett egyéb szolgáltatásokat – étke­zést, szabadidőprogramokat – is biztosít a résztvevők szá­mára. E szolgáltatások nem minősíthetők képzési költség­nek, te­kintettel arra, hogy a magánszemély szükség­leteinek kielégí­tését szolgálják. Ha az ilyen szolgáltatások igénybevétele esetében is megállapítható a hivatali, üzleti célú részvétel, akkor ezek az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étke­zés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelemként az egyes meghatározott juttatásra vonat­ko­zó szabályok alapján adókötelesek. Ha az étkezési költség megtérítése iskola­rend­szerű képzés kapcsán merül fel, szintén a fenti szabályok alkalmazandók, azaz azt kell vizsgálni, hogy a képzésen történő rész­vétel hivatali, üzleti célú-e. Amennyiben igen, az étkezés kifizető, munkáltató által megtérített költsége egyes megha­tá­rozott juttatásként adóköteles az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont alapján.
Ha a képzési helyszínre a résztvevő magánszemély saját személygépkocsijával utazik, és ez az utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül, az utazási költség megtérítése kiküldetési rendelvény alkalmazásával is történhet. Kiküldetési rendelvény alkalmazása esetén a magánszemélynek nem keletkezik bevétele az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja alapján, ha költségtérí­tés­ként a dokumentumon feltüntetett oda-vissza tá­vol­ságra az igazolás nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó összegben kap térítést. Igazolás nél­kül a kilométerenkénti 15 forint általános személy­gép­kocsi-normaköltség, továbbá a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az állami adó-és vámható­ság által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség számolható el. 
Az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a zárt végű lízingbe vett jármű is. Szintén saját tulajdonúnak tekintendő a házastárs, tulajdonában lévő vagy az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi, továbbá a 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítás alapján  a házastárson kívüli egyéb közeli hozzátartozó tulajdonát képező (vagy – ahol a törvény lehetővé teszi – az általa zárt lízingbe vett) jármű is.
Ha a magánszemély nem saját személygépkocsival vagy más gépjárművel – például motorkerékpárral – utazik, az utazás költsége csak útnyilvántartás alapján számolható el. Ebben az esetben a kapott költ­ségtérítést bevételként figyelembe kell venni, amellyel szemben az Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezetében foglaltak alapján számolhatók el az üzemelte­téssel és üzemanyag-felhasználással kapcsolatos kiadások.
 
Képzéssel összefüggő adómentességi szabályok a személyi jövedelemadóban
Az Szja tv. az eddig ismertetett rendelkezéseken túl tartalmaz olyan, a képzésekkel összefüggő juttatások­hoz kapcsolódó szabályokat, melyek lehetővé teszik a kép­zések adómentes finanszírozását. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze. 
a) Állami támogatások
Az Szja tv. 7. § (1) l) pontja alapján a jövedelem kiszámí­tásánál nem kell figyelembe venni – azaz adómentes – a pedagógus szakvizsgára történő felkészülésben vagy tovább­képzésben való részvételi díj és költség (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja) munkáltató által történő megtérítését, kifizetését, ha annak forrása a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeget sem.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.17. pontja szerint a felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély adómentes bevételének minősül a képzési támogatás – a keresetpótló juttatás és keresetkiegészítés ki­vé­te­lével – továbbá a felnőttképzési szolgáltatás, valamint a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, és az e jogcímeken adott költségtérítés, megélhetési támo­gatás összege, ha annak forrása az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése, és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja. Az e rendelkezés szerint folyósított megél­hetési támogatás a képzésben részt vevők lét­fenn­tartását biztosítja a képzés időtartama alatt, az adómentesen adható összeget a jogszabály nem határozza meg, ez a pályázatot kiíró döntési jogkörébe tartozik. A sza­bály alapján juttatott költségtérítésre vonatkozóan elszámo­lási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés nincs, ezért – amennyiben az egyéb jogszabályi feltételek fenn­állnak – a költségtérítés ak­kor is adómentesnek te­kinthe­tő, ha az összeg felhasználását a magánszemély nem igazolja. 
A magánszemély adómentes bevételének minősül az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.29. pontja alapján a mun­káltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók ré­szére nyújtott, a munkavállaló újra-elhelyezkedését támoga­tó szolgáltatás. E szolgáltatások körét a jogszabály tételesen meghatározza, ide tartozik a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
A felmérések alapján a diploma megszerzésének útjában leggyakrabban a szükséges nyelvvizsgák hiánya áll. 
A nyelvvizsga bizonyítványok megszerzése érdekében 2017.11.11-től adómentes az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege, mely legfel­jebb a minimálbér 25%-a, 2018-ban 34 500 forint lehet.  Az új támogatás részletszabályait az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet alapján az első sikeres komplex – írásbeli és szóbeli részt tartalmazó – közép- és felsőfokú nyelvvizsga, valamint idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga díját visszakaphatják, akik 35. életévük betöltését megelőzően, 2018.01.01-t követően tettek sikeres nyelvvizsgát vagy emelt szintű érettségi vizsgát a rendeletben felsorolt nyelvekből. Fontos, hogy a rendelet alkalmazásában első sikeres nyelvvizsgán a 2018. január 1-jét követően letett nyelvvizsgát kell érteni, függetlenül attól, hogy a vizsgázó ezen időpontot megelőzően már rendelkezik érvényes nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A visszatérítés a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igaz­ga­tóságához benyújtott kérelemre határozattal történik.
Egyes állások betöltésének elengedhetetlen feltétele a gépjárművezetői jogosítvány megléte. 
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban Módtv.) 2018. július 26-i hatállyal egy új, 7.41 ponttal egészítette ki az Szja tv. 1. számú mellékletét. E szabály értelmében adómentes a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg. A rendelkezés jogszabályi háttere a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizs­ga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23) Korm. rendelet, melynek alapján az állam visszatéríti a 20. életévét legkésőbb a vizsga napján betöltött fiatal számára a közlekedési alapismeretek (KRESZ) tanfolyam és vizsga megfizetett díját, de legfeljebb 25 ezer forintot. A kedvező szabály már a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizeté­sekre is alkalmazható, a támogatás iránti kérelmeket a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság bírálja el.
 
b) Adómentes ösztöndíjak
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.1. pontja alapján a köz­célú juttatások körében adómentes bevétel a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi ta­nul­mányútra ösztöndíj címén folyósítanak. Adómentes­nek minősül továbbá a külföldi tartózko­dásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj is az Szja tv. 1. számú mellékle­tének 4.2. pontja alapján. E rendelkezés alkalmazásában ösz­töndíjon a külföldi oktatási intézményben folytatott tanul­mányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kuta­tásra külföldi kifizető (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni.
Ezen általános jellegű rendelkezések mellett a képzést az egyes szakágazatok felügyeletét ellátó miniszter által alapított ösztöndíjak adómentességével is támogatja a jogalkotó. 
E körbe tartozik a teljesség igénye nélkül: 
• a hungarológiai, magyarságismereti és magyar nyelvi képzések és kutatások támogatására alapított Balassi Bá­lint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztön­dí­jak és juttatások (Szja tv. 1. számú melléklet 4.7. pont f) alpont);
• a honvédelmi miniszter által alapított, a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási kép­zésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása Szja tv. 1. számú melléklet 4.14. alpont);
• a betegellátás színvonalának javítása, az egészségügyi hiányszakmák mérséklése és az orvosok itthon tartása érdekében létrehozott Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szó­ló kormányrendelet alapján az első szakképesítés meg­szerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.22 alpont);
• a Kormány által alapított, a kormányhivatalokban szak­mai gyakorlati lehetőséget biztosító közigazgatási ösz­töndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.23. alpont); 
• a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által fo­lyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet 4.32. alpont);
• az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivá­ci­ós ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.33. alpont);
• az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program kereté­ben egészségügyi államigazgatá­si szerv által biztosított ösztöndíj (Szja tv. 1. szá­mú melléklet, 4.34. alpont); 
• a Bolyai János kutatási ösztöndíj (Szja tv. 1. számú mel­léklet 4.36 alpont);
• a fiatal külügyi szakembereknek a külügyi igazgatásba történő bevonását célzó, a külügyi és külgazdasági szak­mai ismeretek fejlesztésére, va­lamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevé­keny­ség támogatásának elősegítésért a külpoli­ti­káért felelős miniszter által működtetett ösztön­díjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.38. alpont);
• a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az okleveles ápo­lói szakképzettség megszerzésében támoga­tó, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a fo­lyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.39. alpont);
• a kormányrendeletben meghatározott, a hiányszakmákban történő szakképesítés megszerzését támogató Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.40. alpont);
 
A tanulmányi szerződés adójogi vonzatai
Gyakori, hogy a munkáltató és a munkavállaló a kép­zésre vonatkozóan tanulmányi szerződést köt, mely­nek alapján a munkáltató a tanulmányok ideje alatt a munkavállalót támogatja, a munkavállaló pedig kö­telezi magát a szerződésben rögzített tanulmányok elvégzésére és a munkáltatóval fennálló jogviszonyának a képzettség megszerzése után a támogatás mér­tékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – tör­ténő fenntartására. A tanulmányi szerződésre vonat­kozó szabályo­kat a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tör­vény (a továbbiakban: Mt.) 229. §-a tartalmazza. 
Az Mt. alapján nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés) alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint a tanulmányok elvégzésére, ha a képzésben való részvételre a munkáltató kötelezi a munkavállalót.
A munkáltató, kifizető által átvállalt képzés költsé­gére vonatkozó adókötelezettséget a tanulmányi szer­ződés meg­kötése nem befolyásolja. Az Mt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű képzésre köthető tanulmányi szerződés, így a mun­káltató szerződést köthet akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzés­ben részt vevő munkavállalójával is. 
A tanulmányi szerződés alapján a felek megállapo­dása ha­tározza meg a munkáltató által a munkavál­la­lónak nyúj­tott támogatás körét. A gyakorlatban a támoga­tás a képzés költségeinek megtérítését, valamint a képzésen és vizs­gákon történő részvételhez, felkészüléshez kapcsoló­dó mun­kaidő-kedvezmény, illetve a munkaidő-kedvez­mény idő­tartamára járó díjazás biztosítását jelenti. 
Kérdésként merülhet fel, hogy a tanulmányi szerződés megszűnése esetén felmerülhet-e adókötelezettség, és amennyiben igen, akkor az milyen jellegű.
Ha a munkáltató a tanulmányi szerződés lényegi tartal­mát megszegi, a munkavállaló mentesül a tanulmányi szer­ződésből fakadó kötelezettségek teljesítése alól. Ilyen szer­ződésszegés lehet, ha a munkáltató nem biztosít tanul­má­nyi szabadságot a munkavállalónak, vagy a képzésen, vizs­gán való részvételt a munkavállaló szabadsága terhére en­ge­délyezi. A munkavállaló szerződésszegésének jogkövetkezménye, hogy a munkáltató elállhat a szerződéstől. Erre kerülhet sor például, ha a munkavállaló a szerződés­ben kikötött időtartamon belül megszünteti munkaviszo­nyát, vagy a tanulmányokat nem megfelelő eredménnyel folytatja. Ilyen esetben a munkáltató a nyújtott támogatás összegét visszakövetelheti. Ha a munkavállaló a munkavi­szonyát a szerződésben kikötött időtartam lejártát megelő­zően szünteti meg, a visszafizetési kötelezettséget a mun­kaviszonyból még le nem töltött idővel arányosan kell meghatározni.
A munkavállaló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan jelentős változás áll be, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ebben az esetben a mun­káltató a támogatás összegét nem követelheti vissza. 
Gyakori, hogy a felek közt megszűnik a munkaviszony, a munkáltató azonban erre tekintettel nem fizetteti vissza a nyújtott támogatás összegét a munkavállalóval. Az elengedett összeg az Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján a munkavállalónál bevételt keletkeztet, melynek adókötelezettségére a felek közt fennálló jogviszonyra vonatkozó adószabályok irányadók. Ha az elengedés időpontjában a felek közti jogviszony – munkaviszony – még fennáll, ak­kor az elengedett összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. Ha a felek közti munkaviszony már megszűnt, a munkáltató által elengedett összeg egyéb jövedelemként adózik az Szja tv. 28. § alapján. 
Ha a felek megállapodása értelmében a támogatás össze­gé­nek visszafizetése részletekben történik, és a részletfizetés kamatmentes, vagy a felszámításra kerülő kamat mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, akkor a munkavállaló kamatkedvezményből szár­mazó jövedelmet szerez az Szja tv. 72. § -a alapján. A jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára (a kö­vetelés megszűnése esetén a megszűnés napjára) álla­pítja meg, a kifizető által levont jövedelemadó megfize­tésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint fizeti meg és vallja be. 
A Módtv. 2019. január 1-jétől tovább szűkíti a kifizetőt terhelő adó mellett nyújtható juttatások körét. A változás következtében hatályát veszti az a rendelkezés, amely alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak mi­nő­sülő juttatásokat – így az iskolarendszerű képzés mun­káltató általi átvállalása révén juttatott jövedelmet is – egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani. En­nek alapján, amennyiben 2019. január 1-jét követően a mun­káltató átvállalja az iskolarendszerű képzés költségét, ezáltal juttat jövedelmet munkavállalójának, e jövedelem bérjövedelemként válik adókötelessé.
Szerző: 
dr. Asztalos Zsuzsa
Évfolyam: 
2018. szeptember:09
Szám: 
10
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

TB Ügyintézők klubja

$
0
0

 

Tisztelt Klubtagjaink!

Ezúton is szeretném tájékoztatni a résztvevőket, hogy az első klubfoglalkozás 2018. szeptember 19-én szerdán lesz!

Üdözlettel:

Kompkonzult Kft.

Átfogó adóváltozások 2018-ban

$
0
0

 

 

      Idén ősszel is várjuk szeretettel 3 napos szakmai konferenciánkra, mely ezúttal Ráckevén kerül megrendezésre.

Időpont: 2018. november 27-29.

Helyszín: Duna Relax & Event Hotel **** 2300. Ráckeve, Dömsödi út 1-3.

       Előadásokat hallhatnak a Társasági adó, a Társadalombiztosítás, az SZJA, az ART és az Áfa aktualitásairól.

Előadóink készséggel megválaszolják felmerülő kérdéseiket is!

       Részletes program és tematika hamarosan!

 


A kormányablakokkal kapcsolatos adóhatósági tapasztalatok

$
0
0
 
I. Adóügyi szolgáltatások a kormányablakokban
A közigazgatás megújítására az elmúlt évtizedekben szá­mos koncepcionális elképzelés készült, melyek­nek elsődleges célja a közigazgatás szervezetrend­sze­rének átalakí­tá­sa és hatékonnyá tétele volt. A közigaz­gatás akkor hatékony, ha az állampolgárok és szer­vezetek közigazgatással szemben támasztott igényeit magas színvonalon elégíti ki, feladatait szakszerűen látja el, az ügyintézés menete egyszerű, transzparens és gyors.
A megkezdett közigazgatási reform végrehajtásá­nak egyik leginkább eklatáns és kézzel fogható pél­dája a járási rendszer megújítása, valamint a fővárosi és megyei kor­mányhivatalok létrehozása volt. A kor­mány­hivatalok szer­vezeti egységeiként kialakításra kerültek a kormányabla­kok, amelyek az integrált ügy­fél­szolgálati ügyintézés meg­valósítását tűzték ki célul úgy, hogy az állampolgárok szá­mára szolgáltató jellegű, egyszerűen megközelíthető, átte­kinthető rend­szerű ügyfélszolgálati tevékenységet biztosítsanak egy helyen, lehetőség szerint egyablakos ügy­inté­zés keretében.
Az adóügyi ügyfélszolgálati tevékenységek kor­mány­abla­kokban történő elérhetőségének koncep­cio­nális egyeztetése során stratégiai kérdés volt, hogy az adóigazgatási szolgáltatás járásonkénti megjele­nése kövesse-e kormányablak struktú­rát. A NAV a nagyobb települések többségében ugyanis jelen volt, ezért a kevesebb ügyfélszolgálati hely ellenére is a lakos­ság számához viszonyítva országosan 76%-os ügyfélszolgálati lefedettséget biztosított. 2016-ban a NAV 23 központi ügy­félszolgálatot, 70 kirendelt­séget és 25 ügyfélszolgálati helyet működtetett.
A kormányzat a szükséges egyeztetéseket követően 2017 májusában határozta meg azt a 91 helyszínt, ahol három ütemben jelentek meg az adóügyi szolgáltatások a kormányablakokban.
 
II. A NAV ablakok kialakítása
Első ütem
Az integráció első ütemében 12 olyan település szere­pelt, ahol NAV ügyfélszolgálat és kormányablak is mű­­ködött,és a kormányablak minimális beruházásokat követően alkalmas volt a NAV ügyfélszol­gála­tainak átköltöztetésére.
Az első ütem lezárást követően beérkező igazgatósági be­számolók alapján megállapítható volt, hogy a kormányab­lakok és a NAV igazgatóságok közötti együttműködés kifo­gástalanul megvalósult, az ügyfelek visszajelzései alapján az állampolgárok széles köre üdvözölte, hogy kü­lönböző típusú közigazgatási ügyeiket a továbbiak­ban egy helyen tudják intézni. Az új helyszíneken egyes ügyfelek kifejezetten a kormányablakban intézendő ügyekhez kapcsolódóan kértek segítsé­get az ügyintézőktől (pl. elveszett okmányok pótlása keretében egyúttal az adókártya igénylést is elindították, vagy a családi pótlék ügyintézéssel együtt a családi adó– és járulékkedvezmény szabályairól is érdeklődtek). 
Az első ütemben megnyitott kormányablak helyszíneken az ügyfélforgalom alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:
A 12 helyszínen fél év alatt több mint 33 ezer adózó ügye került elintézésre a kormányablakokban, legnépszerűbb ügytípusok az általános tájékoztatás kérés, illetve az adókártya ügyintézés voltak.
 
Második és harmadik ütem
A fejlesztés második fázisának megvalósítása a kivitelezés tekintetében összeért a harmadik ütemmel, így 2018. január 1-jére 79 helyszín vált alkalmassá NAV ablak mű­ködésére. Az állampolgárok számára a program ezen ré­sze jelentette a jelentősebb változást, hiszen a megvaló­sítást követően a NAV olyan járáskörzetekben jelent meg, ahol korábban adóigazgatási ügy­félszolgálat nem műkö­dött. A fejlesztés lehetővé tette több mint egymillió ál­lam­polgár számára, hogy adóügyeiket lakóhe­lyük­höz közel, helyben intézzék. Ezen településeken a NAV ügyfél­szolgálatok előre programozott ütemterv szerint 2017. december 8. és 2018. január 4-e között kezdték meg működésüket.
A harmadik ütemben Budapest 7 kerületében (IV., VIII., X., XI., XII., XIX., XX.), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8, Bács-Kiskun megyében 6, Baranya megyében 5, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, So­mogy megyében 4-4 járásban nyílt kormányablak­ban NAV ablak. Fontos megem­lí­teni, hogy a Kor­mány­ablak Programon kívül megállapo­dás született egy újabb NAV ügyintézési hely kor­mányab­lakba történő telepítéséről Kisvárdán.
 
III. A NAV ablakok működése
A fejlesztés eredményeképpen a NAV ügyfélszol­gálati hálózata jelentősen kibővült: 23 központi ügy­félszolgálat, 92 kormányablakban működő ügyfél­szol­gálat, 51 kirendelt­ség és 15 ügyfélszolgálati hely, összesen tehát 181 ügy­félszolgálat várja az ügy­feleket a korábbi 117 ügy­félszolgálattal szem­ben. A program jelentőségét jelzi, hogy a már meg­levő ügyfélszolgálatok mellett a NAV szol­gál­tató tevékenysége 64 olyan településen is meg­jelent, ahol korábban nem volt lehetőség a sze­mé­lyes ügyintézésre, a területi lefedettség 89 %-ra nőtt.
Az igazgatóságok a program értékelése során vala­mennyi helyszín vonatkozásában a NAV ügyfélszol­gá­latok megváltozott elhelyezésével kapcsola­tos po­zitív ügyfélreakciókról számoltak be. Az ügyfelek több­sége örült annak, hogy a két szerv együttműködése következtében lehetőségük lett egyben NAV-os ügyeket is intézni a kormányabla­kokban, illetőleg üdvözölték az adóügyek intézésére biztosított, a kormányablakokkal helyi szin­ten egyeztetett, azok nyitva tartásához és az ügyféli igé­nyekhez igazodó lényegesen megnövelt ügyfélfo­gadási időt. Az első ütemmel érintett 12 helyszín vonatko­zá­sában az ügyfélfogadási idő heti 66,5 órával, a má­sodik ütem 15 helyszíne tekintetében 56 órával növekedett. A harmadik ütem 64 új NAV ablaka összesen heti 1140,5 órányi nyitva tartással várja az ügyfeleket. Ennek eredményeképpen 2018-ban a Kormányablak Program keretében a NAV éves szinten 65.676 óra többlet ügyfélfogadási időt biztosít az adóügyek intézésére. 
Lényeges körülmény, hogy nem csak az ügyfélfogadási idő növekedett meg, hanem a KAB helyszíneken intézhető ügyek köre is bővült. Az egy fő ügyfélszolgálati mun­katárssal működő helyszíneken is kirendeltségi szin­tű feladatellátást biztosít a NAV az adózók számára, annak érde­kében, hogy minél több adóigazgatási ügyet lakóhe­lyük­­höz, székhelyükhöz közeli helyszínen tudjanak intézni. 
 
IV. A Kormányablak Program eredményei
2018.01.01–2018.06.30. között eltelt időszakban a 92 kormányablak helyszínen összesen 273.904 ügyintézés történt. A megjelenő ügyfelek közül legtöbben, 94.689-en általános tájékoztatás, 36.608-an eSZJA, 32.833-an bevallás vagy egyéb beadványok leadása, 22.851-en adókártya, 17.097-en egészségügyi szolgáltatási járulék ügyintézés, 13.608-an csekk kiadás kapcsán keresték fel a kor­mány­ablakokban működő ügyfélszolgálatokat. További „nép­sze­rű” ügyintézés típusok az ügyfélkapu, továbbá az adóigazolásokkal kapcsolatos ügyintézés volt.
 
 
Az egyes helyszínek összesített statisztikai adatai alapján, egy kormányablak helyszínen havonta át­lagosan 496 db ügyintézés történt. Az egyes helyszínek ügyfélforgalmi adatait elsősorban a járás lélek­száma, a közlekedési lehetősé­gek, illetve az adott hely­színen nyitott NAV ablakok és a heti ügyfél­fo­gadási órák száma befolyásolja. 
21 helyszínen 2018. I. félévében az összes ügyin­tézés száma nem érte el az 1.000 db-ot, 5 helyszín vonatkozásá­ban viszont az ügyfélforgalom megha­ladta a 10.000-et (Kiskunhalas 13.802 db, Hódmező­vásárhely 11.510 db, Kisvárda 11.404 db, Hajdú­bö­szörmény 10.873 db Nyír­bátor 10.033 db). A jelentősebb forgalmú helyszíneken az ügyfélfogadás több ügyintézővel, heti 4-5 napos nyitva tartással, 22-32 óra ügyfélfogadási idővel biztosított. A fő­városban összesen 7 ke­rületben működik kormányab­lakban NAV ügyfélszolgálat. A főváros átlagos ügyfélforgal­ma 2018. I. félévében 3.515 db volt, melyet helyszínenként 1-1 fő ügyintéző szolgált ki. Az alábbi táblázat az ügyfélforgalom alakulását, illetve az egyes fővárosi KAB helyszínek leterheltségét mutatja be.
 
 
Összességében elmondható, hogy a Kormány­ablak Program három ütemének megvalósításával kap­csolatos visszajelzések mindhárom oldalról (ügy­felek, Kormányab­lakok, NAV) pozitívak, a színvo­nalas környezetben, kul­turált körülmények között történő együttes ügyfélfogadást előrelépésként köny­velhetjük el az adóztatáshoz kapcsolódó szolgáltatá­sok színvonalának növelése terén. A program po­zitívan hatott a NAV ügyfélszolgálati hálózatának te­rületi lefedettségére, egyúttal a hivatal megítélését is kedve­ző irányba befolyásolta.
Szerző: 
Tánczos Zoltán
Évfolyam: 
2018. október:10
Szám: 
11
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Betekintés a 2019-es adóváltozásokba

$
0
0

 

!!! AKCIÓ !!!

 

Betekintés a 2019-es adóváltozásokba

Amennyiben 2018. november 16-ig jelentkezik 2 napos szakmai konferenciánkra 20% kedvezményben részesül!
Így a konferencia ára étkezéssel: 25,600,- + áfa; étkezés nélkül 22,400,- + áfa

 

Időpontok: 2018. december 5-6.
                   2019. január 23-24.
 
Ne maradjon le akciónkról! :)

 

A 2017. évi SZJA bevallások átfogó értékelése

$
0
0

 

Az alábbiakban a benyújtott, és a statisztikai célú be­vallás feldolgozás 2018. augusztus 6-ai zárásáig köny­velt személyi jövedelemadó-bevallások összesített ada­tain keresztül értékelem a magánszemélyek 2017. évi jövedelemadózásának főbb jellegzetességeit, és bemutatom az előző adóévhez képest történt vál­tozásokat.
 
A legfontosabb jogszabályi változások
A személyi jövedelemadó szabályozásában 2017. évet érin­tően bekövetkezett változások közül csak a leg­fonto­sabbakat emelem ki. Egyrészt a már korábban elfogadottaknak megfelelően 2017. január 1-től két eltartott esetén a családi adóalap kedvezmény összege kedvez­ményezett eltartottakként, havi szinten 100.000 Ft-ra emelkedett. Másrészt – a NAV szemléletváltása és az adóadminisztrációs ter­hek csökkentését célzó intézkedések folytatásaként – a személyi jövedelemadó bevallási rendszerét érin­tően további, a 2017. évről szóló bevallások tekin­te­tében már hatályos változások történtek. Ezen mó­do­sítások értelmében a munkáltatói adómegálla­pí­tás megszűnt, valamint az adóbevallási terveze­tek ké­szítése kiterjesztésre került a mezőgaz­da­sági őster­melőkre és az általános forgalmi adó köteles ma­gánszemélyekre. A Személyi jövedelemadó törvényt illetően elfogadott módosításokon túl meg kell említenünk olyan más jogszabályokkal kapcsolatos változásokat is, melyek akár az adózók jövedelmi helyzetében, akár a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettséggel érin­tettek körében szá­mottevő eltérést okoztak az előző évhez viszonyítva. Először is szükségesnek tartom kiemelni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum havi összege jelentős mértékben emelkedett: előbbi 111.000 Ft-ról 127.500 Ft-ra, utóbbi 129.000 Ft-ról 161.000 Ft-ra. További számottevő változás volt a szociális hozzájárulási adó és a korábbi 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás 2017. január 1-jétől hatályos mér­tékének 22%-ra történő csökkentése. Végül kiemelem, hogy a KATA bevételi értékhatára 12 millió Ft-ra emelkedett, mely intézkedés tovább fo­kozta az egyéni vállalkozók Személyi jövedelemadó tör­vény hatálya alól történő elvándorlását.
A bevallói létszám alakulása
A 2018. augusztus 6-án lezárt statisztikai célú bevallás fel­dol­gozás adatai szerint a 2017. adóévre vonatkozóan ösz­szesen 5.027,0 ezer magánszeméllyel kapcsola­to­san dolgoztunk fel személyi jövedelemadó-bevallást. 
A feldolgozott bevallásokat számos tényező befolyásolta. Ezek közé tartoznak a munkaerő-piaci tartalékok fokozatos kimerülése, a minimálbér előző évhez viszonyított kiugró mértékű emelkedése és ezen keresztül egyes adómentességi határok (egyszerűsített foglalkoztatás kereté­ben jövedelmet szerzők mentesített keretösszege, a nap­pali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés, a duális képzésben részt vevők számára a gyakorlati képzés és az elméleti képzés idejére havonta kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó összege) dinamikus növekedése, a KATA értékhatár növelése és az adózói létszám dinamikus emelkedése, ezzel párhuzamosan a Személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók számának csökkenése.
 
Az összevonás alá eső jövedelmek jellemzői
A 2017. adóévet érintően 4.728,6 ezer magánszemély vallott valamilyen összevonás alá eső jogcímen jövedelmet. Ez az előző évhez viszonyítva 1,1%-kal alacsonyabb, az érintett bevallói létszám mérséklődését az előzőekben jelzett okok indokolják. Az adózók által összesen vallott 12.443,6 milliárd Ft-os összevont jö­vedelemtömeg 12,7%-kal, azaz 1.400,7 milliárd Ft-tal haladta meg a bázisidőszaki adatot. Az összevonás alá eső jövedelmek egy főre jutó éves összege 2.309 ezer Ft-ról– kiugróan magas 14,0%-os dinamikát mutatva – 2.632 ezer Ft-ra emelkedett. Az összevonás alá eső jövedelem jogcímeken belül a legmeghatározóbb csoportot képviselő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek a 2017. adóévi összes összevont jövedelem 96,3%-át, 11.988,7 milliárd Ft-ot tettek ki. Az ezen kategóriába tartozó jövedelmek összességében az össze­vont jövedelmek teljes állományának növekedési ütemét kissé meghaladó mértékben, 12,8%-kal, 1.364,8 milliárd Ft-tal bővültek. 
2017. évet érintően országosan a 2016. évinél 1.291,6 milliárd Ft-tal több, összesen 11.461,5 mil­liárd Ft mun­kaviszonyból származó bérjövedelmet vallottak be. 2017-ben 4.246,5 ezer ma­gánszemély rendelkezett mun­kaviszonyból szárma­zó bérjövedelemmel, mely 105,3 ezer fős, 2,4%-os csökkenést jelentett 2016. évhez viszonyítva. A lét­számváltozást az egyes jövedelemsávok tekintetében vizsgálva az látható, hogy a legalsó, 1 Ft és 50 ezer Ft közötti összevont jövedelem kategóriában a mun­kaviszonyból származó bérjövedelmet feltüntetők létszáma 57,1 ezer fővel 64,5 ezer főre csökkent, míg az 1 Ft és 150 ezer Ft közötti osztásközt vizsgálva összesen 94,8 ezer fős vissza­esés volt tapasztalható. 
Mivel a jövedelmek sávok szerinti bontásban tör­ténő vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lét­számcsökkenés az alacsonyabb jöve­delemkategóriákban jelentkezett, elmondható, hogy ennek hátterében nem a teljes mun­kaidőben, folyamatosan fog­lalkoztatott mun­ka­vállalók számának csökkenése, hanem a töredék időszakban, munkavi­szony­ban alkalmazottak körének szűkülése állt.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek 7,5%-os növekedéssel, 28,1 milliárd Ft-tal haladták meg a bázisidőszaki 372,6 milliárd Ft-os volu­ment. Az adóév során vallott 400,7 milliárd Ft-os összegük – a 2016. adóévitől 0,2 százalékponttal el­maradva – az összes összevont jövedelem 3,2%-át tette ki.
Az egyéb kategóriába tartozó jövedelmekössze­vont jövedelmeken belüli részaránya a 2016. évi szinttel megegyezően 0,4%-os volt, volumenük 46,4 milliárd Ft-ról 54,2 milliárd Ft-ra nőtt.
Az összevont jövedelmek sávos megoszlásában 2017. év­ben jelentkező változásokat alapvetően az adóév során meg­figyelhető kiugróan magas egy főre szá­mított jövedelem dinamika határozta meg, másod­sorban a valamely összevonás alá eső jogcímen jövedelmet szerző összes magánszemély számá­nak enyhe csökkenése. 
A növekvő fajlagos jövedelem eredményeként az egyes sávok között átrendeződés volt megfigyelhető, a maga­sabb jövedelmi kategóriák létszámának összes bevallón mért részarányai erőteljes növeke­dést mu­tattak, míg az alacsonyabbakba tartozó adózók számossága esetében jelentős csökkenés volt tetten érhető, melyet tovább fokozott, hogy az összes összevont adóalapot feltüntető adózó számának csökkenése is ezen sávokra koncentrálódott.
 
 
Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények és a családi járulékkedvezmény alakulása
A 2017. évben első házasok kedvezménye címén páron­ként – változatlanul – együttesen havi 33.335 Ft összevont adóalap-kedvezményt lehetett igénybe venni, amely 5.000 forint mértékű adócsökkenést jelentett. A 2017. évet érintően beadott személyi jövedelemadó-bevallásokban 81,7 ezer adózó csökkentette összevont adóalapját ezen kedvezmény címén, 21,7 milliárd Ft összegben. Ez a 15%-os adókulccsal számolva 3,3 milliárd Ft össze­gű adókedvezményt jelentett, mely a 2016. évi adatokhoz mérten 1,1 milliárd Ft emelkedést mutatott. A kiugró növekmény annak folyománya, hogy a 24 hónapos jogosultsági időszak és a házasságkötés időpontjára vonatkozó 2014. december 31-e utáni kikötés eredményeképpen 2016. év végéig folyamatosan, dinamikusan bővült a ked­vezményre jogosultak köre.
A 2017. évi személyi jövedelemadó-bevallásukban össze­sen 1.098,9 ezren éltek családi adóalap-kedvezmény igénybe vételével, mely 25,6 ezer fős csökkenést je­lentett az előző évhez viszonyítva. A fenti összesen létszám egyben azt is mutatja, hogy nagyságrendileg minden ötödik bevallást benyújtó magánszemély érvényesített családi kedvezményt – az igénybe vevők pontos részaránya 21,9%-os volt a tárgyidőszakot érin­tően. A családi kedvezmény átlagosan érvényesített összege 1.254 ezer Ft/főről 1.406 ezer Ft/főre nőtt, melynek hatására az országos szinten összes­sé­gében igénybe vett adóalap-kedvezmény mér­téke– az előző évhez viszonyítva 135,5 milliárd Ft-os emelkedést mutatva – 1.545,3 milliárd Ft-ra bő­vült. Ez a 15%-os adókulccsal számolva, a 2016. évi 211,5 milliárd Ft-tal szemben, 231,8 milliárd Ft tényleges adókedvezményt eredményezett 2017. évet érintően. A fajlagos adócsökkentés tekintetében így 12,2%-os növekedés volt tapasztalható, összege az előző évi 188 ezer Ft/főről 211 ezer Ft/főre nőtt.
2017. adóévet érintően az adózók – az előző évit 3,3 milliárd Ft-tal meghaladóan – 56,3 milliárd Ft összeg­ben érvényesítettek családi járulékkedvezményt, mely összegből 22,6 milliárd Ft az egész­ségbiztosítási járulék bevételek, 20,6 milliárd Ft a nyugdíjjárulék bevételek és 13,1 milliárd Ft – az adóbevallással egyidejűleg történő elszámolás során – a személyi jövedelemadó bevételek összegét csökkentette. A járulékkedvezmény adott évi összege alapján a hatályos adómértékkel visszakalkulálva azt láthat­juk, hogy a 2016. év vonatkozásában számítható 353,7 milliárd Ft-tal szemben 2017. év tekintetében 375,4 milliárd Ft volt a mértéke azon összevont adóalappal szemben fel nem használt családi kedvez­mény­nek, mely családi járulékkedvezményként ke­rült kihasználásra.
 
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvez­mé­nyek jellemzői
A 2017. évben – az összevont adóalap utáni adó ter­hére történő rendelkezéseket is ide sorolva – össze­sen 45,4 milliárd Ft értékben vallottak be a ma­gánszemélyek hagyományos, összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket. Ez 9,2 milliárd Ft-os növekedést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A kérdéses kedvezmények valamelyikét igénybe vevők számát vizsgálva a 2016. évihez mér­ten 124,2 ezer fős létszám bővülés mutatkozott, a teljes 898,5 ezer fős érvényesítői kör az összes bevalló 17,9%-át, az összevont adóalap után számított adót kimutató adózók 20,1%-át tette ki.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosítási szerző­désekre történő befizetések alapján az összevont adóalap utáni adó terhére 709,0 ezer adózó összesen 28,1 mil­liárd Ft összegben nyújtott be rendelkező nyilat­kozatot.
 
Az összevont jövedelem adóterhelésének alakulása
A 2017. adóévben az összevont jövedelmeikre tekin­tettel az érvényesíthető kedvezmények levonása után az előző évinél 34,3 ezerrel kevesebb, összesen 4.445,1 ezer magánszemély vallott adófizetési kötelezettséget. Az összevont adóalap után keletkezett adó összege – a kedvezményeknél figyelembe véve az adó terhére történő rendelkezéseket is – 1.587,3 milliárd Ft-ot tett ki, mely 12,8%-kal, 180,0 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évi értéket.
Az összevont jövedelmek adóterhelését az összes kedvez­ménnyel – beleértve az adó terhére történő rendelke­zé­se­ket is – csökkentett számított adó és az alapul szolgáló össze­vont jövedelmek hányadosaként kalkulálva az összesített adóteher 2017. évben 12,8 %-os volt, mely megfelelt az előző évi értéknek. Mivel az adó mértéke nem változott a két év között, valamint a kedvezmények tekintetében sem történt gyökeres változás a tárgyidőszak során, ezért komolyabb eltérésre nem is lehetett számítani.
 
Az elkülönülten adózó jövedelmek jellemzői
A 2017. évre vallott külön adózó jövedelmek összege a 2016. évihez mérve 11,8%-kal, 1.041,3 milliárd Ft-ról 1.164,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A bővülés üteme kissé elmaradt az összevont jövedelmeknél tapasztalt dinamikától, azonban az eltérés mértéke nem volt akkora, hogy jelentősen megváltoztassa a két jövedelem típus összes jövedelmen belüli részarányát, így az a forrásadós jövedelmeknél az előző évihez hasonlóan 8,6%-os szinten alakult.
A külön adózó jövedelmet szerző adózók létszámában – hasonlóan az összevont jövedelmet szerzőkéhez – csökkenés mutatkozott a tárgyidőszak során. 2017. évben elkülönülten adózó jövedelmet az összes bevalló 6,5%-a 326,7 ezer magánszemély tüntetett fel a bevallásában, szemben a 2016. évi 338,1 ezer fővel. Az átlagosan vallott összeg – párhuzamosan a létszámcsökkenés ellenére megfigyelhető dinamikus jövedelembővüléssel – 3.080 ezer Ft/főről 3.564 ezer Ft/főre nőtt. A külön adózó jövedelmeket terhelő adó tekintetében is hasonló folyamatok érvényesültek a tárgyidőszak során. 2017-et érintően – a 2016. évi 396,3 ezer fővel és 167,9 milliárd Ft-tal szemben – 383,2 ezer fő, 484 ezer Ft/fős fajlagos összeg mellett, összesen 185,6 milliárd Ft kötelezettséget vallott (az adókötelezettséget valló magánszemélyek száma a vállal­kozói osztalékalapot ki nem mutató, de vállalkozói SZJA kötelezettséget valló egyéni vállalkozók miatt haladja meg a forrásadós jövedelmet szerző adózók számát). A forrásadós jövedelmek jogcím szerinti megoszlása 2017. évben érdemben nem változott. 819,5 mil­liárd Ft-os volumennel, 70,4%-os részarányával to­vább­ra is az osztalék címén megszerzett jövedelem volt a legjelentősebb külön adózó jövedelem jogcím. 2017-ben is a tételes költség­el­számolást alkalmazó egyéni vállalkozók által kimutatott osztalékalap volt a rangsorban a második 92,3 milliárd Ft-os összeggel, valamint 7,9%-os részaránnyal. A harmadik helyet 88,5 milliárd Ft-tal, illetve 7,6%-os súllyal újfent az árfolyamnyereségből származó jövedelem foglalta el, azonban az elmondható, hogy az utóbbi két jogcím között jelentősen csökkent a részarány különbség a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ingatlan adás-vételből származó jövedelem soron összességében 68,3 milliárd Ft került bevallásra (5,9%-os részarány), míg ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből 54,3 milliárd Ft összegű jövedelme keletkezett a bevallóknak (4,7%-os súly). A többi forrásadós jövedelemtípus összesí­tett részaránya 3,5% volt.
 
A bevallásokban kimutatott jövedelmek alakulása
Az összevonás alá eső és a külön adózó jövedelmeket össze­sítve az látható, hogy a magánszemélyek a 2017. adóévre az előző évinél 1.523,6 milliárd Ft-tal több, összesen 13.607,8 milliárd Ft összes jövedelmet vallottak, mely összeg 91,4%-a képezte az összevont adóalap részét és 8,6%-a adózott elkülönülten – hasonlóan a 2016. évhez.
 
A teljes SZJA adókötelezettség alakulása
2017. adóévet érintően az előző évinél 40,0 ezer fővel ke­vesebb, összesen 4.554,3 ezer adózóval kapcsolatban dolgoztunk fel pozitív adófizetési kötelezettséget szerepeltető bevallást, mely az előző évihez mérve 0,1 százalékpontos csökkenést mutatva az összes bevalló 90,6%-át jelentette. Az adókötelezettség országos összesen volumene – korrigálva az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezésekkel is – 1.773.1 milliárd Ft-ban, a bázist 197,7 milliárd Ft-tal meghaladó mértékben szerepel a bevallásokban.
Mivel sem az összevonás alá eső, sem a forrásadós jövedelmek adóterhelése tekintetében nem következett be jelentős változás a tárgyidőszak során – az előbbié nagyon enyhe mértékben emelkedett, utóbbi kissé csökkent – az összes jövedelem adóterhelése nem mutatott szá­mottevő változást az előző évihez viszonyítva, ahhoz hasonlóan 13,0%-os szinten alakult.
Szerző: 
Miheller Tibor
Évfolyam: 
2018. november:11
Szám: 
12
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

A jövedelemadózás fő irányai 2019-től

$
0
0
 
Az adótörvényeket érintően a 2018. évi jogalkotás egyrészről folytatta a 2017-ben megkezdett folyamatokat, másrészt sok olyan újdonságot hozott, amelyek közül néhány, például a csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának lehetősége és az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény – az első vissza­jelzések alapján – adózói oldalról is kedvező fogadtatásra találtak. A változások kapcsán általánosságban elmondható, hogy adópolitikai szempontból tovább­ra is az adónemek számának csökkentése, a vállal­kozási környezet kedvezőbbé tétele, a munkavállalás ösztönzése, az adóadminisztráció csökkentése, a jogszabályok egyszerűsítése és a jogalkotás koherenciája a kitűzött cél. 
A fenti célok megvalósítása jegyében az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosítá­sá­ról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: tavaszi adócsomag) és az egyes adótörvények uniós kötelezett­ségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: őszi adócsomag) a vállalkozások adózása vonatkozásában sok újdon­ságot hoz. 
A társasági adótörvény vonatkozásában elmondható, hogy uniós kötelezettségre tekintettel 2019. január 1-jétől a társasági adó szabályozásának meg kell fe­lelnie a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapí­tásáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 ta­nácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglalt elvárásoknak. Erre figyelemmel változnak 2019. ja­nu­ár 1-jétől az ellenőrzött külföldi társaságra és a ren­deltetésszerű joggyakorlás alapelvére vonatkozó ren­delkezések, továbbá megszűnik az alultőkésítés hatályos szabályozása és új kamatlevonás-korlátozási sza­bá­lyok kerülnek bevezetésre. E módosítások illeszkednek az elmúlt években a változó nemzetközi elvárásokra tekintettel bevezetett rendelkezések (új jogdíjszabályok, új szokásos piaci árral összefüggő nyil­ván­tartási kötelezettségről szóló rendelet) sorába. Adópolitikai szempontból ezen módosítás kapcsán annak van jelentősége, hogy a társasági adóztatás vonatkozá­sá­ban a jogharmonizációs kötelezettségeken keresztül az Eu­rópai Unió egyre inkább a szabályozást befolyásoló ténye­zővé válik. Ez azért is érdekes kérdéskör, mert a szabályozás alapjait, az egyes fogalmak tartalmát nem teljesen a magyar jogalkotó határozza meg, így ezen szabályok értelme­zé­se­kor előfordulhat, hogy nem elég csak a hazai joganyagra ha­gyatkozni, hanem – különösen bonyolultabb kérdések­nél – meg kell vizsgálni az uniós hátteret, célokat és az azokkal való összhangot is. A módosítással összefüggésben alapelvi változás is történik, módosul a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó szabály. Jogalkotói oldalon hosszú időt vett igénybe a változtatás szükséges­ségének mérlegelése, hiszen az alapelv – a jogalkotói ál­lás­pont szerint – már a korábbiakban is összhangban volt az Irányelvvel. A módosítás mellett szólt az is, hogy adószakmai szempontból is célszerű volt a rendelkezés kiegészí­tése a könnyebb értelmezhetőség céljából. A változás nem tekinthető érdeminek, inkább csak a praktikusan már egyébként is alkalmazott megközelítés leképezésének és a szabály jogalkalmazási szempontból történő átláthatóbbá tételének.
E kérdéskör kapcsán érdemes figyelni arra is, hogy a tár­sasági adónemet kiváltó adónemek közül a kisvállalati adóban is bevezetésre kerültek az Irányelvvel összefüggésben új rendelkezések. E szabályok ugyanakkor a kisvállalati adó eltérő logikájából és egyszerűsített szemléletéből adódóan más megközelítéssel érik el a kívánt célt, azaz az adóelkerülés megakadályozását (például, ha a kisvállalati adóalany ellenőrzött külföldi társaságban szerez részesedést, akkor megszűnik az adóalanyisága). 
A társasági adót érintően az adózók által régóta várt vál­tozás a csoportos társasági adóalanyiság bevezetése. Az el­ső évben – szándékoltan – viszonylag rövid időtartam áll rendelkezésre ezen adózási forma választására, 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani az erre vonatkozó kérelmet. Fontos, hogy jogalkotói szándék sze­rint csoportos társasági adóalanyiságnak csak az adózó társa­sági adózási kötelezettségeire van hatása, vagyis a más adónemekkel kapcsolatos kötelezettségeket továbbra is a megszokott módon és formában teljesíteni kell. Egy adónemet érintően került bevezetésre a csoportos társasági adóalanyisággal összefüggésben módosítás, ez pedig az energiaellátók jövedelemadója, amelyben a csoporttagoknak speciális szabályt kell alkalmazniuk az adókedvezmény felhasználásához az új szabályozással összefüggésben. Természetes nem kizárt, hogy a jövőben más jövedelemadó vonatkozásában is megfontolásra kerüljön csoportos adóalanyiságra vonatkozó szabályozás bevezetése, azonban a fokozatosság és az óvatosság elve mentén kell haladni, és értékelni kell majd az új szabályozással kapcsolatos tapasztalatokat is az esetleges továbblépéshez. 
Az adókedvezmények kapcsán koncepcionális szem­pont­ból is érdekes, hogy 2019. január 1-jétől megszün­te­tésre kerül az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztüli támogatásának lehetősége, mely szabályozás majd­nem egy évtizedes múltra tekint vissza. E rendszer helyett a jövőben várhatóan közvetlen támogatási rend­szer kerül kialakításra. Ennek kapcsán a legfontosabb feladat az volt, hogy a működő rendszert lezárjuk és átmeneti rendelkezések révén biztosítsuk az abból származó adóelőnyök további felhasználását a jogszabály által biztosított időkeretek között.
A vállalkozások adózását érintően érdemes megemlíteni az egyszerűsített vállalkozó adó választhatóságának meg­szüntetését. Utoljára 2018. december 20-áig van lehetőség az egyszerűsített vállalkozó adó választására, amellyel nem titkolt szándék, hogy az adónem a következő években „kikopjon” az adórendszerből, és átadja helyét olyan újabb és koncepcionális szempontból is jobban támogatható adónemeknek, mint a kisvállalati adó.
Az adóteher mérséklésére kerül sor a pénzügyi szerve­ze­tek különadójában 2019. január 1-jétől, ugyanis a hitelintézetek által fizetendő pénzügyi szervezetek különadójának mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,2 százalékra csökken. E lépés szintén egy hosszabb, az adómérték folyamatos csökkentésére irányuló folyamat része, melynek révén a hitelintézetek vonatkozásában az adómértéket az európai uniós mértékek szintjéhez igazítjuk. Az adórendszer egyszerűsítését szolgálja a fentiekkel összefüggésben a hitelintézetek különadójának kivezetése, melyet részben a pénzügyi szektor IFRS-ekre történő átté­rése indokol, hiszen az IFRS-ek a hitelintézetek által fizetett két típusú különadót azonos módon kezelik, így a jövedelemadó típusú hitelintézetek különadójának fenntartása in­dokolatlanná válik. 
Mérséklődnek a pénzügyi tranzakciós illeték terhek is. A legfontosabb változás, hogy a lakossági átutalások ösztön­zé­sére és a készpénzhasználat visszaszorítására tranzakci­ón­ként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénz­ügyi tranzakciós illeték alól, illetve 20 ezer forintot megha­ladó összeg esetén pedig 20 ezer forint válik mentessé. 
Egy módosítást érdemes kiemelni az innovációs járulékfizetési kötelezettség kapcsán, mely a járulékfizetés alóli men­te­sülés szabályát érinti a mikro- és kisvállalkozások esetében. 2019-től csak az a gazdasági társaság mentesül a járulékfizetés alól, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támo­ga­tásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezéseinek teljes körű figyelembe vétele alapján mikro- vagy kisvállal­ko­zásnak minősül. A módosítás révén tulajdonképpen vissza­állítjuk a 2014. december 31-én hatályos szabályozást. 
A kisvállalati adó kapcsán továbbra is az egyszerűség és az átlátható szabályozás fenntartása a cél. A rendelkezések ennek tükrében úgy módosulnak, hogy az ezen adózási mód választására vonatkozó bevételi értékhatár, valamint a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, az adóalanyiság megszű­nését eredményező bevételi értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. Az új szociális hozzájárulási adó tör­vénnyel való összhang megteremtése érdekében bővül a kisvállalati adóban kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülők köre, olyan módon, hogy a közfoglalkoz­ta­tot­tak után igénybe vehető adókedvezményen kívül minden más, a szociális hozzájárulási adóban érvényesíthető ked­vezmény érvényesíthetővé váljon a kisvállalati adóban. 
A magánszemélyeket, illetve az őket foglalkoztató mun­káltatókat is számos ponton érintik az őszi adócsomagban foglalt módosítások, emellett ugyanakkor az is megemlí­ten­dő, hogy már a tavaszi adócsomag is több, 2019-ben hatályba lépő intézkedést tartalmazott.
Fontos adópolitikai cél az adónemek számának csökken­tése, mely a 2018-as év során a magánszemélyeket érintő közterhek vonatkozásában két esetben is sikeresen telje­sült. Egyrészt, 2018-ban megszűnt a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója, amely a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett nagy összegű jö­ve­delmeket terhelte (75%-os különadó). Másrészt, az adónemek számának csökkenését eredményezi az új szociális hozzájárulási adó törvény elfogadása is, amely alapján az egészségügyi hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba, az eddig egészségügyi hozzájárulással terhelt jövedelmek után 2019-től szo­ciális hozzájárulási adót kell fizetni. 
Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény több adózóbarát intézkedést tartalmaz. Egységesen ez a törvény szabályozza 2019-től a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket. A Mun­kahelyvédelmi Akció kedvezményeit jövőre felváltó új kedvezmények – szándékaink szerint – jobban célzottak és a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a minimálbér (egyes esetekben a minimálbér kétszeresének) erejéig vehetőek igénybe. A kedvez­mé­­nyek átalakításának célja azok egységes és könnyebb igénybevétele, továbbá automatikus mecha­nizmusok beépítése az állami adó- és vámhatóság (NAV) közreműködésével.
A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesít­he­tő adókedvezmény helyébe 2019. január 1-jétől új, szé­lesebb körben alkalmazható kedvezmény lép, mely alapján a vállalkozásként működő, saját tevé­keny­ségi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott kutató-fejlesztő munkavállaló után az őt e munkaviszonyra tekin­tet­tel terhelő adóból az adómérték 50 százalékával meg­állapított kedvezményt érvényesíthet.
A munkavállalást ösztönző és a közterhek mérsék­lését eredményező lépésként 2019-től a saját jogú nyugellátásban részesülő, a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavál­lalóra (nyugdíjas személy) nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a nyugdíjjárulék és a természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Így a munkát vállaló nyugdíjasnak kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie a munkabére után. Ezzel párhu­za­mosan a munkáltató is mentesül az erre a munka­viszonyra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alól. E munkaviszony vonatkozásában szak­kép­zési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem merül fel. A gyermekvállalás ösztönzése és a családok támogatá­sá­nak jegyében tovább nő a kétgyermekeseket megillető családi kedvezmény összege, 2019-től a jogosultak két eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 133 330 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket a 2018. évi 116 670 forint helyett. 
A személyi jövedelemadótérintő változások egyik fő cél­ja, hogy tovább csökkenjenek az adózók adminisztrációs terhei. Ennek keretében például a NAV első alkalommal a 2018. adóévről az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Az egyéni vállalkozóknak a vál­lal­ko­záshoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell csupán kiegészíteniük az adóbevallási tervezetet. A NAV a bevallási tervezetet az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján készíti el, ezért a be­vallási és befizetési határidő az egyéni vállalkozók esetében az adóévet követő február 25-éről május 20-ára tolódik ki.
Jelentősen könnyíti az ingatlant bérbeadó magánsze­mé­lyek adókötelezettségének teljesítését, hogy 2019-től nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatások díja). Egy másik kedvező intézkedés alapján pedig nem kell adóelőleget megállapítania (le­vonnia) a kifizetőnek a lakás bérbeadásából származó bevételből abban az esetben, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.
Kiemelt adópolitikai cél, hogy a munkavállalók az elvégzett munka ellenértékeként tisztességes megélhetést biztosító, szabadon elkölthető munkabért kapjanak, és hogy a bér ne legyen helyettesíthető egyéb (béren felül adott) juttatásokkal. Ezt figyelembe véve átalakul a cafeteria-rend­szer keretében adható juttatások adókötelezettsége. Az intézkedés arra kívánja ösztönözni a munkáltatókat, hogy szabadon, kötöttségek nélkül felhasználható bért fizessenek a munkavállalóiknak és az ne meghatározott célokra felhasználható, címkézett juttatásokkal legyen kiegészítve pusztán azért, mert az ilyen juttatást az általánosnál ked­vezőbb közteher terheli. 
A végrehajtott változtatás eredményeként a munkáltató által adott juttatások közül kizárólag a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes köz­teher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A béren kívüli juttatás összege után a juttatónak a személyi jövedelemadón kívül 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (korábban a juttatást 14 százalékos mér­tékű egészségügyi hozzájárulás terhelte), a juttatás közter­hének alapja pedig a juttatás értéke lesz (korábban a juttatás értékének 1,18-szorosa volt). 
2019-től nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden mun­kavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szol­gáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, és a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj sem. Emellett nem minősül egyes meghatározott juttatásnak (a korábban az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében szabályozott) a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások köre. Így 2019-től munkavállaló esetében bérjövedelemként viseli a közterheket pl. az iskolakezdési tá­mo­gatás, az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkahelyi (üzemi) étkeztetés. A cafeteria-rendszer adózási szabályainak átalakítása eredményeként a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lak­ha­tási támogatás, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, illetve a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkál­tatói juttatás sem minősül adómentesnek. A fenti jogcímen adott juttatások a jövőben – munkavállaló esetében – bérjövedelemként viselik a közterheket.
Megmarad ugyanakkor a kulturális és sporteseményre szóló jegyek, bérletek juttatásának adómentessége, kissé meg­változott feltételek mellett: a juttatás maximális értéke mindkét esetben külön-külön a minimálbér összegével lehet egyenlő az adóévben.
Pozitív változásként kiemelendő, hogy a munkásszállás biztosítása (az egyéb feltételek teljesülése esetén) akkor adó­mentes, ha a magánszemély nem rendelkezik 50 száza­lékot meghaladó mértékű tulajdonjogú, haszonélvezeti jogú lakással azon a településen, ahol a munkahelye van. (Korábban az adómentességet ahhoz kötötte a törvény, hogy a munkavállalónak ne legyen lakóhelye azon a tele­pü­lésen, ahol a munkahelye van.) A munkásszálláson tör­ténő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, ahol a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat. Nem tekinthető munkásszálláson történő elhelyezésnek a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshe­lyen történő elhelyezés. Az adómentes juttatásnak nem le­het része étkezési szolgáltatás biztosítása. 
Az önkéntes pénztári adószabályokat érintően fontos vál­tozás, hogy csak a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra (nyugdíjpénztári és egész­ségpénztári célzott szolgáltatásra) befizetett összeg minősül egyes meghatározott juttatásnak, a kiegészítő ön­segélyező szolgáltatás céljára célzott szolgáltatásként befizetett összeg a szolgáltatás igénybe vételekor válik a ma­gán­személy egyéb jövedelmeként adókötelessé. 
2019-től az adó feletti rendelkezési jogosultság kiterjed – a pénztártag által az adóévben a tagi jogviszonyára tekin­tettel befizetett összegen, valamint az egyéni számláján jó­váírt, az Szja törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összegen kívül – minden olyan összegre, amelyet a pénztártag javára teljesítenek (akár átutalással, akár befizetéssel) a pénztárba. Így a jövőben kedvezményre jogosít az adóköteles munkáltatói hozzájárulás, de például az önkéntes nyugdíjpénztár által a ked­vezményezett rendelke­zése alapján annak egyéni számláján jóváírt (egyébként bevételnek nem számító) összeg is.
A kisadózó vállalkozások tételes adójátérintő módo­sítá­sok a joggyakorlat során felmerült kérdésekre reflektálnak, ezzel egyszerűbbé és kedvezőbbé téve a kisadózók adófizetési kötelezettségének teljesítését. 
 
Szerző: 
dr. Borók Tímea
dr. Kiss Zoltán
Évfolyam: 
2018. december:12
Szám: 
13-14
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: 

Ünnepi nyitvatartás

$
0
0

 

Tisztelt Ügyfeleink!

2018. december 20-tól 2019. január 3-ig telefonos ügyfélszolgálatunk szabadság miatt szünetel.

Kérem megkereséseiket írásban juttassák el hozzánk a rendeles@kompkonzult.hu e-mail címen.

Rendkívűli vagy sürgős esetben a 30/914-6819 számon vagyunk elérhetőek.

Ezúton is kívánunk Békés, boldog ünnepeket és Sikerekben gazdag Új évet!

Kompkonzult Kft.

 

 

Viewing all 265 articles
Browse latest View live